A varjúfélék magas szintű intelligenciája évek óta ismert, számos kutatás azonban csak korlátozott betekintést enged abba, hogy mennyire okosak ezek a madarak. A vonatkozó kísérletek gyakran egyetlen feladat végrehajtására irányulnak, ami nem árul el eleget a varjúfélék tényleges kognitív képességeiről. Ezt a hiányt próbálta pótolni Simone Pika, az Osnabrücki Egyetem kutatója társaival.
A szakértők és kollégái, köztük Esther Herrmann, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója egy olyan átfogó kísérletsorozatot végeztek el a hollókon, amelyet 2007-ben terveztek a nem emberi főemlősök és az emberi gyerekek általános kognitív képességeinek összevetésére. Ennek keretében szociális és fizikai feladatok során keresztül figyelték meg a vizsgálati alanyok viselkedését. A módszert, amelynek kidolgozásában többek közt Herrmann is kulcsszerepet játszott, azóta gyakran alkalmazzák az intelligencia fajok közti összehasonlítására.
Pika, Herrmann és társaik nyolc fogságban nevelt hollón végezték el a vizsgálatot. A fizikai feladatok során a madaraknak például tárgyakat kellett nyomon követniük (pl. egy itt a piros, hol a piroshoz hasonló játék keretében), illetve számfogalmukat is vizsgálták. A szociális kihívások során azt nézték, hogy az állatok mennyire képesek követni a kísérletező jelzéseit, például ha rámutat vagy ránéz a jutalmat rejtő pohárra.
A szakértők összesen 33 ilyen feladatot hajtottak végre minden madárral azok 4, 8, 12 és 16 hónapos korában. A kutatás során kiderült, hogy a hollók már 4 hónaposan meg tudják oldani a feladatul kitűzött problémák többségét, ami a felnőtt csimpánzok és orangutánok teljesítményének feleltethető meg ugyanezen tesztsorozat alapján. Ez a kutatókat is meglepte, és szerintük az állhat a háttérben, hogy a hollók kognitív fejlődése kivételesen gyors lehet a főemlősökéhez képest. Az emberi intelligenciával összevetve a 2 és fél éves gyerekek jobban teljesítenek a szociális feladatokban a fiatal hollóknál, a fizikai tesztek során ugyanakkor gyakorlatilag egyezik a teljesítményük.
Ez újabb bizonyítékot szolgáltat a hollók általános intelligenciájával kapcsolatos kutatásokhoz. A vizsgálatnak ugyanakkor megvannak a korlátai, ahogy Pika is hangsúlyozza, csak nyolc madarat vizsgáltak, és a fogságban felnőtt állatok esetében a kognitív kihívások egészen mások lehetnek, mint amikkel a vadonban szembesülnek a hollók. De az biztos, hogy a madarak rendkívül gyorsan tanulnak, és nagyon gyorsan sajátítják el az emberi gyerekek számára kihívást jelentő feladatok megoldását is, holott a madarak és az emlősök fejlődése a dinoszauruszok korában vált ketté.
