Guitar Hero: Greatest Hits - Metál az ész!

„Szevasz öcsém, jöttem koncertre, mindjárt kezdem is a próbálást” - hallható az örökzöld Tom & Jerry paródiában. Hát akkor kezdjük a próbálást!

Guitar Hero: Greatest Hits - Metál az ész!

I. oldal

Június közepén megérkezett végre a nyári Guitar Hero betevőnk. Az amerikai kiadás miatt sokszor Smash Hits-nek is emlegetett Greatest Hits személyében egy összeállítást kaptunk az eddig megjelent részek legjobb dalaiból, hogy tudjuk, újoncként sem maradtunk le semmitől. Amit pedig eddig csak gitározni lehetett, azt most teljes zenekarral adhatjuk elő, a vezető gitáros mellett ugyanis egy énekes, egy dobos, és egy basszusgitáros is bekapcsolódhat a koncertbe, amennyiben persze megvannak az előadáshoz szükséges kontrollerek.

A Guitar Hero a Harmonix és a Red Octane párosnak köszönhetően 2005-ben indult útjára Playstation 2-n, a különleges Gibson gitár kontroller pedig azonnal a toplisták élére repítette a játékot. A folytatás nem váratott magára sokat, jött a Guitar Hero II és a Guitar Hero Encore: Rock The 80's, aztán már kopogtatott is az Activision, hogy 100 millió dollár ellenében átvenné a sorozat feletti bábáskodást. A Red Octane így az óriáskiadó szárnyai alá került, a Harmonix viszont még abban az évben kiszállt, és átigazolva az Electronic Arts-hoz, az MTV Games-szel közösen megalkotta a hasonló koncepciót használó, ám teljes együttest felvonultató Rock Bandet. 2007-ben aztán felgyorsultak az események, az Activision a Tony Hawk sorozattal hírnevet szerzett Neversoftra bízta a további részeket. Megjelent a multiplatform Guitar Hero III: Legends of Rock, az egyetlen bandára koncentráló Aerosmith, a Rock Bandhez hasonlóan együttessé bővült World Tour, illetve a pár DS és mobil változat mellett legutóbb a Metallica saját része. Jelenleg a Van Haalen, a Band Hero, a Guitar Hero 5, és a Jimi Hendrix epizódokat várjuk, előtte azonban itt van még a Greatest Hits, melyet jelen cikkünkben azonnal be is mutatunk.

A Greatest Hits a World Tour előtti részekből merít, lehetőséget adva, hogy a régebbi nagy számokat is előadhassuk teljes zenekarban. Itt az ideje tehát félrelökni a hagyományos kontrollert, az irányításhoz pedig beszerezni a teljes Rock Band vagy Guitar Hero: World Tour szettet, mely bár igen borsos árral büszkélkedhet, többen összedobva rá nemcsak, hogy garantált a játékélmény, de még a házi zenekarunk tagjai is biztosítottak. Aki pedig nem akar azonnal koncertezni, az egy gitár, egy dob, vagy egy mikrofon segítségével egymaga is nekieshet a zenei felhozatalnak, átvéve a géptől az adott hangszer kezelését.

II. oldal

A játékmenet rendkívül egyszerű. Gitározáskor a zene dallamának megfelelően különböző színű bogyók repülnek felénk, a mi dolgunk pedig mindössze annyi, hogy lefogjuk a kontroller nyakán található megfelelő gombot, majd pengessünk egyet, előcsalva így a színhez tartozó hangot. Összesen öt különböző színű bogyó van, melyek száma, sűrűsége és gyorsasága nehézségi szinthez kötött. A basszusgitár elve hasonló, csak ugye az egy másik hangsávot játszik, illetve a mezője is a képernyő túloldalán, a jobb harmadban kapott helyet.

Középen van a dobos, szintén öt különböző bogyóval, a játékosnak pedig a dob kontrolleren kell leütnie a megfelelő színt. Az öt alap bogyó mellett itt azonban két új hang is megjelenik, a játékban függőleges vonalként látott elemeket a dobszetthez mellékelt két pedállal lehet megszólaltatni. A zenekar negyedik tagja, az énekes az előzőektől eltérően felhagy a gombnyomogatással, neki értelemszerűen csak karaokéznia kell, a játék pedig a megfelelő hangmagasságot pontozza az esetében.

