Donald Trump még a hivatalba lépésének hetén jelentette be az Egyesült Államokban a Stargate projektet, ami minden idők legnagyobb mesterséges intelligencia technológiai és infrastruktúra befektetése lesz. Most a franciák is egy hasonló tervben gondolkodnak, és nem meglepő módon azonnal párhuzamot vontak a két elképzelés között.
Vasárnap jelentette be Emmanuel Macron, hogy Franciaország úgy határozott, hogy a privát szektort brutális pénzekkel fogja megtolni a mesterséges intelligencia fejlesztések terén. A bejelentés apropója az volt, hogy most tartották az AI Action Summit csúcstalálkozót a francia fővárosban, ahol a technológiai szektor jelentős piaci szereplői képviseltették magukat.
Macron célja, hogy az elkövetkezendő években az MI versenyben Franciaország kiemelkedő szerepbe lépjen, és ezt pedig jelentős anyagi támogatással segítené. 109 milliárd euróról szóló befektetésről beszélt az elnök.
Jelenleg egyértelműen az Egyesült Államok viszi a prímet, ha a mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek területét vizsgáljuk. Donald Trump pedig azt akarja, ha ez az elnöksége alatt így is maradna. Éppen ezért olyan nagy vállalatokkal közösen indította el a Stargate kezdeményezést, mint az OpenAI, az Oracle és a SoftBank (Arm). Csak az idei évben szeretne az USA 100 milliárd dollárt pumpálni ebbe a tervbe, az elkövetkezendő négy évben pedig összesen 500 milliárd dollár menne a fejlesztésekbe.
Az EU a nagy mesterséges intelligencia versenyben annyira nem áll jól, Emmanuel Macron azonban abban bízik, hogy sikerülhet ezen a helyzeten fordítani, ezért döntött úgy, hogy az elkövezendő években közel 110 milliárd eurót fordítana ezeknek a fejlesztéseknek a támogatására, fellendítésére. Azt mindenképpen jól ismerte fel, hogy ebben az ügyben minél előbb kell lépni, az EU már most lemaradásban van ezen a területen (is). Valószínűleg egy szélesebb összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy jobb legyen az európai IT cégek versenyképessége.
A francia gazdaság az egyik legnagyobb a kontinensünkön, de azért nem elsősorban állami pénzekből valósítaná meg ezt a tervet Macron. A jelenlegi információk szerint a befektetés egy jelentős része egy kanadai csoporttól, a Brookfieldtől jönne, 20 milliárd euróval szállnának be a Franciaországban megvalósuló MI fejlesztésekbe és támogatásokba. Az Egyesült Arab Emírségekből pedig egy 50 milliárd eurós támogatás érkezhet több évre leosztva.
Túl sok részletet nem lehet még arról tudni, hogy pontosan milyen fejlesztések és támogatások valósulhatnak majd meg az eszelős összegekből. Egy forrás szerint egy arab befektetési csoport finanszírozhat majd egy olyan adatközpontot, ami 1 gigawattos teljesítménnyel állhat hadrendbe a jövőben. És az is valószínűsíthető egy francia lap értesülései szerint, hogy a kanadai pénzekből is jutni fog adatközpontok támogatására. Tehát könnyen lehet, hogy a jövőben Franciaországban több ilyen létesítmény is „kinő” majd a földből.
Franciaország ideális lehet abból a szempontból, hogy több mint 50 nukleáris reaktor dolgozik az országban azon, hogy az energiaellátás biztosított legyen.
Az utóbbi időben az adatközpontokat elkezdték adatközpontok közvetlen környezetébe telepíteni. Ezek elképesztő energiaszükséglettel rendelkeznek, amit a technológiai cégek igyekeznek zöld energiából fedezni, ezt pedig a legjobban nukleáris forrásokból lehet megoldani. Az 57 működő francia reaktorból biztosan lehet majd olyat találni, ahol ideális hely van egy – vagy több – adatközpont számára.
