Nem ma kezdte, mondhatjuk joggal az amerikai BOSE Corporation-re, mely immár 61. éve foglalkozik hangtechnikával. A vállalat portfóliójában hangfalak, hangrendszerek és természetesen már Bluetooth-szal felvértezett eszközök, köztük számos fejhallgató is megtalálható. Aktuális tesztem tárgya pedig az utóbbi vonalból származik, abból is az utazáshoz ajánlott termékek sorát erősíti, mely a hangzás mellett talán még inkább a kényelemre és a zavartalan tartalomfogyasztásra koncentrál.

Ha fül- és fejhallgatókról van szó, nagyjából háromféle termékkategóriát különböztethetünk meg, miszerint vannak professzionális felhasználásra szánt megoldások, audiofil eszközök és divattermékek, ám míg az első kategóriában nem feltétlenül kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk, hogy megfelelően részletes és pontos hangképet kapjunk, az utóbbi két esetben bizonyos árszint alatt nem ússzuk meg, ha igazán jót akarunk magunknak.

A BOSE QuietComfort Ultra leginkább a harmadik kategóriához áll a legközelebb, hiszen egy vezeték nélküli, utcai fejhallgatóról van szó, mely elhagyva a kódneveket és a háromjegyű számozást beszédes fantázianévvel jelez a vásárlóknak. A névből egyértelműen kiolvasható, hogy a hangsúly a zajszűrésen és a kényelmen van, míg az Ultra jelzi, hogy nem épen belépő szintre kell számítanunk, amikor a fizetésre kerül majd a sor. A gyártó utcai viseletre tervezett megoldásai nem feltétlenül tökéletes hangzásukról híresek, ám ezúttal ezen a téren is változást ígérnek, lássuk, hogy mit tud a BOSE a műfaj aktuális sikertermékeihez képest.

Csomagolás és tálalás 

Az új Ultra füles fekete és fehér változatokban kerül forgalomba, nálam pedig az utóbbi járt. Ahogy az már a dobozra illesztett termékfotón is látható, nem hófehér festésről van szó, inkább egy melegebb árnyalatot választottak, mely így elegánsabb és az utcán hordva is kevésbé feltűnő viselet.

Érdekes, hogy a dobozon nem árasztanak el bennünket technikai részletekkel, lényegében semmilyen érdemi specifikációt nem osztanak meg velünk a termékkel kapcsolatban, az egyetlen érdemi információt is visszafogottan közlik, miszerint a termék képes a zajszűrésre, bár valamiért még azt sem pontosították, hogy ANC-ről, vagyis aktív zajszűrésről van szó. Ezen felül megtudhatjuk, hogy Apple és Androidos eszközökkel is együttműködik – fura is lenne, ha nem tenné –, illetve a csomagolás hátoldalán leleplezik az utazáshoz praktikus hordozótokot is.

A doboz belső fedelének felnyitása után a finom papírba helyezett védőtok látható, benne természetesen a fejhallgatóval és a mellékelt vezetékekkel. A fedél belsején a mobilalkalmazáshoz vezető QR kód látható, míg a keskenyebb, jobb oldali szárnyon egy gyorstalpaló látható a vezérlésről, illetve a viselésérzékelést illusztrálják, miszerint, ha levettük a fülest a fejünkről, akkor az alvó üzemmódba lép, ezzel tehát spórol nekünk némi üzemidőt.

A tok egy cipzáros, keményfedelű kis táska, mely az utazótáskánkban simán megférhet a neszeszeres pakk mellett, legalábbis ez a világosabb változat arra emlékeztetett. Ez persze egyáltalán nem kritika, mert a felülete igényes műbőr benyomását kelti és még akasztófül is van rajta, ha esetleg pórázt kötnénk rá, mert félünk, hogy hajlamos lehet meglógni előlünk.

