Nagyon JÓ hatása is lehet a játékoknak

Sokan, sokszor riogatnak egyes játékok ártalmaival - ám érdekes módon a pozitív hatásokról jóval ritkábban esik szó. Ezen változtathat most egy nemzetközi kutatócsoport, mivel a felméréseik eredményei határozottan pozitívak.

Nagyon JÓ hatása is lehet a játékoknak

Sokan, sokszor riogatnak egyes játékok ártalmaival - ám érdekes módon a pozitív hatásokról jóval ritkábban esik szó. Ezen változtathat most egy nemzetközi kutatócsoport, mivel a felméréseik eredményei határozottan pozitívak.

Ki kell persze hangsúlyozni, hogy a vizsgálat tárgyát persze nem agresszív, hanem ún. "proszociális", vagyis a társas együttlétet, békés együttműködést és egymás segítését, támogatását ösztönző játékok képezték. Ezeknek a jelentős pozitív hatását azonban egyértelműen igazolták a felmérés eredményei.

Különböző országokban (USA, Japán, Szingapúr, Malájzia), különböző korcsoportokat különböző módszerekkel vizsgáltak annak érdekében, hogy minél biztosabbak lehessenek a dolgukban, de az eredmény mindeme változóktól függetlenül végig azonos és egyértelmű volt: akik ilyen játékokkal játszottak, azok rövid és hosszú távon is egyaránt sokkal hajlamosabbak voltak arra, hogy az életben is a békés megoldásokat és az együttműködést keressék.

Brad Bushman, a projekt egyik kutatója szerint mindez azt igazolja, hogy a proszociális játékok valóban elősegítik a pozitív személyiségfejlődést, és ténylegesen hozzájárulnak az emberibb lelkület kialakításához. Mint mondta, a játszott játék típusa és jellege a meghatározó, nem pedig az arra fordított idő.

Ez eddig tehát mind szép és jó, főleg, hogy hivatalosan igazolja azt, amit egyébként eddig is sejteni lehetett. Erre azonban így még bárki rámondhatná, hogy nincs ebben semmi különös, egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenki a lelki alkatának megfelelő játékokkal játszik szívesen. Épp ezért a felmérés utolsó tesztjével kifejezetten azt vizsgálták, hogy tényleg csak ízlésről van-e szó, vagy esetleg mégis van-e tényleges hatásuk is a játékoknak:

161, 19 éves átlagéletkorú amerikai főiskolai hallgatót "eresztettek rá" teljesen véletlenszerű típusú játékokra, proszociálisra, nem proszociálisra és semlegesre egyaránt, majd a játszmák végeztével felkérték őket, hogy egy szintén véletlenszerűen kijelölt társuk számára állítsanak össze egy feladatsort könnyű, közepes, vagy épp nehéz fejtörőkből. Ha a célszemély sikeresen megoldotta a számára összeválogatott feladatokat, akkor azt a kutatók $10-ral honorálták. És itt mutatkozott meg a hatás ténye: akiknek proszociális játék jutott, azok feltűnően nagyobb segítőkészségről tettek tanúbizonyságot társaik iránt, könnyebb feladatokat válogattak össze nekik, míg ellenben a nem-proszociális (vagyis az együttműködés és egymás támogatása helyett a versengésre, egyéni előretörésre és eközben akár a többiek akadályozására is épülő) játékok nyomán érzékelhetően több nehéz feladat került kiválasztásra.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward