A DMA, a DSA és az AIA után egy újabb hárombetűs jogszabály bevezetésére készül az Európai Bizottság. A digitális piacokról, a digitális szolgáltatásokról és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályokat most a digitális méltányosság megőrzésére irányuló szabályozás követi.
A friss DFA rövidítés a Digital Fairness Actet, vagyis a digitális méltányosságról szóló jogszabályt takarja, és olyan területeket érint, amelyek eddig még kívül estek az elmúlt években bevezetett intézkedéseken, vagy csak közvetve voltak érintettek.
Egyelőre még nem ismerünk minden részletet a DFA kapcsán, de azt már tisztán lehet látni, hogy a DSA-hoz és a DMA-hoz hasonlóan ez is komoly változásokat indíthat el, de már nem feltétlenül az online óriások vannak a célkeresztjében. Az EU biztosok elmondása alapján az újabb intézkedés célja, hogy “igazságosabbá tegye az online élményt”. A jelenlegi ismereteink alapján a friss jogszabály érinteni fogja a játékos, a közösségi média és az online kereskedelmi platformokat és azok szereplőit egyaránt.
“A jogszabály az összes korosztály fogyasztóit egyformán védelmezni fogja, akik online vásárolnak különböző termékeket vagy fizetnek szolgáltatásokért” – közölte az Európai Bizottság.
“Az intézkedés egyúttal a vállalkozások számára is méltányosabb versenyfeltételeket teremt majd, amelyek várhatóan évente akár 13,7 milliárd eurós megtakarítást eredményeznek az uniós fogyasztók számára.” Az EU rendkívül ambiciózus annak kapcsán, hogy milyen hatása lesz a digitális méltányosságról szóló jogszabálynak az online térre.
“Már csak 2 darab maradt! Vásároljon most!”, “Hamarosan lejár az ajánlat!”, “Kezdje el az INGYENES próbaidőszakot!” – A fogyasztóvédelmi törvények szigorításával teljesen eltűnhetnek majd az ilyen nyomasztó üzenetek, miközben már eleve kevesebb van ezekből a korábbi jogszabályok sikeres alkalmazásának köszönhetően.
A tervezet első pontja a manipulatív marketinggyakorlatok és az úgynevezett sötét minták (dark patterns) tilalma. Ezek olyan döntésekre terelik a vásárlót, amelyeket másképp nem hozna meg, például azzal, hogy hamisan azt állítják, a termék már majdnem elfogyott. A túlköltést ösztönző tisztességtelen gyakorlatokat is szabályoznák. A kiskorúak számára tilos lenne a szerencsejátékra emlékeztető funkció, például a pay-to-win és a pay-to-progress modell.
A függőséget okozó funkciókat, például az állandó értesítéseket, a végtelen görgetést és a videók automatikus lejátszását a platformoknak kikapcsolhatóvá kell tenniük a DFA értelmében. A korlátozások már az “MI-társakra” és az általános csevegőbotokra is vonatkoznának.
Az influenszerekre is rosszabb világot hozhat a DFA jogszabály, hiszen ennek értelmében egyértelműbben kell majd jelezniük minden körülmények között a reklámtartalmat, és nem élhetnének vissza a gyerekek bizalmával. Nagyon sok olyan tartalomgyártó van, aki direkt a tinédzsereket veszi célba, akiket utána jobban tudnak ösztönözni (manipulálni) a fogyasztásra, vagy akár csak az előfizetésre, támogatásra. A kiskorúakat célzó, illetve az érzékeny adatokat kihasználó tisztességtelen, személyre szabott hirdetésekre és árakra vonatkozó korlátozásokat is bevezetne az EU.
A digitális méltányosságról szóló jogszabály értelmében az előfizetések és a digitális szerződések lemondását, felbontását meg kell könnyíteniük a szolgáltatóknak, vállalatoknak.
A felhasználókat kötelező lesz emlékeztetni az automatikus megújításokról, és ilyenkor a lemondási lehetőséget fel kell kínálni, különösképpen akkor, ha egy ingyenes próbaidőszak végéről van szó. Az árazásnak átláthatónak kell lennie minden helyzetben, különösen a dinamikus árképzésnél és az alkalmazáson belüli virtuális pénznemmel történő költéseknél, például lootbox vásárlásánál. A kulturális és sportesemények jegyeinél is egyértelmű és pontos végösszeget kell majd feltüntetni. Ezzel elejét vennék a különböző jutalékok utolsó lépésben történő felszámolásának.
Végül a mesterséges intelligencia kapcsán is lesznek intézkedések a DFA alatt, például a fogyasztóknak biztosítani kell az emberi ügyfélszolgálattal való kommunikáció lehetőségét, nem tehetik meg azt a cégek, hogy kizárólag chatbotokra és MI ügynökökre bízzák a problémák kezelését. Ezen felül pedig az MI ügynökök alkalmazása esetén tisztázniuk kell a fejlesztőknek, hogy milyen jogosultságaik vannak az ügynököknek. Amennyiben azok vásárlásra is képesek, szóval potenciálisan kiadásokba verhetik a felhasználókat, erre külön fel kell majd hívni a figyelmet.
Fontos, hogy a digitális méltányosságról szóló jogszabály még csak egy javaslat, hosszú időbe telik még innentől, hogy ez érvénybe lépjen, és azt is hozzá kell tenni, hogy közel sem végleges a tartalma. A DFA minden bizonnyal még sokat fog változni, mire törvénybe iktatják, és még tovább tart majd, hogy ezzel éljenek is az Európai Bizottság illetékesei. Az elkövetkezendő egy éven belül még biztosan nem kell attól tartaniuk a piaci szereplőknek, hogy ez alapján indítanának ellenük vizsgálatot.
Azt azonban a biztosok már igyekeztek elhinteni, hogy a cégek jobban teszik, ha minél előbb elkezdenek idomulni ezekhez a szabályokhoz. A DFA megszegése esetén a tervek szerint az adott vállalkozás előző éves bevételének akár a 6 százaléka lehet a bírság mértéke, és nemzetközi szinten lesz érvényben az intézkedés, szóval nem csak az EU-ban működő cégeknek kell ettől tartaniuk.