A cipzárt elhúzva a fülhallgatót szépen behajtogatva találjuk, a kagylók a számukra kialakított mélyedésekben kaptak helyet. A belső felület puha, plüsshöz hasonló borítást kapott, a fedél belső oldalán pedig egy gumipántos kis zseb is helyet kapott, itt találhatók a mellékelt kábelek. A töltéshez egy Type-A és Type-C fejekben végződő vezeték jár, de kapunk egy vékonyka madzaggal ellátott Jack kábelt is, tehát nem hiányzik a 3.5 mm-es, analóg csatlakozó sem, mely a fülesen, illetve a kábel egyik oldalán 2.5 mm-esre szűkül.

Az Ultra modell esetében a formaterv nem új, és ha valami beválhatott a gyártónak, akkor valószínűleg ez lehetett az, hiszen bár több területen is újítottak vagy módosítottak, a külsőségek tekintetében találkozhattunk már náluk hasonlóval. Mivel ez az első találkozásom BOSE termékkel, összehasonlítási alapom nincs, de azt mindenképp elmondhatom, hogy igényes műanyag, műbőr és fém alkotják a terméket, ízléses és kellemesen igényes kivitelezésben.

Az árazást figyelembe véve egyértelműen a felső kategóriában járunk, a kivitelezés pedig ehhez mérten színvonalasnak tűnik. A műbőr egyértelműen a jobbak közül való, ránézésre és tapintásra is minőségérzetet sugároz, amire szükség is van, mert aki napi felhasználásra vásárolja, ráadásul sokat utazik, a foszlás és szakadás veszélye kifejezetten fenyegető lehet a jövőre nézve. Emiatt az Ultrát én kevésbé félteném, főleg, ha használat után szépen visszafektetjük a tokjába ahelyett, hogy a táskánkban hagynánk hánykolódni.

Az ergonómia jegyében a kagylók befordíthatók, illetve maga a füles össze is hajtható, így az amúgy is karcsú eszköz meglehetősen kompatktnak mondható. A fejpánt és a kagylók ugyanolyan műanyag borítást kaptak, kellemes a tapintása és a kidolgozás is kiválóan sikerült. A pánt magját alumínium alkotja, ahogy a kagylókat is fémkarok tartják, illetve a csuklóknál látható még talán egy-egy műanyag alkatrész, de összességében stramm konstrukcióról van szó.

A fejméret fokozatmentesen állítható, a sín nem ugrál, nem kattog, viszont kellően nehéz tologatni ahhoz, hogy stabilan tartsa a számunkra megfelelő pozíciót. A kagylók oldalain elöl kettő-kettő, hátul egy-egy rácsszerű szellőzőrés jelzi a beépített mikrofonokat, melyek a zajkioltásban, illetve a beszédhangunk közvetítésében játszanak szerepet. 

Gombok, csatlakozók, kényelem 

A csatlakozókból a Jack és a Type-C is a bal oldal alsó felén kaptak helyet, illetve ide került a visszajelző LED is. A vezérlés teljes egészében a jobb oldalra került, itt látható a bekapcsoló és egyben párosító gomb, illetve egy második, multifunkciós gomb gondoskodik a lejátszásért, léptetésért, végül, de nem utolsó sorban pedig az ANC üzemmódok közötti váltást is ezzel intézhetjük. Az összhatás meglehetősen letisztult, de talán túlságosan is, mivel nem ragaszkodtak a szokványos vezérlőpanelekhez és mintha valami hiányozna.

Ezt az érzést az okozta, hogy az eddigiekkel ellentétben a hangerőt érintésvezérléssel állíthatjuk. Szerencsére nem kell vakon tapogatóznunk, mivel a kagyló műanyag házából diszkréten kiemelkedő, kb. 3 cm-es csíkon kell végighúznunk az ujjunkat. Én még mindig jobban kedvelem az egyértelmű és megbízhatóan működő fizikai gombokat, de ez sem volt egy rossz megoldás és az esetek zömében csinálta is, amit kell.

A gyártó valószínűleg sikeresen eltalált valami a dizájn megalkotásakor, mivel a fejhallgató már egy korábban bevált formát visz tovább lényegi módosítások nélkül. Nos, a fülpárnák szépen fedik és ölelik körbe a füleket, így már passzívan is egész jól szűrik a külvilág hangjait. Mindenekelőtt azonban kényelmesek, ahogy a fejpánt is puhán támaszkodott meg a fejemen.

