SVÁJCI TAKARÍTÓ MŰHOLD

Fél évszázad űrkutatása jelentős mennyiségű szemetet eredményezett a Földet körülvevő űrben. A svájci űrügynökség egy „takarító műholdat” akar pályára juttatni az űrszemét végleges feltakarításának megkezdése érdekében. 
Jools _
Jools _
2012. febr. 16. 18:30
Svájci takarító műhold

Fél évszázad űrkutatása jelentős mennyiségű szemetet eredményezett a Földet körülvevő űrben. Működésképtelenné vált műholdak, kiégett rakétafokozatok és rengeteg apróbb űrszemét kering 28 ezer km/órás sebességgel bolygónk körül, komoly kockázati tényezőt jelentve a még üzemelő űreszközök és az űrhajósok számára.

A svájci űrügynökség egy „takarító műholdat” akar pályára juttatni az űrszemét végleges feltakarításának megkezdése érdekében. Terveik szerint az SFr10m kódjelű, CleanSpace One néven emlegetett műhold öt éven belül megkezdheti munkáját.

Galéria megnyitása

A NASA 16 ezer 10 centiméternél nagyobb szemétdarab pályáját követi figyelemmel. További 500 ezer darabka valószínűsíthető az 1‒10 centiméteres mérettartományban, az ennél is apróbb darabokból pedig több száz millió is lehet.

A legkisebb darabkák is súlyos károkat okozhatnak, ha rossz helyen találnak el egy műholdat vagy űrállomást. A Nemzetközi Űrállomásnak rendszeresen pályát kell módosítania a nagyobb darabok elkerülése érdekében. 2009 februárjában az amerikai Iridium-33 műhold felrobbant, amikor összeütközött az oroszok régóta magára hagyott műholdjával, a Cosmos-2251-gyel.

Galéria megnyitása

A CleanSpace One pályára kerülve célba vesz egy nagyobb szemétdarabot, és amikor eléri, egy kar segítségével hozzákapcsolódik. Ez nem lesz egyszerű feladat a nagy sebességek miatt, valamint azért sem, mert számos darab forgó-bukdácsoló mozgást is végez. Amikor az összekapcsolódás megtörtént, a műhold visszatér a légkörbe, ahol elég a begyűjtött szeméttel együtt.

Az első küldetés során két elhagyott svájci műhold közül az egyiket szándékoznak megsemmisíteni ‒ egy 2009-ben fellőtt pikoszatellitet vagy a 2010 júliusában pályára álló TIsat-ot.

A svájciak terve, hogy a jövőben különböző mérettartományok befogására alkalmas, használatra kész takarító műholdakat dobnak piacra, amelyek segítségével bármelyik űrügynökség eltávolíthatja a Föld körüli pályáról halott műholdjait.

 

 

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

26 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
zord01
zord01
2012. febr. 17. 20:35
#23

Én mindenhol 30 millió forintról olvastam, de ha igaz lenne a 300 milliós becslés, akkor az alaposan megdobná az amúgy sem kispályás büdzsét. 2000 milliárd dolláros nagytakarítás nem kicsit verné ki a biztosítékot. Ennyiből kb a fél földet ki lehetne takarítani. :)

zord01
zord01
2012. febr. 17. 16:00
#22

Amúgy meg az egész cikkben az a poén, hogy rá lehet írni, hogy Swiss Made!

:):):):) Óhh jeah, többet fog érni az órám. :)

zord01
zord01
2012. febr. 17. 15:46
#21

Számoltam egy kicsit, de szóljatok, ha tévedek...

Az űrsikló (remélem lesz utódja, még ha most nem is tűnik úgy) raktere 4,6 méter átmérőjű, és 18,3 méter hosszú volt.

Ez ugye azt jelenti, hogy a befogadóképessége 388 köbméter.

Ha a fenti kép hiteles, akkor ez a takarító szonda, kétszer akkora, mint az a kis műhold. A kis műholdról tudjuk, hogy 101010 centiméteres.

