ELHUNYT AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉS ATYJA

[off]Amikor ilyen cikkeket olvasok, akkor mindig eszembe jut, hogy mekkora hátrányként éltük meg a 70-es években az akkor még csak mindössze kábé 5-8 max 10 éves technológiai elmaradásunkat.

Ma hol van olyan proci, csip és számítógép gyár Kelet-Európában, amely nem támaszkodik nyugati licenszekre és szabadalmakra, de mégis képes 2006 és 2011 közti világszínvonal megtervezésére és legyártására?

Nekem fáj, és eredetileg ezért írtam, hogy neked erről az 1971-es email-es cikk kapcsán olyan képed van a 70-es évek Magyarországáról, hogy rettenetes mértékben le voltunk szakadva a világ élvonalától. Igen, volt rés, mi akkor azt nagyon jelentős lemaradásnak érzetük.

De a Magyarország mai lemaradása a világ élvonalától sokkal rettenetesebb mértékű, és években számolva sokszoros. A keleti utódállamokban ezer-kilencszáz-hányas csipeket képesek nyugati licenszek és szabadalmak nélkül legyártani? Már eleve föl sem merül, hogy 16 évnél kevesebb lenne a lemaradásunk, ezért kérdeztem a múlt évszázadot. Viszont a 70-es években még a legpesszimistábbak is csak mindössze egy évtized lemaradást emlegettek.

Átértelmezted gondolataimat, majd az átértelmezettről állítottad hogy nem igaz, és ömlik belőled a mai hivatalos történelemszemlélet, a győzes fél történelem írása, narratívája.

Miért nézed beton hülyének a régi korok vezetőit? Miért kelted azt a látszatot, mintha a kétoldalú hidegháború egy olyan, egyoldalú focimeccs lett volna, ahol csak egyetlen csapat, 11 fővel van fönn a pályán, és a csapatkapitány pedig paranoiásan fél attól, hogy a saját csapata esetleg öngólt rug a saját kapusának?

COCOM 1947, --- tehát Churchill 1946-os hidegháborús vasfüggönyös beszéde utáni évtől, --- küzdött azért, hogy "az embargó alatt álló országok ... azok így egyre inkább lemaradjanak a fegyverkezési versenyben. A COCOM-listát ezért a hidegháborús gazdasági hadviselés egyik formájának is lehet tekinteni.". Az embargó tartalmát a gép leszállítása közben változtatták meg úgy, hogy ne tudjuk a vételárának megfelelően kihasználni.

A "...született szegénységünkhöz..." pedig azt jelenti, hogyha 1945 után egy beruházási-vagyon függő hidegháborús gazdasági és fegyverkezési versenyre kényszerülünk, akkor az egymással egyensúlyt tartó fegyverkezés fajlagosan a szegényebbnek sokkal drágább és a gazdaghoz képest méginkább szegényebbé válik, mégha abszolút számokban növekszik is. Az a kész csoda, hogy 1945 után harminc évvel, még 1975-ben sem fektetett minket nyugat két vállra.

A szabad verseny, pontosabban a legyőzöttek jövőjéért való felelősségtől szabad verseny jellegzetessége, hogy az erősebb még erősebb lesz, a gyengébb még gyengébb. De az egy focicsapatos mérkőzés szemlélet alapján nyugodtan a gyengébb nyakába varrható, hogy ugyanmár miért szegény még a 70-es években is, mégha szegény is volt 1945-ben.

[/off]

[off]Amikor ilyen cikkeket olvasok, akkor mindig eszembe jut, hogy az 1972/73-as tanévben a budapesti Fazekas gimi a Spec.Math tagozata okán kapott egy komoly számítógépet, beleértve egy párásításra és szárításra is képes komoly légkondival. Az országban akkor értesüléseim szerint még a további 6 spec.mat osztály gimnáziuma kapott hasonlóan komoly gépet.

Mesterséges intelligencia szót 1956-ban alkották meg, és hazánkban már a 60-as években működött az országos energia elosztó központban olyan szoftver, amely "automatikus fogalom alkotás"-ra volt képes, az ország energetikai felosztása kapcsán. Szerzője Németi István villamosmérnök, későbbiekben az MTA Matematikai Kutatóintézet egyik csoportvezető matematikusa, számtalan jövőbemutató matematikai felismeréssel.

Nehézségek, hogy elődeink nem rabolták szét a fél világot, hazahurcolván bármit ami nem volt odabetonozva más kontinenshez, meg kiírtva a fél őslakosságot, --- született szegénységünkhöz a 70-es évek végén megkaptuk kedves nyugati barátainktól a fellazítás és belső elégedetlenség szítás politikáját is, és így például a statisztikai hivatal számára kifizettünk egy akoriban ultramodern gépet, de a friss COCOM embargó miatt a kifizetett teljesítmény tizedével használhattuk csak, és természetesen mi fizettük az ellenünk irányuló embargó betartását ellenőrző, megbízható nyugati elvtársakat is.

Nem voltunk informatikában hülyék, csak általánosan szegények. A szándékosan gerjesztett ellenszéllel pedig nem tudtunk megbirkózni.

Mi becsülettel és tehetséggel küzdöttünk, így voltunk világelsők a Föld Hold távolság radar visszaverődéssel megmérésében is, szegénységünkben jobb híján feltalálva az "integrációs mérés" elvét, amely azóta a modern tudományok és technológia nélkülözhetetlen eljárása a messze a háttérzaj aláb beszorult determinisztikusan ismétlődő információ kinyerésére.

A telekommunikáció nyilvános terjedését, --- köszönjük az implicit feltételezést hogy ne láttuk volna fontos kiemelt feladatnak, --- az gátolta, hogy hazánk ellenségei ugrásra készen voltak a megnyíló kommunikációs lehetőségek kihasználására. A nem nyilvános, belső fejlesztői világban viszont sok dolgot megcsináltunk a majdnem nulláról, nyugatinál szerényebb tulajdonságú alkatrészekből összerakva, és mérnökeink szellemi teljesítmnyét dicsérendő mégis működtek.[/off]

Amikor ilyen cikkeket olvasok, akkor mindig eszembe jut, hogy mekkora hátrányt sikerült 1971-re felhalmoznunk. Köszönhetően pl. annak, hogy Magyarországon akkoriban nemhogy elősegítették volna, hanem kifejezetten akadályozták a telekommunikáció terjedését.