Ez azt eredményezi, hogy jóformán egész nap rajtam lehetett anélkül, hogy rendszeresen fülmasszázst kellett volna tartanom. A koponyacsontomra sem helyet zavaró nyomást, persze időnként azért ezt is érdemes volt levenni egy kicsit, hadd szellőzzenek a hallójáratok. 

Hangzás 

A fellelhető kritikák és tapasztalatok alapján a BOSE-nak korábban meggyűlt a baja a hangminőséggel, legalábbis a mi a Bluetooth füleseket illeti. Nos, ezen a téren most jóval kevesebb takargatnivalójuk lehet, ugyanis az Ultra egészen kellemesen szólt. A korábban jellemző egybemosott hangzás, a túlprocesszált magas és a háttérbe húzódó basszus helyett most egy egészen megnyerő, részleteknek is tered engedő hangkép jellemzi, ami előzetes elvárásaimhoz mérve kellemes meglepetés volt.

Ezen a téren bizonyosan van még hová fejlődniük, hiszen ebben az árkategóriában vannak meggyőzőbb termékek, de a magam részéről elégedett voltam az összképpel. Mivel számos zenei műfajban sikerült megmutatnia azokat az elemeket és részleteket, amiket a korábbi hallgatások során vártam az adott zenei tételektől. Amin talán többet dolgoznék még, azok a magas hangok, melyek néha természetellenesen csengtek a lágyabb közép és melegebb mély tónusok mellett.

A mélyek nem bujkálnak, főleg némi finomhangolás után, de azért lerobbantani sem fogják a fejünket, nekem alapvetően nem is hiányzik sokkal több, talán csak egy pici. Utcai fejhallgatóként számomra szépen megállta a helyét és kellemes élményt nyújtott, de filmnézéskor is kiválóan helyt állt, így a végeredmény inkább pozitív volt, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben is távol állunk a Hi-Fi fülesek és audiofil termékek világától.

De ha már hangzás, ide tartozik a telefonhívás is, mely kevésbé lenyűgöző. A hang érthető, de se nem túl tiszta, se nem túl részletgazdag. Funkcionális, de ez szintén a fejlesztésre váró részletek egyike.

Zajszűrés és immerzív funkciók 

Az Ultra első számú erénye és legügyesebben forgatott fegyvere a zajszűrés. Ez nem kis dolog, hiszen ma már jóformán minden gyártó kínál ilyesmit a közép- és felső kategóriás ajánlataival. Azért az esetek többségében a végeredmény elmarad attól a néhány felsőpolcos ajánlattól, amelyek a kategória csúcsán helyezkednek el, gondolva itt akár a Sony vagy az Apple eszközeire, melyek tagadhatatlanul jól teljesítenek ezen a téren.

Nos, a BOSE láthatóan ebbe fektette a legtöbb pénzt és energiát, amiért cserébe egészen meglepő végeredményt könyvelhetnek el. Ez felhasználói szempontból megdöbbentően szuper izolációt jelent, melyhez hasonlóval korábban csak a Sony 1000XM5-ös modelljénél találkoztam. A beépített mikrofonok és az ezekre támaszkodó rendszer egészen meggyőző végeredményt produkál és bár talán a Sony megoldása még mindig jobb egy kicsit, a BOSE ajánlata nem sokkal marad el tőle.

Némi fehér zaj alapjáraton ugyan tapasztalható, de nem zavaró mértékben, bár tapasztalatom szerint ez erősen egyénfüggő, ahogy maga a hangzás is. Van aki nem is veszi észre, más a legenyhébbet is elviselhetetlen nyomásként érzékeli, én valahol a kettő között vagyok, tehát feltűnik, de ha nem túl intenzív, akkor meg tudom szokni, a zene elindítása után pedig nyomban el is felejtem a dolgot.

Az applikációban fokozatokban léptethető zajkioltás a maximumra tekerve tökéletesen megszünteti például a mikrohullámú sütő zúgását is. Teszi ezt olyannyira ügyesen, hogy majdnem oda is égettem valamit, mert miközben mást is csináltam a konyhában, képes voltam megfeledkezni róla, hogy a forgótálcán éppen felrobbanni készül valami.