Tehát a takarító szonda 101020-as. Legyünk nagyvonalúak, és legyen a szonda nagyobb, mondjuk 121225 centis. Ez 3600 köbcenti, azaz 0,0036 köbméter.

Tehát elvi szinten, a 388 köbméteres raktérbe 107777 darab szonda fér.

No most ugye ezeket rögzíteni kell, meg ilyenek, felezzük meg, vegyük azt, hogy az STS 50.000 darab ilyen műholdat tudna feljuttatni. Persze nem tud.

24400 hasznos terhet tud alacsony föld körüli pályára állítani, és 3810 kilót gestac. pályára.

Átlagoljunk: 14105 kiló. Legyen 10000 kiló hasznos teher. Ha egy ilyen takarító műhold mondjuk 4 kilós (Abból indultam ki a súly meghatározásánál, hogy a Masat-1 is pont 101010 cm-es kis műhold (pont mint a svájci), és 1 kilót nyom, akkor a takarító műhold legyen 3,6-szor akkora (mint azt már kiszámoltuk), tehát 3,6 kg, amit kerekítettem 4 kilóra).

Szóval a súly lesz a szűk keresztmetszet.

10.000 kilogramm osztva 4-gyel, egyenlő 2500. Tehát elvileg egy fellövéssel 2500 ilyen műholdat lehetne feljuttatni, ami le tudna hozni egy 10 centis hulladék darabot.

Ha a 16ezres számból indulunk ki, akkor a nagyobb darabok lehozásához 6,4 azaz 7 afféle takarítós kilövést kellene végrehajtani. Ebbe még nincs benne az esetleg elromló műholdak száma, netalántán egy kudarcba fulladt fellövés.

Akár hogy is nézem, 16000 ilyen műholdat legyártani, nem kevés pénz. A Masat-1-et 30 millió forintból rakták össze, gondolom egy takarító robot mondjuk 100 milla lenne, legalább. Bár a gyártási volumen lejjebb nyomhatja az árát, de a műholdakat a raktérben rögzítő és onnan indító platform tervezése, és építése sem lenne 2 fillér.

Szóval: 100 millió forint kb. fél milli dollár. Ezt 16000-rel megszorozva 8 milliárd dolláros költségvetésünk van, amiben még nincsenek benne az indítási költségek.

Egy STS indítása kb. 450 millió dollárba került, ezt 7-tel felszorozva, újabb 3,15 milliárd dolláros kiadást jelent.

A két számot összeadva megkapjuk a program összköltségét, ami felfelé kerekítve 12 milliárd dollár lenne. Nem kevés pénz. És akkor még csak a 10 centis darabkákat takarítottuk el.

Ha egészen az egy centis nagyságrendig takarítanánk, az 200 indítást, és 250 milliárd dolláros összköltséget jelentene.

Nem hiszem, hogy ez életképes ötlet lenne, ebben a formában.

Vendég-Vendög
Vendég-Vendög
2012. febr. 20. 14:14

Ej-ej, Mikro-bika, miért nem próbálsz egy lépéssel előre gondolkodni? A befogás természetesen teljesen rugalmatlan ütközésnek tekinthető, hiszen a befogás után a két test együtt mozog tovább - vagy nem? Ha nem együtt mozognának tovább, akkor ugyebár nem lenne befogás, igaz?

Ettől még a befogás egyes folyamatai lehetnek nagyrészt rugalmas ütközések. Ui. mivel nincs tökéletesen rugalmas ütközés, a befogott tárgy minden egyes ütközés során veszít valamennyit az energiájából (ahogy pl. a befogo edényben vagy bármiben oda-vissza pattog), így az egész folyamat eredőben rugalmatlan lesz. Én pedig nem a befogás egyes fázisairól, hanem magáról a befogásról mondtam, hogy teljesen rugalmatlannal tekinthető. Nem is lehet másmilyen, hiszen itt csak az impulzus marad meg, a mozgási energia nem.

