Érdekes módszert dolgozott ki a két lábon járó dinoszauruszok mozgásának tanulmányozása érdekében egy ausztrál kutatócsoport: a szakértők a dinók ma is élő képviselőit, madarakat futtattak és filmeztek le egy versenypályán. A dinoszauruszok mozgásáról ugyanis a mai napig keveset tudunk, hiszen a megkövesedett csontok és a lábnyomok is csak nagyon korlátozott információkat árulhatnak el arról, hogyan nézhetett ki, ha például egy raptor vagy egy Tyrannosaurus rex kergetni kezdte áldozatát.

Ezért találta ki Peter Bishop és kutatócsoportja, hogy az egykor élt állatok legközelebbi rokonait hívja segítségül a kérdések megválaszolásához. A szakértők egy tucat különböző faj képviselőit tesztelték a csirkéktől kezdve a struccokig, behatóan vizsgálva ezek járását és futását is. A felvételek révén elemezték, hogyan mozog az állatok csípője, és speciális mérőműszerekkel azt is mérték, hogy milyen erővel csapódik lábuk a talajnak.

Az eredményekalapján a szakértők olyan modelleket hoztak létre, amelyekből egy madár mérete és sebesség alapján megjósolhatók mozgásának legfontosabb aspektusai, például hogy milyen hosszúakat lép, és hogy mennyire rugalmasak lépései. A testméret nagyon meghatározó a mozgás jellege szempontjából, mondja Bishop. Míg a kisebb madarak inkább magukat összehúzva tipegnek, amikor futnak, a nagyobb testű állatok kihúzzák magukat és hosszú léptekkel haladnak.

A kutatás távolabbi célja az lenne, hogy a modellek alapján a már nem élő dinoszauruszok mozgásával kapcsolatban is megállapításokat tegyenek a szakértők, a munka ezen része azonban még csak most vette kezdetét. Így egyelőre hiába telefonálna Steven Spielberg, hogy szaktanácsot kérjen, a kutatók nem tudnának neki mit mondani. Bishop ennek ellenére nagyon várja hívást.

A kutatók első spekulációi alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy a T. rex például egyáltalán nem volt kecses futó. Valahogy úgy mozoghatott, ahogy egy nagyobb pulyka vagy egy strucc, csak sokkal nagyobb erőbefektetéssel, mondja Bishop. Akárhogy is nézzük, egy elefánthoz hasonló méretű állatról van szó, amely négy helyett két lábon mozgott, teszi hozzá a szakértő.