Ez természetesen igaz a tömegközlekedés zajaira, a motor zúgására, a kiváló hazai utakon zötykölődő buszok veserázó csörömpölésére. Ez rengeteget segít, akár a podcastokban elhangzó mondatokat igyekszünk értelmezni a csúcsforgalomban, akár kedvenc zenénket szeretnénk megóvni attól, hogy az utazási zajokkal összemosódva felismerhetetlen remixé változzon.

Az egyetlen problémám az, hogy az applikációban egyszerűen nincs ON/OFF gomb a zajszűrésre. Először azt hittem, hogy ennyire béna vagyok, de végül bizonyossá vált, hogy az app tényleg nem biztosít ilyen lehetőséget, de erről az app kitárgyalásakor írok még pár sort, néhány bekezdéssel lejjebb. Jópofa viszont, hogy az ActiveSense bekapcsolásával fejhallgató képes a külvilágot beengedő Éber üzemmódban zajkioltást alkalmazni, ha a felerősített külvilág hirtelen durva hangszennyezéssel találkozna. A külső hangok amúgy kellemesen tisztán hallhatók, ami szintén dicséretes.

Ezzel együtt további hangulatteremtő extrákkal is szolgál, melyek a szoftverben érhetők el, de én inkább érdekességként említem meg őket, mintsem igazán hasznos vagy élvezetes funkciókként. Ilyen például az úgynevezett "Álló" mód, mely a térben fixálja a hangforrás pozícióját, így, ha forgatjuk a fejünket, a távolabb eső fülünk halkabban, a közelebbi hangosabban hallja majd a zenét. Sok értelmét ennek nem láttam, mert csak annyit ér el, hogy kevésbé halljuk majd a zenét.

A másik, ha lehetséges, még ennél is haszontalanabb, ráadásul nálam hibásan működött. A koncepció elvileg valami olyasmi akarna lenni, hogy a hang idővel utoléri a mozgásban lévő fejünk pozícióját. Azon túl, hogy nem igazán láttam értelmét és nem fedeztem fel különösebb változást sem, próbálgatás közben a hang sokszor másodpercekre elnémult, mintha túl nagy feladat lenne a funkció teljesítése. Mivel ezek extrák, nem ostorozom érte a gyártót, de ha ki akarnak belőlük hozni valamit, akkor még érdemes lesz csiszolni rajtuk. 

Mikrofonok 

Az Ultra tehát az ANC-t vizsgálva nagyszerűen dolgozik, de sajnos amennyiben telefonálásról van szó, a mikrofonok már nem teljesítenek ilyen kimagaslóan. A beszédhang alapvetően is legfeljebb a rendben van kategóriába fér be és én nem is várok csodát, elég, ha a másik fél jól érti, amit mondok és ehhez nem kell levennem a fejhallgatót. A zajszűrés minősége viszont köszönőviszonyban sincs attól, amit zenehallgatáskor tapasztalhatunk. A külső zajok bezavarnak, az orkánszerű szél pedig alaposan megnehezíti a társalgást, ez tehát nem az igazi. 

Szoftver és használat 

Kivételesen később foglalkozom a szoftverrel, mely simán BOSE néven keresendő a két ismert alkalmazásboltban. A telefon bekapcsolásakor az eszköz nálam automatikusan felkínálta magát az egyik közeli telefonon, míg a sajátomon már meg kellett keresnem a Bluetooth listában, de ezt leszámítva a csatlakozás teljesen zökkenőmentes volt. Természetesen az is járható út, ha először az alkalmazásba lépünk be és azon keresztül végezzük el a párosítást, a kapcsolat gyorsan és gond nélkül létrejött minden esetben.

Az appnak szüksége lesz a közeli eszközökhöz való hozzáférésre és talán ez az egyetlen engedély, ami nélkülözhetetlen az együttműködéshez. Ezt követően megkeresi a fülest, mi jóváhagyjuk a párosítást és még egyedi nevet is megadhatunk az eszközünknek. Ezután terméktippek és magyarázatok következnek, pl. jobban megismerhetjük a zajkioltási módokat, melyből több közül is választhatunk majd és lényegében az erősségben nyújtanak eltéréseket a visszafogottól a maximális izolációig.

