Kína és az Európai Unió az utóbbi időben talán egy kicsit közeledett egymáshoz, miután Donald Trump agresszív vámháborúba kezdett, arról viszont szó nincs, hogy jó viszony lenne a szembenálló felek között. Jól példázza ezt a Bloomberg napokban publikált jelentése is, miszerint az összes EU-s országot törvényben kötelezheti arra az EU, hogy gyomlálják ki a hálózati infrastruktúrákból a kínai 5G eszközöket.
A rendelkezésre álló információk szerint Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős vezetője kezdeményezte azt, hogy egy 2020-as javaslatot foglaljanak kötelező érvényű törvénybe. 5 évvel ezelőtt az EU összeállított egy iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a különböző országok miként szoríthatják ki a magas kockázatúnak ítélt beszállítókat. Magas kockázatú alatt a Huawei-t és a ZTE-t kell érteni; a két kínai cégnek a mai napig komoly részesedése van az európai telekommunikációs infrastruktúrában.
Virkkunen úgy véli, hogy napjainkban különösen nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha az európai hálózatokban továbbra is jelentős teret engednek az országok annak, hogy a szolgáltatók használhassák a kínai eszközöket. Ebben persze semmi új nincs, eleve ilyen félelmek (vádak) miatt alakult ki 2020-ban az az ajánlás, aminek most törvényi alapot akarnak adni. A fokozott politikai ellenállást még az első Trump-kormány indította el, mikor kitiltották az USA-ból a Huawei-t és megannyi egyéb kínai gyártót, és azt is megtiltották, hogy amerikai technológiákat alkalmazzanak.
Nem kevés nézeteltérést szülhet, hogy az európai biztosok valóban rákényszerítenék a tagállamokat arra, hogy akaratuk ellenére „megtisztítsák” a mobilhálózatokat a különböző kínai berendezésektől. Ráadásul nemcsak politikai, hanem gazdasági feszültséget is eredményezhet a határozat.
Az EU és a tagállamok törvénykezése sok területen egységes, de ilyen jellegű infrastrukturális kérdésekben nem lenne hatalma az Európai Bizottságnak a különböző országok felett. Ezért alakult úgy 2020-ban, hogy csak egy javaslattal álltak elő. A korábbi dokumentumhoz több ország is igazodik, vannak olyan területek, ahol évekkel korábban ki lett tiltva minden kínai céghez köthető hálózati eszköz, de látni kell azt, hogy többségben vannak, akik nem léptek fel erőteljesebben.
A szolgáltatóknak óriási terhet jelentene, ha ki kellene cserélni a kínai eszközöket, még akkor is, ha ezt csak fokozatosan, több év alatt kell megoldaniuk. A ZTE és a Huawei készülékei általában versenyképesebb áron hozzáférhetők. A nem várt költségek visszavethetik a mobilhálózatok fejlesztését, az extra kiadásokat pedig a tarifák növelésével próbálhatják a szolgáltatók „visszaszerezni”. A mélyen integrált, kulcsfontosságú berendezéseket egyébként sok cég már nem kínai eszközökkel oldja meg, ezeknek a cseréje jár a legnagyobb költségvonzattal.
A híreket az érintettek nem kommentálták ezúttal, de korábban már az eddigi iránymutatások is sok bírálatot kaptak Kínától. A kínai vezetés úgy véli, hogy mindenféle bizonyíték nélkül bélyegzik meg az európaiak az olyan vállalatokat, mint a ZTE és a Huawei. A piaci verseny korlátozásának tekintenek minden olyan döntést, ami a hazai fejlesztéseiket hátrányban részesítik, és előnyhöz juttatják az olyan európai cégeket, mint például a Nokia és az Ericsson.
