Az eredmények alapján a Novavax vakcinája tehát hasonlóan hatásos, mint az mRNS-oltóanyagok, bár ezektől eltérő technológiával készült. Egy úgynevezett rekombináns proteinvakcináról van szó, amely a SARS-CoV-2 vírus molysejtekben szintetizált tüskefehérjéit tartalmazza nanorészecskék formájában. A vakcina egy úgynevezett adjuvánst is tartalmaz, amely az immunreakció fokozását segíti elő. A vakcinát két dózisban, három hét eltéréssel adják, és nagy előnye, hogy egy sima hűtőben is hosszan eltartható.
Mielőtt a vakcina ténylegesen alkalmazásra kerülne, azt persze még engedélyezniük kell az illetékes hatóságoknak. Az amerikai FDA-nek várhatóan rövidesen be is nyújtják a vonatkozó kérelmet a fejlesztők, és az európai EMA-nál is hasonló várható. A EMA egyébként február óta folyamatosan monitorozza a Novavax eredményeit, így a 3. fázisú vizsgálat adataival valószínűleg gyors döntést fognak tudni hozni.
Az eredményeket egyelőre csak egy közleményben tette közzé a cég, de azokat rövidesen tanulmány formájában is publikálni fogják. Amit jelenleg tudni lehet, hogy majdnem 30 ezer fővel zajlott a 3. fázisú vizsgálat, amelyet az Egyesült Államokban és Mexikóban végeztek. A résztvevők között 77 COVID-19-es esetet azonosítottak, 63-at a placebocsoportban és 14-et a vakcinált csoportban. Utóbbi csoportban minden eset enyhe lefolyású volt, míg a placebocsoportban 10 közepesen súlyos és 4 súlyos esetet jegyeztek. Egyikük meg is halt, bár ez viszonylag friss információ, amit a mostani adatelemzésbe még nem foglaltak bele.
A vakcina kapcsán így 91%-os hatásosságot állapítottak meg a tünetes COVID-19 megelőzésében. Az oltóanyagot 18 év felettieken tesztelték, köztük 65 évesnél idősebbeken, a COVID-19 szempontjából extra kockázatot jelentő krónikus betegeken, és olyanokon is, akik foglalkozásuk miatt fokozottan ki voltak téve a fertőzés veszélyének is. (Jelenleg is zajlik egy másik szakasza a vizsgálatnak, amely során 2248 12–17 év közötti fiatalon tesztelik placebokontrollált körülmények között a vakcina hatásosságát és biztonságosságát.)
Az eredmények összhangban vannak egy korábbi, kisebb létszámú, az Egyesült Államokban végzett vizsgálat adataival, amelyről januárban számoltak be a szakértők. Ami a biztonságosságot illeti, az oltóanyagot a legtöbben jól tolerálták, a leggyakoribb mellékhatás a beadás helyén jelentkező érzékenység és fájdalom volt. A második dózis beadása után gyakoribbak voltak a mellékhatások, nagyjából a résztvevők 40 százaléka számolt be fejfájásról, izomfájdalomról, és/vagy fáradékonyságról. A tünetek általában két nap alatt megszűntek.
A fejlesztők nyilatkozata szerint a jelenleg NVX-CoV2373 kódnéven futó vakcina 93 százalékban hatásos a fokozott fertőzőképességű ismert mutációkkal szemben is. A vakcinált csoport java az alfa variánssal (korábban brit) fertőződött meg, néhányan a béta és a gamma variánssal, de senki sem kapta el a jelenleg leginkább aggasztó delta variánst. Igaz, ebben az is szerepet játszhatott, hogy a kérdéses variáns a vizsgálatok idején még nem volt nagyon elterjedt a klinikai tesztekben érintett régiókban.
Mindenesetre a variánsok elleni hatásosságot labortesztekkel is sikerült megerősíteni. Mindez azért érdekes, mert a jelenleg használatban lévő vakcinák klinikai vizsgálatai jórészt lezárultak az említett variánsok elterjedése előtt, így csak utólag lehet képet alkotni ezek elleni hatásosságukról jóval kevésbé kontrollált körülmények között, mint amik a klinikai vizsgálatban adottak voltak.
Bár a Novavax a jelek szerint egy nagyon telített piacra érkezik Észak-Amerikában és Európában, a világ ás részein biztosan lesz igén ezekre a védőoltásokra is. A kérdéses vakcina egyébként a cég első engedélyezett terméke lehet, ha megkapja a forgalomba hozatali engedélyt.