VagasiFeri
VagasiFeri
2012. febr. 17. 14:34
#20

@robi772

Miért kell itt is zsidózni?

atti2010
atti2010
2012. febr. 17. 9:27
#19

Szerintem azokkal kellene összeszedetni akik szemeteltek, tetemes pénzeket zsebelnek be egy fellövésért, hát akkor most takarítsanak.

zord01
zord01
2012. febr. 17. 9:25
#18

No ez már nagyon kellett. Évek óta agyalok rajta, hogy mikor lesz komolyabb baj a sok szemétből. Ahogy a videón is láttuk, egy ütközésből több száz, több ezer törmelékdarab szabadulhat el. Ez akár láncreakciós is előidézhet, és extrém esetben az összes műhold ripityára menne. Nem kell ecsetelni sztem, hogy ez mivel járna a telekommunikáció (no meg a hírszerzés) tekintetében.

És ebben a legrosszabb esetben még az is előfordulhatna, hogy évszázadokik nem is tudnánk új űreszközt fellőni, mivel annyira elszemetesedne a föld körüli pálya, hogy az új rakéta fellövésének pillanatában ütközne valamivel.

Az elképzelés tehát jó, de a megvalósítás csöppet sem kielégítő. Egy szemét / egy műhold kissé drága elképzelés. Persze nagy, több tonnás műholdaknál még csak-csak érthető, de a fél millió kis szemét nehezen lenne eltávolítható fejenként egy-egy műholdal. Anyagi csőd, plusz brutál környezetszennyezés, plusz 1000 év. :)

Vagy olyan műhold kéne, ami csak egy kicsi, olcsó hajtóművet rögzít a szemétre, ami visszalöki a szmötyit a légkörbe, vagy ami még jobb lenne, kifejleszteni, valami koncentrált, irányítható mágneses sugárzást, egy afféle vonósugara.

Akkor csak szép kényelmesen le kéne halászni a hulladékokat az orbitális pályáról. Már amiben van fém. Bár a legtöbb mesterséges szemétben gondnolom van fém. Kivéve a kidobott emberi szerves hulladékban. :):)

Humbuk
Humbuk
2012. febr. 17. 9:18
#17

uran313406: A műhöld is 28 ezer km/h val repeszt, szóval ha nem egy ilyen frontális ütközéses próbálkozásra gondolunk, hanem beérésesre, akkor lehet létjogosultsága a dolognak.

a cikk olvasása után nekem is az elektromágneses dolog jutott az eszembe, mivel napelemekkel megoldható lenne. Csak ugye nem tudni, hogy az antisztatikus és mágnesesség szempontjából árnyékolt burkolatokat lehetne-e mágnesezni.

A "fegyver" alapú akár lézeres, akár lökéshullám létrehozására képes műholdakat meg nemzetközi egymezményben foglaltak szerint nem lehet pályára állítani. Végül is érthető okoból ugye: az ördög soha nem alszik és amibe az ember bele tud szólni ott béke soha nem lehet.

Jó ötletnek tartom, hogy gondolkodnak ebben, de ez csak a kivételesen nagy szemetek leszedésére alkalmas.

sensorprime: biztos nem örülnél neki, ha éppen gondol egyet a műhold és leesik a ház tetejére amiben laksz. Sajnos sok űrszemét nem égne el 100%osan a légkörben és gondot okozna ha éppen lakott területet szántanának fel vele. Másrészt lehet, hogy a fenti (elhagyott) műholdak atomreaktorai is problémásak lehetnek amikor visszatérve a légkörbe 1000darabra robbannának szét. (ugyais régen ezek még atommal mentek, a napelemek később jöttek)

Amint mondtam ahol ember van... az önmegsemmisítőt meg ezért nem merték belerakni, nehogy meghibásodás vagy szándékos beavatkozás útján "véletlen" önmegsemmistse magát a műhold :)

Szerzetes
Szerzetes
2012. febr. 17. 8:22
#16

robi772: eddigi legjobb ötlet! Írjunk a názának, ők adják a járművet, mi a válogató technológiát. A hasznot felezzük!

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2012. febr. 17. 0:35
#15

Ha egy ilyen szemétgyűjtő műhold csak egyetlen darabka szemetet tud lehozni, akkor 10000-es nagyságrendben kell őket fellőni, hogy mindet leszedjék. Nem lesz ez így borzasztóan drága?