A különböző hangszerek kezelésének elsajátítását egy átfogó tutorial is segíti, illetve a teljes zenei analfabéták választhatnak egy beginner nehézségi szintet, ahol gyakorlatilag nem kell figyelni semmire, csak találomra pengetni, és dobolni, így csiszolva a ritmusérzéken. A különböző bogyók eltalálásával azonban még nem merült ki a játék, vannak itt még apróságok, ha melléütés nélkül játszunk például, akkor folyamatosan kapunk szorzókat is, így többszörözve meg a pontjainkat. Az üveghatású, egymással összekötött, és a fehéren világító bogyóknál nem kötelező pengetni, továbbá vannak csillag alakú hangok is, amiket összeszedve akár 8x-os pontmennyiséget biztosító star powerhez is juthatunk. Ezt a bónuszt egyébként a gitár nyakának magunkhoz rántásával, a dob színeinek körbeütésével, énekes esetében pedig a nevével bejelentkezett kontroller Y gombjának megnyomásával tudjuk aktiválni. Nagyjából körvonalazódott tehát a játékmenet minden csínja-bínja, lássuk akkor végre, hogy mit nyújt az új Guitar Hero!

III. oldal

A Greatest Hits az előző részek által kialakított irányvonalat követi. Támogatja az egyenként is használható négy hangszert, a Metallica részben bemutatkozott plusz dobos pedált, illetve megtalálható benne a majdhogynem lehetetlen feladatot adó Expert+ szint is. Van teljes karakterkészítő, saját számok készítésére és megosztására szolgáló Music Studio, letölthető zenéket kínáló GHTunes, illetve lehet Head to Head gitározni, illetve nyomhatjuk ismét a nyolc játékos Battle of the Bands módot is.

A legnagyobb hangsúly ismét a karrier módon van. A játék története szerint ezúttal maga a rockzene istene kéri fel a bandát egy világ körüli turnéra, a legújabb menedzserről azonban hamarosan kiderül, hogy mint elődei, ő is csak a srácokat akarja kihasználni, zsebre téve az általuk kemény munkával megkeresett dollárokat. A dolog bosszúért kiált, előtte azonban még végig kell zenélni a szerződésben ígért számokat, elvégre a rajongók is ezt várják el.

A zenei felhozatalban a Guitar Hero, a GHII, a Rock the 80's, a Legends of Rock és az Aerosmith epizódok mindegyikéből van egy-két ismerős sláger. A 48 számot felvonultató tracklistben olyan előadók zenéi csendülnek fel, mint Ozzy Osborne, Franz Ferdinand, Iron Maiden, Alice in the Chains, Deep Purple, Kiss, Slayer, Foo Fighters, Twisted Sister, Nirvana, vagy Pantera. Az összeállítás lágyabb, dallamosabb zenékkel kezd, aztán ahogy haladunk előre, úgy jönnek az egyre nehezebb metal és hard rock számok, míg végül már azon kapjuk magunkat, hogy az ujjaink anélkül állnak a megfelelő színű gombra, hogy agyunk felfogta volna a képernyőn látottakat. A turné során azonban nem csak a számok, de a színpadok is váltakoznak, együttesünkkel olyan helyszíneken fordulhatunk meg a végigjátszás alatt, mint London, Egyiptom, Kína, az Amazonas, vagy éppen az Északi-sark.

IV. oldal

Az igazat megvallva populárisabb slágereket is össze lehetett volna gyűjteni a játékhoz, nagyon eldurvult a stílus a karrier második felére, a Queentől a The Killer Queen azonban annyira szíven csapott, hogy szememben egymaga megmentette az egész játékot. Bár mindez a pontozást nem befolyásolja, hiszen nyilván nem lehet mindenkinek a zenei ízlését kielégíteni, az azonban, hogy a fejlesztést erre az epizódra átvevő Bennox Studios nem tudott semmi újat lerakni az asztalra, már inkább dühítő. Míg a korábbi részek mindig hoztak ezt-azt a sorozatba, addig a Greatest Hits egy az egyben a GH: Metallicára épül, az utolsó menüpontig ugyanaz, az egyetlen változás, hogy ezúttal mindig kapunk egy-egy helyszínhez passzoló ruhát, melyet aztán rá tudunk adni a zenészünkre. Ez pedig biza nem sok!

Az újdonságok hiánya szívfájdító, a Greatest Hits éppen ezért nem is lett a széria éllovasa, de egynek azért jó – ahogy mondani szokás. Maga a Guitar Hero, mint játék, és mint jelenség viszont továbbra is megfelelő úton halad, hogy igazi party kellékként ne hiányozzon egyetlen gamer szobájából sem. Próbáljátok ki. Megéri!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward