A csontvelő szerepe jóval több a csontok belsejének kitöltésénél: ez az a területe a szervezetnek, ahol a vérsejtek képződnek, így működése kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez. A csontvelő folyamatainak jobb megértése érdekében egy svájci kutatócsoport mesterséges csontvelőt hozott létre a laborban, amely továbbfejlesztve egy napon életmentő terápiákban is használható lehet, például leukémiás betegeknél.
A szakértők egy csontszerű kerámia vázhoz adtak emberi mezenchimális őssejteket, majd a struktúrát egy bioreaktorba helyzeték. A fejlődésnek indult szövet szerkezetében és működésében is nagyon hasonlít a természetes csontvelőre, és benne a vérképző őssejtek több napig elélnek, miközben osztódnak is, amit eddig soha senkinek nem sikerült megvalósítani.
Testünk minden egyes nap 200 milliárd új vörösvérsejtet és fehérvérsejtet termel, vérképző őssejtekként a csontvelőben kezdve meg pályafutásukat. Ezek az őssejtek nagyon sokféle sejtnek adnak életet, így rendkívül fontosak. Bizonyos esetekben, például a leukémia egyes fajtái esetén abnormális, működésképtelen vérsejtek képződnek, amelyek a kevés működő sejt munkáját is megzavarják.
Az ilyen állapotokra a legelterjedtebb megoldást a csontvelő-átültetés jelenti. Ahhoz azonban, hogy a szervezet ne lökje ki magából a beültetett szövetet, annak nagy százalékban egyeznie kell az eredeti csontvelővel, ami nem mindig megoldható feladat. Más kezelési módok, például a kemoterápia és a sugárkezelés pedig a csontvelő pusztulása miatt járnak mellékhatásokkal és hátrányokkal.
Ha viszont sikerülne olyan csontvelőt létrehozni, amely univerzálisan beültethető vagy legalábbis személyre szabható, az sokat javíthatna a vérképző rendszer zavaraiban érintett betegek helyzetén. Az ilyen szövetek továbbá beültetés nélkül is segíthetnek a meglévő problémák megoldásában, hiszen általuk megismerhetővé válhatnak a vérképzés olyan részletei, amelyek eddig rejtve maradtak a szakértők előtt.
A laborban növesztett csontvelőn a szakértők az átültetéskor zajló folyamatokat vagy éppen a sugárkezelés működését is vizsgálhatják, tökéletesítve a létező terápiákat. És a betegtől levett őssejtek révén akár az is lehetségessé válhat, hogy előre kipróbálják, melyik kezelés lesz a legalkalmasabb a páciens gyógyítására, mondják a svájci szakértők.