A felhasználói felület kellően letisztult, ami annyit tesz, hogy fehér alapon fekete betűkkel tálalják az információkat, a legszükségesebb beállítások pedig kis lekerekített téglalapok formájában sorakoznak fel, szürke háttérrel. A Módok az előre beállított ANC opciókat takarják, amiket bővíthetünk egyedi preferenciáinkhoz igazított extra módokkal. A Forrás a csatlakoztatott eszközök listáját tartalmazza, melyekből egyszerre kettővel bír el az Ultra, illetve képes rá, hogy híváskor visszaváltson a telefonra, ha amúgy éppen másik forrással használnánk. Az Immerzív hangról már írtam, a három opció itt elérhető, illetve beépített demó is kipróbálható, hogy megismerkedhessünk velük.

Van EQ, avagy hangszínszabályzó, mely sajnos nem túl sokrétű, mivel csak Basszus, közép és Magas pontok választhatók, egyenként tízig tartó skálán. Ez tehát nem túl részletgazdag, de itt legalább van és sokszor hasznosnak is éreztem, továbbá négy gyári hangbeállítás is elérhető, míg a visszaállítás gomb nullázza az értékeket. A Parancsikon lehetőség a hangerőcsíkot bővíti egy extra érintőfunkcióval. Ha hosszan ott tartjuk az ujjunkat, léptethetünk az immerzív funkciók között (kihagytam), elérhető hangsegéd (angol nyelvű hangvezérlés), illetve bekapcsolhatjuk a Spotify-t. Nekem egyikre sem volt szükségem, mindenesetre, ha már adott ez a lehetőség, kibővíthetnék és szabad kezet adhatnának a felhasználóknak, hiszen egy extra virtuális gomb bármikor jól jöhet. pl. Némítható lehetne a mikrofon, hozzárendelhető lehetne egyéb tetszőleges app vagy funkció, a lehetőséges sora meglehetősen hosszas... lenne.

Végül a hasznos Tippek menüben böngészhetünk, mely segít megismerni a funkciókat és elmagyarázza az alapvető és kevésbé egyértelmű dolgokat a hívásfogadástól a viselésérzékelés és automatikus kikapcsolás mibenlétéig. A magam részéről szívesen láttam volna aprólékosabb beállítási lehetőségeket, mivel az Ultra a 2023-as bemutatkozásakor 200 ezer forint környékén volt elérhető, ami azért elég vaskos összeg a konkurens darabok ismerete nélkül is. A legjobban azonban egy meglehetősen kézen fekvő beállítást hiányoltam, ami nem is értem hogyan hiányozhat. A zajszűrés alapértelmezés szerint nem kikapcsolható, csak az elérhető módok vagy profilok váltogatásával módosítható. Létrehozható olyan, ahol teljesen 0-ra van húzva, de ez nem éppen logikus vagy praktikus megoldás. 

Kodekek 

Talán érdemes még kitérni egy furcsa területre, ami a kodekeket érinti. Ezek felelnek, hogy az aktuális szabványok között lavírozva eszközeinkkel a lehető legjobb hangminőséget érhessük el, igen, még Bluetooth-on keresztül is. Nos, valami furcsa döntés nyomán a gyártó AptX Adaptive támogatást épített az Ultrába, ami nem azonos az AptX-szel és ami még fontosabb, a Samsung szintén sajátos döntése nyomán még az újabb telefonjain sem támogatja. SBC, AAC és az említett Adaptive tehát a választék, már ha egy ilyen hangzású termék esetében ez valakinek lényeges információ, mindenesetre kellemetlen, hogy sokan elesnek a fejlettebb opcióktól.

