Fenntartható-e az internet?

Átlagosan nem kevesebb, mint 3 GB adatot fogunk fogyasztani naponta 2030-ra a Bristoli Egyetem kutatóinak számításai szerint, ami globális szinten 2.570 EB-ot (exabyte; 1 EB = 1.000.000.000 GB) jelent majd - és természetesen ehhez is energia kell.

Fenntartható-e az internet?

Átlagosan nem kevesebb, mint 3 GB adatot fogunk fogyasztani naponta 2030-ra a Bristoli Egyetem kutatóinak számításai szerint, ami globális szinten 2.570 EB-ot (exabyte; 1 EB = 1.000.000.000 GB) jelent majd - és természetesen ehhez is energia kell.

Bár általában nem az adatátvitel az első dolog, amire az ember energiahatékonyság és takarékosság kapcsán gondol, a kutatók szerint mégis érdemes lenne komolyan foglalkozni ezzel a kérdéssel is, mivel a bitek sem maguktól szállnak egyik géptől a másikig; számításaik szerint a fenti számokkal vázolt adatforgalom lebonyolításához nem kevesebb, mint 1175 GW áramra lesz szükség. Összehasonlításképp: a paksi atomerőmű négy blokkja összesen 1,929 GW áramot termel, tehát azon felül (kerekítve) még 608 további, azonos teljesítményű erőműre lenne szükség az említett árammennyiség megmozgatásához.

Ezeket a számokat a kutatók a következő alapfeltevésekből kiindulva számították ki: 1.) a fejlett világbeliek megőrzik a jelenlegi médiaétvágyukat, ám 2.) azt teljes egészében streaming-alapon fogják fogyasztani, és 3.) ehhez fokozatosan felzárkóznak világszerte valamennyi ország társadalmának legalább a középosztálybeli rétegei.

Az eredményeik alapján a kutatók különböző adat-energiatakarékossági javaslatokkal is előálltak, melynek középpontjában értelemszerűen az az alapelv áll, hogy mindig jól gondoljuk meg, hogy mihez mennyi adatra is van szükségünk valójában - például nem lennének-e elegek sima, közepes felbontású képek is egy honlap összeállításához HD-s képek helyett, és hasonlók.

Másfelől nézve azonban ahogy minden más, ilyen hosszú távra előrejelző számításnál, úgy ennél is felmerül a probléma, miszerint számtalan tényezőt nem láthatnak előre - így például a technikai fejlődés mértékét és ütemét. Elvégre manapság szinte nem is hallunk semmilyen technikai újdonságról az "x%-kal energihatékonyabb", "takarékosabb", vagy "kevesebbet fogyaszt" kifejezések nélkül. Ugyanígy kérdéses az energiatermelés jövője - egyre ígéretesebb híreket lehet hallani például a fúzió alakulásáról, de a jóval szokványosabbnak tekinthető napenergia terén sem telik el hét (vagy legfeljebb hónap) egy újabb hatékonyságfokozó "áttörés" vagy "rekord" nélkül. Kérdés tehát, hogy mennyire lesz valós probléma a jövőben a net fenntarthatósága.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward