Rövidesen Svájcban kezd üzemelni az első olyan kereskedelmi erőmű, amely szén-dioxidot szűr ki a légkörből, aktívan csökkentve az üvegházhatású gáz mennyiségét az atmoszférában. A gázt utána hasznosítják is: egy mezőgazdasági cégnek adják el azt, amely ezzel serkenti majd gyorsabb növekedésre üvegházaiban a zöldségeket.
Aktív széndioxid-szűrés már jelenleg is folyik olyan helyeken, amelyekben a zártság miatt szükség van erre, például a tengeralattjárókon és az emberi tartózkodásra szánt űreszközökön. A svájci Climeworks, amely várhatóan idén ősszel kezd működni, hasonló technológiával dolgozik majd, mint ezek, vagyis a beszippantott levegőt olyan szűrőkön engedik át, amelyek aminokat tartalmaznak, és megkötik a szén-dioxidot. A szűrőből aztán melegítéssel szabadítják fel a gázt az üvegházakban, amihez egy közeli szemétégető helyszínre vezetett hulladékhőjét használják fel.
A hasonló kezdeményezések kapcsán persze mindig nagy kérdés, hogy mennyibe kerül a szén megkötése, és hogy ez alapján megéri-e egyáltalán belevágni a projektbe. Dominique Kronenberg, a Climeworks munkatársa elmondása szerint az Amerikai Fizikai Térsaság becslése alapján a szén-dioxid nagy mennyiségű megkötése esetén tonnánként 600 dolláros áron oldható meg a feladat, de a svájci szakértők azt remélik, hogy ennél egy kicsit kevesebből is kijönnek majd, idővel pedig jelentősen leszoríthatják a költségeket.
Ez persze továbbra is azt jelenti, hogy légkörből való szénmegkötés sokkal drágább lesz, mint az ipari létesítmények és erőművek kijövő gázainak szűrése, ahol a szén-dioxid koncentrációja 300-szorosa az atmoszferikus mennyiségnek. Az ilyen kifolyó gázok szűrése próbaüzemben már több helyen is zajlik a bolygón. Kronenberg szerint azonban az ő megközelítésüknek is vannak előnyei, például hogy bárhol megvalósítható a szűrés, vagyis nem kell hozzá ipari széndioxid-forrást találni.
A svájci kormány által is támogatott Climeworks az első három évet elsősorban arra szánja, hogy finomhangolják erőművük működését, és minél olcsóbbá tegyék a műveletet. Ezt követően azt remélik, hogy már önfenntartóvá válhat az üzlet. Az erőmű első változata naponta 2–3 tonna szén-dioxidot köthet meg, de ha jól működik a technológia, a fejlesztők bővítéseket is terveznek. (Az emberiség évente körülbelül 40 milliárd tonna szén-dioxidot enged a levegőbe.)
A szakértők szerint ahhoz ugyanakkor, hogy a légkörből való szénmegkötés tényleges hatással legyen a földi éghajlatra, a jövőben nagyon komolyan kell venni a széndioxid-kibocsátással kapcsolatos korlátozásokat. Amíg ugyanis nincsenek szigorú szabályok érvényben azzal kapcsolatban, hogy mennyi szén-dioxid kerülhet a levegőbe, az ilyen projektek halottnak tekinthetők, szögezi le David Keith, a Harvard kutatója, aki saját cégével, a kanadai Carbon Engineering-gel azon munkálkodik, hogyan lehetne a megkötött gázt az üzemanyaggyártásban felhasználni.
