Az memória időskori romlásának okait évtizedek óta próbálják felderíteni a szakértők. A Stanford kutatói most felfedeztek egy lehetséges okot, és egy potenciális gyógymódot is a problémára. A fiatal egerek agy-gerincvelői folyadéka ugyanis kísérleteik során javította az idős egerek emlékezetét. A szakértők teóriája szerint a folyadék közvetlen bejuttatása javítja a neuronok vezetőképességét, ami javítja az emlékképzés és az emlékek előhívása folyamatát. A kutatók szerint ráadásul mindezen jótékony hatások nagyrészt egyetlen konkrét fehérjének köszönhetők.
Az agy-gerincvelői (vagy cerebrospinális) folyadék (CSF) hasonló szerepet tölt be a központi idegrendszerben, mint a vér: ionokat és tápanyagokat szállít a sejteknek, ráadásul kipárnázza az agyat és a gerincvelőt, óvva azokat a fizikai behatásoktól. És persze a normális agyfejlődéshez is szükséges a megfelelő összetétele. Az orvosok éppen ezért régóta használják a folyadékot az idegrendszer állapotának felmérésére. Az elmúlt évek során az is kiderült, hogy ahogy az emlősök öregednek, a CSF is hatását veszti. Tal Iram és kollégái azt vizsgálták, hogy ezek a változások összefüggésben állnak-e a memória időskori romlásával. És ha igen, a CSF megfiatalításával lehetséges-e visszafordítani az emlékezet rosszabbodását.
Ehhez Iram és társai először is specifikus emlékekkel láttak el idős egereket. A 20 hónapos állatokat apró áramütéseknek tették ki, miközben hang- és fényjeleket adtak le, hogy asszociatív kapcsolatot teremtsenek a jelek és az áramütések között. Ezt követően 8 egér agyába 10 hetes egerekből származó CSF-et fecskendeztek, míg egy 10 egérből álló kontrollcsoport tagjai mesterséges CSF-et kaptak.
Három hét elteltével az idős egereknek lejátszották a hang- és fényjeleket, ezúttal áramütés nélkül, és megvizsgálták, hogy mutatnak-e félelmet. A fiatal CSF-et kapó csoport tagjai az esetek 40 százalékában lefagytak, vagyis félelmet mutattak, míg a kontrollcsoportban ez csak az esetek 18 százalékában fordult elő. Ez azt sugallja, hogy a fiatal CSF képes valamennyire javítani az idős állatok memóriáját.
A stanfordi szakértők korábban azt is megmutatták, hogy a fiatal egerek vérplazmája szintén képes javítani az idős állatok emlékezetét. Ezt a hatást azóta kislétszámú klinikai vizsgálatok során embereken is megerősítették, de a területen való kutatások egyelőre még gyerekcipőben járnak.
Az agyban a hippokampusz az emlékezet egyik központja, ez felel az emlékek képzéséért, megtartásáért és előhívásáért is. A kutatók ezért ezt a területet alaposabban is megvizsgálták, hogy megtudják, hogyan javítja a CSF a memóriát. A kutatások alapján a fiatal CSF hatására az oligodendrocitáknak nevezett sejtekben megváltozott a gének kifejeződése. Ezek a sejtek azért fontosak, mert ők hozzák létre az idegsejti nyúlványokat körülvevő mielinhüvelyt, amely alapvetően befolyásolja ezek vezetőképességét. A fiatal CSF a jelek szerint több oligodendrocita elősejt létrejöttét teszi lehetővé, ami jobb mielinhüvelyek kialakulásához vezet.
A kutatók arra is rájöttek, hogy ezen hatások javáért egyetlen fehérje, a fibroblaszt növekedési faktor 17 felel. Ennek önmagában való befecskendezése nagyon hasonló hatásokat váltott ki az idős egerekben, mint a fiatal CSF-fel való kezelés.
A helyzet ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű, ami a felfedezés lehetséges terápiává gyúrását illeti. A CSF begyűjtése eleve nagyon vesződséges feladat, és a befecskendezést is nagyon óvatosan kell végrehajtani, hogy ne borítsa fel az agyi nyomást, ráadásul el kell találni a megfelelő agykamrát is. Mindez pedig emberi betegek esetében sem lesz egyszerűbb, ugyanakkor az ígéretes eredmények azt mutatják, hogy érdemes lesz rajta dolgozni.
