Szerzői értékelés

Olvasói értékelés

2611 - iPon Black Friday - All-in
  • Bájos, hangulatos, szórakoztató kis játék, még a hiányosságai ellenére sem lehet rá haragudni.

A Masters of Anima helyszínét, Spark fantasy-világát egykor gonosz gólemek fenyegették. Csak mágusok segítségével sikerült őket legyőzni: az animának nevezett, fényesen ragyogó energiával különböző lényeket keltettek életre, akik fel tudták venni a harcot a támadókkal.

A varázslók rendje azonban nem sok tagot számlált. Főhősünk, Otto egy újonc mágus, aki épp vizsgája előtt áll. Ez nem csak egyszerű teszt lesz számára, hiszen a legerősebb varázslónővel készül házasságot kötni, csakhogy ehhez muszáj átmennie a rostán. El is indul hát, hogy megbirkózzon a feladattal, de szegény srácot még az ág is húzza: a vizsga közepén meghasad az ég, tüzes kövek hullanak, ésépp megindul az újabb góleminvázió, ezúttal egy renegát mágus, Zahr vezetésével.

Zahr elrabolja Otto szerelmének, Anának lelkét, így ifjú varázslónknak nem csak a világot, hanem a lányt is meg kell mentenie. Gyakorlatilag beledobják a mélyvízbe, velünk együtt: közösen tanuljuk majd meg képességeit, az anima erejének uralását. Sajnos a történettől a későbbiekben sem várhatunk nagy kinyilatkoztatásokat, vagy meglepetéseket, de jól mesélik el ésa Broken Sword-sorozatra emlékeztető humorral fűszerezik (ez főleg Otto kissé önsajnáló megjegyzéseiben nyilvánul meg), különböző, festményszerű bevágásokkal közvetítik az eseményeket, sőt, itt-ott még popkulturális utalásokat is találhatunk.

Otto néhány képesség erejéig maga is szembeszállhat a többnyire a föld alól előpattanó gólemekkel, de igazi fegyverét az általa megidézett Őrzők csapatai képezik, akik sokkal hatásosabbak a harcban. Összesen ötféle Őrzőt hívhatunk segítségül, de csak egy típussal indulunk, a többieket a kaland során szerezzük meg. Lesznek köztük közelharcosok (belőlük kétféle is), íjászok, mágusok, és egy animát generáló támogató változat.

Animát a világból is felvehetünk apró, zöldesen ragyogó gömbök formájában a földről, vagy vázákból, hordókból, ha széttörjük őket. Az összegyűjtött animából bizonyos mennyiségű Őrző-egységet idézhetünk meg, kezdetben hatot, de ezt később növelhetjük. A lényeket el is küldhetjük, ekkor a felhasznált animát visszakapjuk, és új Őrzőket hívhatunk elő vele.

Csata közben az ellenfelek egyre mérgesebbek lesznek, ezt egy jelzés is mutatja. Ha nem tudjuk elintézni őket, mielőtt végigér a mutató, brutális támadásokat kell elszenvednünk az alapból sem túl piskóta gólemektől. Őrzőinkből teljesen hiányzik a túlélőösztön, csak a parancsainkat teljesítik, így néha akár frusztráló is lehet az, hogy minden egyes kis lénnyel nekünk kell foglalkoznunk. Mindez gyors helyzetfelismerést és pontos irányítást igényel. Nemcsak Ottot kell életben tartanunk, de a többféle Őrző-csoportot is, ide-oda kell helyezni, irányítani őket, ahogy az szükséges, közben gyűjtögetni az animát, hogy pótolni tudjuk az elesetteket… nos, talán nem meglepő, hogy kell egy kis idő, míg belerázódunk az egészbe.

Több gólem esetén olykor előjöttek az irányítási rendszer gyengeségei, nem minden ott és akkor történt, ahogy azt elterveztem, de a gyakorlás sokat lendített a dolgokon. Ennek ellenére nem egyszer volt, hogy meglehetősen izzasztó helyzetbe kerültem.