Üzemidő 

Nos, míg a zajszűrés méltó volt a dicséretre, sajnos az üzemidőnek nem adhatom meg ezt a kiemelt elismerést. A 24 órás használat egyetlen töltéssel bizony elmarad az átlagtól, elég csak a legutóbb kipróbált Dyson termékre gondolni, mely bár közel és távol sem tökéletes, de ezen a téren lényegében verhetetlen. Persze nem várhatunk el hasonlót egy jóval karcsúbb és könnyedebb eszköztől, ugyanakkor, ha kisebb megszakításokkal, de szinte egész nap a fejünkön van, akkor bizony hamar szükség lesz a mellékelt töltőkábelre.

Ez kifejezetten az aktív zajszűrés használatakor jelent problémát, hiszen valószínűleg, aki ilyen terméket vásárol, az nem szeretné kihagyni a technológiával járó előnyöket. A 24 óra persze nem kifejezetten lesújtó, hiszen, ha a nap felében használjuk és hazaérve nem felejtjük el töltőre tenni, akkor gond nélkül kiszolgál minket munkába járáskor, de akár még az íróasztalnál ülve is. A magam részéről ezen még csiszolnék egy keveset, de alapvetően nem rossz kompromisszum, cserébe a kiválóan teljesítő ANC funkcióért.

Az üzemidőt amúgy az alvómód is igyekszik megóvni, mely a viselésérzékeléssel együttműködve lép életbe. A fejhallgató levételekor alapvetően megállítja a lejátszást és folytatja, ha visszavesszük. De ha nem vesszük, néhány másodperc múlva alvómódba lép, illetve a leírás szerint 24 óra kell ahhoz, hogy magától ki is kapcsoljon. Na, ez pontosan olyasmi, amit szintén szívesen átszabnék, ám erre sajnos nincs lehetőség.

De ha már itt tartunk, sajnos az USB kizárólag töltésre jó, így, ha például nagyfelbontású vezetékes kapcsolatot hoznánk létre számítógépünkkel, akkor erről tegyünk le. A töltés amúgy 2-3 órát igénybe vesz, mivel a gyorstöltés funkció csak addig terjed, hogy negyedóra alatt két és fél óra használatra elegendő naftát pumpáljon a telepekbe.  

Kell ez nekem? 

Az a helyzet, hogy a BOSE QuietComfort Ultra ügyesen megnyert magának, mindezt a tökéletlenségei ellenére. Először is tényleg hű a nevéhez és valóban az egyik legkényelmesebb utcai fejhallgató, amihez eddig szerencsém volt. Puha fülpárnák, fejkímélő kialakítás, összecsukható és behajtható szerkezet, ráadásul viszonylag karcsú darab és még kifejezetten jól is néz ki. Igényes és ízlésesen kialakított termék, melyet örömmel viseltem itthon és az utcán, utazás közben is.

Ami egyértelműen kimagasló benne, az a nagyszerűen sikerült aktív zajszűrés, mely felrepíti a BOSE termékét a sokat méltatott slágertermékek és hivatkozási alapok közé. Nem árt azonban tudni róla, hogy ez a 2023-as modell, melyet pont nem is olyan rég követett a második generációs kiadás. Én ettől függetlenül simán megjutalmazom a dizájnért járó elismeréssel, ugyanis a kellemes és kényelmes formát felsőkategóriás ANC-vel toldották meg, az ára ráadásul jelentősen alacsonyabb, mint a vadiúj utódmodellé.

A hangzás is fejlődött, már ha hihetünk a kritikus hangoknak, melyek korábbi BOSE modelleket illettek. Azért még mindig messze vagyunk a tökéletestől, de az a helyzet, hogy ez pont az a termék, ahol a kényelem és az ANC viszik a zászlót, ezzel megteremtve egy olyan zenehallgatási komfortot, ami önmagában megéri az árát. A kodekek támogatása, a maximum 24 órás üzemidő, az alulteljesítő mikrofonok vagy az a pár javításra szoruló részlet az innovációs díjat részemről most sajnos kizárják, de ezekkel együtt is egy kiválóan sikerült termék. Elsősorban azoknak ajánlható, akik ingázáshoz, vagy akár fél-egésznapos utazáshoz keresnek megbízható társat, ők bizonyosan nem fognak csalódni benne.