BRUTÁLIS LEÉPÍTÉST TERVEZ AZ AMAZON A ROBOTOK FEJLŐDÉSÉVEL

@gombabacsi jópárnál, csak nem tolják ki a frontendbe. De amúgy valóban, az iponos jó, valamelyik nap a wc-papírok szakítószilárdságáról beszélgettem vele, ha épp nedvesek

@Bihus
De hát ez igaz, és neked vannak komoly pszichés problémáid.

1. Nem tudom te milyen körökben forogsz, de én szinte csak boldog nyugdíjast ismerek. Ne keverd a céltalanságot a magánnyal, ami inkább probléma azoknál akiknek sorban halnak meg az ismerősei és családtagjai. Ez nem lesz probléma a fiatal nyugdíjasoknál.
2. Természetesen van aki rosszul viseli, de az a kivétel. Azon kevesek, akiknek tényleg a munkájuk az életük, és más nem is érdekeli őket, azoknál áll fenn inkább ez a veszély. De pont ezek akik jellemzően erről a témáról beszélnek, pl. YouTube-erek és tech milliárdosok, ezért erősen túlreprezentált ez a kérdés a közéletben.
   Kérdezz meg egy bolti eladót, egy gyorséttermi kiszolgálót, egy futárt, logisztikai dolgozót, stb. A legtöbb ember utálja a munkáját, vagy legalábbis nem szereti. Az emberek jó 90%-a csak a pénzért dolgozik. Én pont szeretem a munkám, mégis ezer más dolgot csinálnék szívesebben.
3. Azt is írtam már többször, hogy egy angol felmérés szerint az emberek jó 40%-a szerint a munkája teljesen értelmetlen. És még egy jelentős százalék részben értelmetlennek érzi. És igen, az nagyon rossz pszichés hatással van rájuk. De a fő probléma nem az, hogy haszontalanak érzik magukat, hanem hogy értelmetlen munkát kell végezniük. Sokan azt se tudják, hogy a főnökük tudja-e hogy a munkájuk értelmetlen, ami nyílván nagyon stresszes szituáció.
4. Kiváló ellenpélda, hogy rengetegen élnek segélyeken. Nyugaton nem csak a rászorulók, hanem tömegesen kihasználják a gyenge ellenőrzést, és politikai okokból ez ellen nem is tesz senki. Kétségtelenül súlyos pszichés zavaroktól szenvednek, de ezek közt nem szerepel a depresszió és társai. link
5. A valóságban pont fordítva. Az ipari forradalom előtt az emberek nagyrésze a maga ura volt szinte minden szempontból. Senki nem szólt bele abba, hogy mit csinál, amíg fizette az adót, és eleget tett egyéb kötelezettségeinek. A földesúr tutira nem állt ott mellette, hogy irányítsa a szántást meg a tyúkok etetését. Az ipari forradalom után viszont a többség gyári muinkás lett, nyomornegyedben lakott, 12-16 órát dolgozott, és a munkavezető szabta meg, hogy mit és hogyan csinál a nap minden percében. Csak a szakszervezetek évszázados kemény harca tette elviselhetővé ezt az életet.
6. Erről már egyszer vitáztunk, akkor utánanéztem alaposan, hogy egy középkori átlagember mennyit dolgozott. Most tuti nincs időm kikeresni, de arra jól emlékszem, hogy legalábbis nem volt több annál, amit ma dogozunk. És a heti 40 óra munka az rohadtul nem az ipari forradalom eredménye, hanem nagyon hosszú és véres küzdelemé. link
7. A modern pszichés zavarok oka teljesen más. De ez megint önmagában egy óriási téma. Még röviden összefoglalni is órákba telne.
8. Ne legyél már szándékosan hülye. Sehol nem volt szó arról, hogy mi legyünk újra ősemberek. Azt próbálom elmagyarázni, hogy az ilyen társadalmakban van a legkevesebb kötöttsége és kötelezettsége az embereknek. Még egy teljesen önálló földműves is sokmindent kényszerből és időhöz kötve kell csináljon. Egy vadásznak csak a saját üres gyomra parancsol.
9. Nem vagy képes kezelni hipotetikus szituációkat, vagy a megfigyelhető trendekből a jövőre extrapolálni. Erről beszélek, mikor komoly pszichológiai problémákat említek nálad. Ezekre egy átlag 5 éves gyerek is képes.
   Nem is tudom így van-e értelme tovább vitázni, ha eleve képtelen vagy felfogni az alap gondolatot.