Emberfej
Emberfej
2012. febr. 16. 23:22
#14

sensorprime

Spóroltak az önmegsemmisítőkkel, ezért nem tartom valószínűnek hogy aki kispórolta az önmegsemmisítőt most külön műholdat fog fellőni csak azért hogy leszedje a régit. Bár meghibásodás miatt is keletkezett sok szemét, pl fellövés közben nem tért vissza a hordozórakéta elégni a légkörben meg hasonlók.

or!on

Műholdakat olyan anyagokból készítik hogy nem mágnesezhetőek, de nagyon minimálisan hat rájuk a mágneses tér. Nem vonzani lehetne őket, hanem inkább taszítani olyan elektromágnessel aminek a mágneses terét másodpercenként több ezerszer megváltoztatjuk.

sensorprime
sensorprime
2012. febr. 16. 23:07
#13

Azt mondja meg valaki hogy ezek a műholdak több millió dolcsiba kerülnek, + tudják korrigálni a pályájukat.

Akkor az utolsó parancs mielőtt magára hagyják mér nem az hogy a korrigáló hajtóművével vagy gáz fröccsel vagy mittomén mit használnak, saját magát belökje a légkörbe?

Ha az űrállomásokat így hozzák le akkor ezt mér nem lehet?

Mert ne mondja azt senki hogy ez a sok szemét mind azért van ott mert az irányítása hibásodott meg.

belly89
belly89
2012. febr. 16. 23:06
#12

romát azürbe xD

birmar2
birmar2
2012. febr. 16. 22:57
#11

robi772 tetszik az ötlet. :D De akkor már az összeset küldjük föl, de vissza ne jöjjenek.

birmar2
birmar2
2012. febr. 16. 22:57
#10

robi772 tetszik az ötlet. :D De akkor már az összeset küldjük föl, de vissza ne jöjjenek.

uran313406
uran313406
2012. febr. 16. 22:54
#9

or!on : "nem kell a műholdnak mozognia, elég ha pályán marad a nagyobb űrszemetek miatt úgy is pályát módosít magától"

A cikk szerint a Föld körül keringő szemetek elérik a 28 ezer km/órás sebességet is.

Akkor nem ütközhetnek úgy össze a műhold és a szemét, hogy működésképtelenné válik a szemétszedő műhold?

robi772
robi772
2012. febr. 16. 22:06
#8

Miért kell lehozni őket? Össze kell gyűjteni, megolvasztani (akár parabola tükrökkel) és értékes nyersanyag lenne a jövőben, amit már nem kell újra fellőni 10e usd/kg áron. Ha felküldünk a takarító műholdon egy pár romát azok úgy szétválogatnák, hogy külön lenne a réz az ólom meg az összes többi nyersanyag.

jozsefm
jozsefm
2012. febr. 16. 22:41

Miért nem mindet?=(

or!on
or!on
2012. febr. 16. 21:42
#7

Gravitációs tér illetve mágneses alapokon nyugvó szemétszedő műholdat nyugodtan nyugodtan készíthetnének. Csak fel kéne lőni egy olyan műholdat amiben egy "hatalmas" elektromágnes található. Ha közeledik egy szemétdarab, akkor bekapcsolják a mágnest és az odavonzza a szemetet, vagy a műholdat a szeméthez, attól függően melyiknek nagyobb a tömege(nem súlya, tömege). Ha a két darab összekapcsolódott, akkor már ki lehet kapcsolni az elektromágnest mivel a kölcsönös gravitációs vonzás miatt együtt maradnak, de persze lehet alkalmazni egy gyenge állandó mágnest ami a biztonság kedvéért ott tartja.

Ja és igen, nem kell a műholdnak mozognia, elég ha pályán marad a nagyobb űrszemetek miatt úgy is pályát módosít magától. Ha már elég törmeléket gyűjtött össze, akkor vissza lehet irányítani a légkörbe. Olyan egyszerű ez mint a faék.

