Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Armikrog - egy világtalan világ

  • Dátum | 2015.10.09 08:01
  • Szerző | farkas.balazs
  • Csoport | JÁTÉK

Van a Neverhoodban egy hosszú folyosó – bárki, aki játszott vele, biztosan emlékszik rá, az ilyesmit nehezen felejti el az egyszeri játékos. Már a folyosó végére eljutni is hosszú percekig tart, megannyi képernyőváltást kell kibírni, hogy a főhős Klaymen elérkezzen a folyosó végén található kis kazettához. Ami az egészben a legkülönösebb, hogy ezen a falon, ezen a hosszú gyurmatextúrán ott van Neverhood teljes teremtéstörténete, egy bizonyos Quater szavaival. Elképesztő mennyiségű szöveg. A kazetta pedig, mellékesen a világ teremtéstörténetéből a főhőshöz közeli lokálmítosz egy darabját tartalmazza (több kazetta létezik). Mindezeket összeolvasva-lejátszva tudjuk meg, mi ennek a gyurmaverzumnak a lényege, eredete, mélysége. Mindez pedig opcionálisan van elhelyezve a játékban.


Amikor a Neverhoodról olvasok nosztalgikus hangvételű cikkeket, emlékezéseket, anekdotákat, fórumbejegyzéseket, valahogy mindenki azt hangsúlyozza, hogy ez egy jó játék, hogy egyedi, mert gyurmából készült díszletek és karakterek fotózásából hozták létre az animációt, mert jó a sztori, mert jó a zene. Nehéz ilyenkor azt mondani, mennyire nem így van. A Neverhood nem egy jó játék: nem jobb, mint a kalandjáték reneszánszának bármelyik klasszikusa. Ugyanígy a sztorija sem jobb, a zenéje sem jobb – még ha az egyes komponensek egyediségét el is ismerjük.

A Neverhood-ban nem ez a különleges. Sokkal inkább az, hogy mennyire transzcendens műről van szó. Ahol minden művészeti erőfeszítés egyetlen, közös víziót támogat. Ahol szinergiára lép minden alkotói mozzanat, ahol a mítosz szövetétől elválaszthatatlan az együgyű, naiv humor, ahol a teremtés és a közvetlen események szorosan összefonódnak, ahol az egész megalkotott világ hangulata egyenlővé válik a megalkotott világ narratívájával. A Neverhood tökéletes kreacionista fantázia.

Ám hogy miért írok egy egész oldalt a Neverhoodról egy Armikrog nevű játék kritikájában, nos, az egyszerű válaszom, hogy a Neverhoodról nem lehet eleget beszélni, ugyanakkor az Armikrogra jobb volna a lehető legkevesebb szót pazarolni. Ha a régi alkotók egy új játéknál azzal az ígérettel állnak elő, hogy az a Neverhood szellemi örökösét készítik elő, jobb, ha ezt az ígéretet komolyan vesszük, és ehhez igazítjuk a műbírálat szempontjait is.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2015. 10. 28. 19:52
    Pontosan ezért nem kellene az ilyeneknek még pénzt is adni nem hogy lehetőséget ! Elég sok példa volt már, hogy a pénz nem volt gond csak éppen lusták normálisan megcsinálni mondván ááááá az túl sok munka lenne meg "kéne még pénz" gondolom én a hülye agyammal, mindig csak a harácsolás...

    Részemről az ilyen projektek már nem hatnak meg majd, ha lesz egy full verzió kijön rá elég patch és talán akkor esetleg, de előtte egy árva buznyákot se...
  • 5.
    2015. 10. 13. 09:46
    Most mondjam, hogy várható volt?

    A közösségi finanszírozás sokadik elrettentő példája. A kapitalizmus csúcsa, a lustaság kiteljesedése.

    Adott egy jó játék, amin felnőtt egy fiatal generáció. Rengetegen gazdagodtak meg a kickstarteres gyűjtésből, a "régi jó játékok", amik nem kaptak folytatást, űrt hagytak, a fiatal suhancok keresőképes felnőttekké váltak, a "régi jó játékok" készítői meg éppen eladni kényszerültek a yacthjukat.
    Így jön képbe a reboot és folytatás.

    Lobogtassunk meg valami hangzatosat. Valami nagyot, amire harapnak az emberek. Mutassunk fel nagy neveket, mutassuk, hogy már "nagyon dolgozunk". És végül nézzünk kiskutyaszemekkel, hogy ehhez a Te segítséged kell, utalj pénzt!

