Tajvan és Kína között eléggé tempósan növekszik a geopolitikai feszültség, ugyanis a kínai haditengerészet gyakran hajt végre különböző katonai műveleteket a szigetország térségében, amit Tajvan természetesen kellően komolyan vesz. A kínai kereskedelmi- és halászhajók is veszélyt jelentenek a szigetországra, ezek ugyanis képesek kárt okozni a különböző kommunikációs kábelekben és az egyes infrastruktúrák komponenseiben is annak érdekében, hogy megzavarják az ország normál működését – ilyesmire már többször is volt példa, ezért a 24 mélytengeri kommunikációs kábelt folyamatosan szemmel tartják, csak úgy, ahogy a kínai illetőségű hajókat is, amelyekből közel 100 cirkál a szigetországot körülölelő vizeken.
A tajvani kormányzat a kínai „szürkezónás” műveletekkel szemben egy új drónflotta bevetését tervezi, amellyel kapcsolatban már zajlanak a kísérletek. A munkára az Ocean Affairs Council felkérte a National Cheng Kung University kutatóit, illetve a Coast Guard Administration is részt vesz a munkában, amelynek eredményeként fokozhatják a szigetország védelmét. A kutatók már több repülési szimulációt is végrehajtottak, legutóbb már két külön drónflottát is képesek voltak egy időben vezérelni, amelyek egyenként 10 drónból álltak. Ez már a teszt második fázisa, először ugyanis egyedileg próbálták vezérelni a drónokat.
A szimulációs repüléseket követően rövidesen a tengeri területek felett is bevetik a flottákat, így képet kaphatnak azzal kapcsolatban is, élesben hogyan tudnak együttműködni az egyes drónok és drónflották, valamint arra is fény derül, a változó időjárási- és tengeri körülményekre hogyan reagálnak a flotta tagjai. A kutatók úgy programozták a drónokat, hogy azok 100 láb távolságra legyenek egymástól a háromdimenziós térben, ezzel egy időben pedig vezető-követő formációt is alkalmaznak a repülések során, valamint az akadályok dinamikus elkerülésére is felkészítették a drónokat. A fejlett vezérlésnek és a fejlett szenzoroknak köszönhetően a gyorsan változó tengeri körülmények között is eredményesen hajthatnak végre különböző védelmi feladatokat az egyes flották és az egyes drónok, miközben a váratlan veszélyekre is reagálhatnak.
A cél egy teljesen autonóm rendszer kiépítése, amelyben többféle drón is képes egymással összhangban együttműködni, képesek megosztani egymás között a feladatokat, valamint tudnak útvonalat is tervezni és mozgásukat is hatékonyan koordinálják, elsősorban védelmi feladatokat ellátva a tengeri környezetben.
Maga a projekt jelenleg többféle nyugati drónt is alkalmaz, amelyek között jelen van a Flexrotor, a Jump 20, illetve a V-BAT is. Utóbbit, ami az amerikai védelmi beszállító, a Shield AI terméke, éppen nemrégiben kapta meg a CGA csapata és nagy reményeket fűznek hozzá. Ez a drón képes helyből függőlegesen felszállni, ami azért jó hír, mert így nemcsak repülőgép-hordozó anyahajókon lehet bevetni, hanem klasszikus hajókon is, ahol efféle célra meglehetősen korlátozott mennyiségű hely áll rendelkezésre. A V-BAT egyhuzamban akár 12 óránál is hosszabb ideig képes a levegőben maradni, ezáltal hosszabb küldetések végrehajtására is alkalmas, plusz a vertikális felszállási lehetőség révén a meglévő hajókat sem kell átalakítani a drón használatához, ami szintén kifejezetten jó hír.
Az új drónflotta rövidesen élesben is bevetésre kerül, amelytől azt remélik, Kína alaposabban átgondolja majd, hogy a szigetország térségében végezzen-e „szürkezónás” katonai műveletek, vagy sem. Hogy lesz-e visszatartó-ereje egy efféle flottának, vagy csak olaj lesz-e a tűzre? Ez majd később derülhet ki.