Bonyolíthatják a feladatot az egységtípusok is, hiszen nagyon gyorsan kell köztük váltogatni, de ez nem minden esetben sikerült, a játék olykor makacsul visszaugrott a korábban kijelölt típusra, és csak sokadszorra tudtam kijelölni például az íjászokat. Ez csatában nem olyan szerencsés, főleg, mert őket érdemes védettebb, bokros helyre mozgatni. A nehezebb összecsapások során bosszantó lehet, ha azzal pazaroljuk el az animát, hogy nem sikerül olyan egységet idézni, amilyet akartunk.

Bukás esetén a legutolsó mentési ponttól indulunk újra, de lehet, hogy ez jókora távolságra van attól, ahol elhaláloztunk. Ha felvértezve a tapasztalatokkal, no és persze fürge ujjainkat bevetve sikert aratunk az újabb próbálkozással, az a jól végzett munka örömét adja, szinte még a hiányosságokat is feledteti.

Két csata között, a vidéken bandukolva különböző rejtvényeket is meg kell oldanunk. Ezek általában a környezetre, annak elemeire épülnek: kapukat kell kinyitnunk, obeliszkeket kell aktiválnunk. Hasznos hozadéka is van a fejtörőknek, hiszen Otto tudása egyre nő, különböző titkokat ismerünk meg, melyek végül konkrét segítséget is adnak, például több egységet idézhetünk, vagy nő Otto életereje.

A szintlépéskor kapott pontokból Otto, vagy a különböző Őrzők képességeit fejleszthetjük ki, vagy bónuszokat adhatunk nekik. Ezekkel jól járunk ugyan, de a gólemek is egyre erősebbek lesznek, így nem minden esetben fog érezhetően materializálódni a szintlépéssel kapott fejlődés. Kihívásban nincs hiány, az biztos.

A kalandot egy nagyon kellemes, színpompás, kicsit rajzfilmszerű grafika jeleníti meg. Az effektek látványosak, a már említett átvezető jelenetek nagyszerűen sikerültek. A látványhoz fülbemászó muzsika társul, és a hangeffekteknek sincs okuk a szégyenkezésre.

A Masters of Anima egy bájos, hangulatos, szórakoztató játék lett, jól telt a vele töltött 15-17 órám. A történet ugyan nem nagy szám, de aranyos, a szereplők karakteresek, a beszólások viccesek, a tálalás pedig teljesen rendben van mind vizuális, mind audiofronton. A harcok kemény feladatot jelenthetnek, ami nem baj, az viszont már igen, hogy a kelleténél kicsit gyakrabban kerülünk hátrányba az irányítás pontatlanságai miatt, illetve néha kicsit összecsapnak a fejünk felett az egységek mikromenedzselésének hullámai. Gyakorlással szerencsére segíthetünk ezen, egy bizonyos szintig. Összességében azonban a hibák, és az esetenkénti bosszankodás mellett sem hagy bennünk rossz érzéseket a kaland, miután elköszönünk Ottotól, így érdemesnek tartom a kipróbálásra.

Galéria megnyitása

Összefoglalás

Szerzői értékelés

Humorral fűszerezett, kalandos akció-stratégia-RPG hibrid.
A játéknak remek a hangulata, a megjelenítés és a hangok nagyon kellemesek. A harcok sok kihívást tartogatnak, minek hála a győzelem is édesebb.
A csaták kimenetelébe néha beleszól a nem megfelelő irányítás. A történet nem túl eredeti (bár aranyos). A csapatok mikromenedzselése bosszantó tud lenni.

Olvasói értékelés (0 db)

Az értékeléshez kérlek jelentkezz be!
Bejelentkezés
Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

2 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
noPublicFG
noPublicFG
2018. máj. 17. 5:55
#2

No, majd teszek vele egy próbát, köszi a tesztet!

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2018. máj. 16. 18:14
#1
Vissza az oldal tetejére