Emberfej
Emberfej
2012. febr. 16. 21:26
#6

Nem a saját szemetét szedné össze, hanem másikat. Mondjuk az simán megoldható lenne hogy van egy üzemképtelen műhold aminek szabályos pályája van és be is van jegyeztetve ez által értékesnek számít az a pálya, az mellé fellövik az új műholdat de mielőtt elérné a végleges magasságot a szemétgyűjtőt előreküldik hogy lehozza a régit.

atti2010
atti2010
2012. febr. 16. 20:50
#5

**Emberfej**Mondjuk ha fellőnek egy 1tonnás műholdat akkor mellé bepakolhatnának egy 100kilósat ami a súlyánál sokkal nagyobb szemetet is letudna hozni, a szemét pályájától és a szemétgyűjtő meghajtásától függően. Nem kell nagyon szaladgálni a szemét után, elég sok van belőle.

De hat a hordozórakéta úgy tudom elég amivel fellövik a műholdakat és nem jön vissza semmi.

Emberfej
Emberfej
2012. febr. 16. 20:31
#4

Mondjuk ha fellőnek egy 1tonnás műholdat akkor mellé bepakolhatnának egy 100kilósat ami a súlyánál sokkal nagyobb szemetet is letudna hozni, a szemét pályájától és a szemétgyűjtő meghajtásától függően. Nem kell nagyon szaladgálni a szemét után, elég sok van belőle.

Nagyüzemi szemétgyűjtő meg nem megvalósítható, nem lehet hogy közvetlen odamenjen minden egyes szeméthez és letaszítsa a pályáról mert nagyon sok üzemanyag kellene, így maradna a távolságból lelövés ami szilárd lövedéknél felveti a problémát hogy a szemét szétrobbanhat apróbb darabokra, nagynyomású vízsugárnak(vagy más folyadék) limitált a hatótávolsága és a napszél valamint a légkör legfelsőbb rétege erősen eltérítheti a pályáról, arról nem is beszélve hogy sugár helyett cseppek formálódhatnak belőle, mágneses mezővel letéríteni szintén bonyolult nem áll olyan szinten ez a technológia hogy űrben biztonságosan alkalmazni lehetne. Technikailag legkivitelezhetőbb a lézer lenne, ami megolvaszthatná az űrszemetet, ezzel megváltozik a mágneses tulajdonsága így a pályája is, vagy olvadáspont alatt a fotoelektromos hatást felhasználva egyfajta hajtóművet csinálna magából a szemétből, ami így önmagát képes letéríteni, ráadásul az űrben igen hatékony energiaellátást kaphatna napelemekkel így szinte kimerülhetetlen energiaforrást használna és pár cm-es pontossággal eltudna találni bármit. Ezzel csupán az a probléma hogy a földi lakosság körében nagy nyugtalanságot váltana ki egy fejük fölött köröző tulajdonképpen fegyver.

atti2010
atti2010
2012. febr. 16. 20:07
#3

Emberfej Ez nem jó 5 let mert nehezen vagy egyáltalán nem kivitelezhető, műholdakat kell csinálni amik nagyüzemi szinten gyűjtik a szemetet és csak azzal foglalkoznak, az nem úgy működik hogy fellőnek egy műholdat és utána elkezdenek hasonló szemét után szaladgálni.

Emberfej
Emberfej
2012. febr. 16. 19:51
#2

Vagy még azt is be lehetne vezetni hogy csak az lőhessen fel műholdat aki egy hasonló méretű szemetet le is hoz:)

Emberfej
Emberfej
2012. febr. 16. 19:49
#1

Jó ötlet, de nem sok ország fog csak úgy önként űrszemetet gyűjteni. Valami olyat kéne kitalálni ami a nemzetközi űrállomásról indítható és azokat a szemeteket szedi össze ami miatt pályát kéne módosítania az állomásnak. Így ha közvetlen gyakorlati haszna van sokkal népszerűbb lehet, aztán később amikor már elég kiforrott a technika és olcsón lehet őket gyártani a nagyközönség is rákapna.

Vissza az oldal tetejére