Kína már jelenleg is a világ egyik legdrágább és legkiterjedtebb nagysebességű vasúti hálózatával rendelkezik, amelyet folyamatosan bővítenek, ahogy az ország legtávolabbi régióit is bevonják a gyors vonatközlekedésbe. A hálózat terjedésének, legalábbis az ezirányú terveknek, pedig a jelek szerint a határok sem állhatnak az útjába.
Kína ugyanis a következő lépésben egy 13 ezer kilométer hosszú, Kínából Szibérián át vezető, majd a tenger alatt haladó, Alaszkán és Kanadán át délre tartó gyorsvasútvonal megépítését tervezi az Egyesült Államokig. Az ezt követő szakaszban pedig az Államokon belül is átfogó hálózatot alakítanának ki a maglev technikával működő vonatoknak.
Az ambiciózus tervvel kapcsolatban először 2014-ben röppentek fel a hírek. A négy országon átvezető vonal megalkotásához mérnöki szempontból a legkritikusabb a Bering-szoroson átvezető, tenger alatti szakasz, amely négyszer hosszabb a La Manche-csatorna alatti Csalagútnál, és technológiailag is sokkal fejlettebb.
A becslések szerint 200 milliárd dolláros összköltségű vállalkozásról Kína évekkel ezelőtt elkezdett tárgyalni az oroszokkal, akik állítólag bele is mentek a projektbe. Bár a tervek nagyon merésznek tűnnek, elviekben mai technológiákkal megvalósíthatók, más kérdés, hogy a tényleges megvalósuláshoz a nyugati partnereket is be kellene vonni, ami viszont jelenleg problémásnak látszik.
De a mérnöki vonalon kétségkívül ígéretesek az eddigi előkészületek, és a projekt előzményének tekinthető építkezések. Kína 2018-ban hagyta jóvá a világ első víz alatti gyorsvasútjának megvalósítási terveit. Az új vasútvonal egy kikötővárosból, Ningboból a Zhoushan-szigetekre fog vezetni, és a 77 kilométeres mágneses pályából 16 kilométernyi halad a tenger mélyén. A technológia maglev, vagyis mágneses lebegő vasút lesz, vagyis azonos a nagyszabású nemzetközi tervekkel. A pálya építése már meg is kezdődött, a hírek szerint jól halad, és a tényleges tervek megvalósulása mellett a kész vonal fontos tesztpályaként szolgálhat a jóval nagyobb projekthez is.
Ami Észak-Amerikát illeti, a kínai tervek annyiban egyáltalán nem elrugaszkodottak, hogy a kérdéses területen valóban nagy szükség lenne vasúti fejlesztésre, az Egyesült Államok és Alaszka között ugyanis nincs kiépítve a vasúti közlekedés. Ennek mielőbbi pótlására az Egyesült Államok kormánya 2020-ban el is fogadta egy 1570 kilométeres vasútvonal létrehozásának terveit a jelenlegi vasútvonal legészakibb pontja, Alberta és Alaszka között, de a 22 milliárd dolláros projekt megvalósítása csak ezt követően fog elkezdődni.
Ennek ellenére a kínai terveket kezdettől sok kritika érte gazdasági oldalról, mondván, hogy a repülők és a hajók sokkal olcsóbb megoldást jelentenek a tervezett gyorsvasútnál, amely túl drága és túl bonyolult. A kérdéses szuperhatalmak közötti egyre feszültebb politikai viszony pedig még inkább csökkenti a terv megvalósulásának esélyét.