   Mégegyszer, hátha mégis sikerül. Arról beszélünk, hogy a gépek elveszik a munkát, és az embereknek nem lesz. Ebből indultunk ki. Ennek a folyamatnak a végkimenetele a teljesen automatizált gazdaság. Az egyszerűség kedvéért úgy képzeld el, hogy minden emberi dolgozó helyére beáll egy Tesla Optimus robot, és elvégzi pontosan ugyanazt a munkát. Más is lehetne, de a konkrét példa talán segít elképzelni. Na, ha ez megvan, akkor vedd hozzá, hogy több robotot gyártani nem nehéz. Sőt, a robot gyárban is robotok dolgoznak, így a számuk exponenciálisan nőhet. Ennek az a következménye, hogy a munkaerő korlátlanul áll rendelkezésre, és szinte ingyen van. Vagyis a gazdasági növekedés korlátja a hozzáférhető nyersanyag és energia.
   A Földet érő napsugárzás egy év alatt több energiát ad, mint az összes ismert fosszilis tüzelőanyag készlet együttvéve. Tehát az energia nem gond. A nyersanyagoknál meg gondolj bele, hogy a Föld térfogatának mekkora része bánya. Még a felszínhez képest is elhanyagolható, és a mélységük semmi a Föld sugarához képest.
   És akkor még csak a Földről beszélünk, ami a Naprendszer tömegének elenyészően pici százaléka.
10. Tehát egyetértesz, hogy most se sok empátiát tudunk felmutatni a távolabb élőkkel szemben. Akkor ebben nem lesz változás.
11. Én pont arról beszélek, hogy ha az emberi munkaerő szűkösség többé nem korlát, és nincs is szükség olcsó munkaerőre, akkor nagyon kevés akarat kell csak ahhoz, hogy az egész világon teljesen megszűnjön a szegénység. Amennyi erőfeszítést ma teszünk, például adományok által, annyival meg is oldható a probléma teljesen. Mondjuk robotokat adományozunk, amik aztán Afrikában építenek és fenntartanak mindenféle hasznos infrastruktúrát, meg termelnek kaját a legfejlettebb nyugati technológiákkal. Persze kulturális és politika problémák lesznek még, de az megint más téma. Igazából már rég nem azért van szegénység, mert valami alapvető dologból ne jutna mindenkinek. Hanem például azért, mert ahol bűnszervezetek uralkodnak, ott nem lehet infrastruktúrát építeni vagy befektetni termelő eszközökbe. Na de ez megint nagyon messzire visz.
12. A cikk arról szól, hogy egyre gyorsabban csökken a szegénység. Ne vessz el a részletekben, a trend az érdekes. Lásd 7. pont.
13. Te is jobban élsz, mint egy középkori király. Majdnem minden szempontból. Még a lakásod se feltétlen kisebb, mint a királyok személyes lakótere volt. A várak és kastélyok legnagyobb részét a személyzet használta, akik a királyi életszínvonal fenntartásához kellettek. Meg nagy részük a személyzet többi részének kiszolgálásával és az egész épület fenntartásával foglalkoztak. Ma neked ugyanezt megteszi pár gép, és egy sor olcsó szolgálatás. Például az autódhoz nem kell személyzet, míg egy hintóhoz és az azt húzó lovakhoz tucatnyi ember kellett, akiket aztán etetni és szállásolni is kellett, majd azt a szállást fűteni és takarítani, ami még több személyzet, akiknek szintén étel és fedél kellett. Vagy ha egy jót akarsz enni, akkor interneten rendelsz valamit. Vagy használod a saját tűzhelyed, amihez nem kell fát vágni, és az alapanyagokat, amiket a boltban vettél. Mellesleg sokkal változatosabb ételekhez férsz hozzá. Egy középkori király nem ehetett pizzát, vagy KFC-t, vagy kínai kaját. Még krumplijuk se volt amíg be nem hozták Amerikából. Nem beszélve az trópusi gyümölcsökről.
14. Megint nem fogod fel a lényeget. Egyrészt sokkal kevesebb háború van, mint akár 10 éve. Másrészt a legtöbb háború ebben az évszázadban is a nyersanyagokért folyt. Leginkább az olajért és földgázért. Kivétel a Palesztín-Izrael konfliktus, ami leginkább vallási alapú. De péládul az Orosz-Ukrán háború az szinte teljes egészében a földgáz körül forog. És olaj meg földgáz exportból finanszírozzák.
    A jövőre nézve a fosszilis energia amúgyis egyre kevésbbé fontos. Most például az USA-Kína konfliktus tárgya a lítium és a ritkaföldfémek, amik a jövő gazdaságát működtetik. De ezekből valójában mindenhol van bőségesen, csak a bányák és főleg a finomítók jelenleg Kínában vannak. Ezt pár éven belül meg fogják oldani. Pédául a Tesla lítium finomítója most valamikor áll üzembe.

@GhanBuri ha csak azon múlik, hogy valaki vesz 10 robotot, és az amazon árai alá tud menni vele, akkor bizony lesz piaci verseny. Miért ne lenne? Mit tud most az amazon, amit más nem? Ámerikában ők a legnagyobbak, de kb. ennyi.