    A pénz megvan, és a lelkesedés is, a cél még nagy. Elkezdődik a lényegi munka.
    A kreatív rész beindul, jönnek a durvábbnál-durvább ötletek. És amikor realizálják hogy ez mennyi munka, hozzák a bárdot és lecsapkodják a "felesleges" részeket. Megy tovább a munka.
    Elérkezünk a pepecselős részéhez. A kód mindig jól lett megírva, a kamera jó szögben volt, mégis bugos, itt az idő az idegölő munkához, de ezt már senki se szereti. "De hát nagyjából kész", gondolják, a pénz úgyis már megvan. Jó lesz az!
    A pénzt meg már úgyis megkapták! A projektre havi bontásban durván 10-12 millió forintjuk volt. "indie vagyunk, nem kell a kiadó, úgyis csak korlátoz" - ja, meg fizetést ad és védőhálót. A kiadó kapja a pofont, ha egy projekt két év fejlesztés után megy a levesbe, a kiadó pénze ül a játékban, ha tíz évig készül (Duke Nukem ugye) de a "nagy gonosz csúnya kiadót megkerüljük Veletek, és a Nagy Gonosz Csúnya Kiadó nem fog tudni beleszólni, olyan játékot készítünk, amilyet Ti akartok!" Most a becsületükün esett csorba - kaptak egy elég szép summát a "motor" (interaktív mozi) megírásához, a jelenetek leforgatásához, mégse sikerült hibátlanul megírni.
    És ami külön b*ssza a csőröm: ha AMÚGY befektetsz egy projektbe vagy cégbe, akkor általában részesedés jár a későbbi profitból. Minél korábban, annál nagyobb. A kickstarteres bandák meg elteszik a pénzt, és vigyorognak a képedbe, amikor egy gőzölgő szarkupacot postáznak. És ezek után még van pofájuk pénzt kérni (ráadásul 25 eurót Steamen) egy olyan termékért, amiért már előre megkapták a fejlesztési keretet? Vagy mondják, hogy ez az alapbefektetés, és mi majd hitelből meg saját zsebből hozzátesszük a többit, de szart nem adunk ki, vagy legyen kockázati befektetés (nekünk, fizetőknek csak kockázat) és akkor járjon is érte valami később (nem, nem csak egy "köszönjük" matrica vagy egy játékpéldány, kemény részesedés!) de ez az "öntsük a pénzt a feneketlen lyukba és majd lesz valami" bizonyította, hogy nem működik.
  • 4.
    2015. 10. 11. 14:08
    Ez a cikk meglepően irodalmi jellegű. Tetszik, hogy egy kicsit másképpen közelíti meg az írója a véleményezett videojátékot - mintha egy kritikát olvasnék egy festményről vagy drámáról.
    Jól sikerült esszé, ha szabad megjegyeznem, így tovább.
  • 3.
    2015. 10. 09. 16:23
    Ne hozza azt a hangulatot mint a neverhood. Pedig nagyon vártam.
    Én a 2. szobában rögtön elakadtam
    Alig jövök rá a feladatokra is olyan nyakatekertek, főleg videó segítséggel kell játszanom, a Zene is sokkal jobb volt előző részben, ha azt hagyják némi motívummal az is sokkal jobb lett volna.
    Néha egyáltalán nincs fogódzó mit kell csinálni.
    Szumma szummárom némileg aranyos de nyögvenyelősen megy.
  • 2.
    2015. 10. 09. 15:01
    Sajnálom, hogy nem sikerült jóra összehozniuk a játékot, mert Neverhood-rajongóként én nagyon vártam, de ezek szerint ki fogom hagyni.
    Viszont azt feltétlenül hozzá kell tennem, hogy ilyen jól megírt kritikát nem tudom, mikor olvastam utoljára. Nem csak játékokról, hanem úgy egyáltalán. Nagy grat!
  • 1.
    2015. 10. 09. 12:26
    Teljesen a szívemből szól a cikk. Igen, szép játék, hasonlít a Neverhoodra, de olyan üres az egész. Aranyos a kutya, de néha csak olyan erőltetett feladatokat kap. (pl. Miért csak ő tud megnyomni bizonyos gombokat, amikor a főhős is simán eléri?) Ja! Hogy pixelvadászat? Ok. Az egészből a forgatókönyvíró vagy a rendező (vagy mindkettő) silányságát érzem.
    Igazából nem értem ezt az egész kevés pénz dolgot sem. Az egy dolog, hogy a Kickstarteren majdnem 1 millió dollárt összegyűjtöttek. De ha szépen megcsinálják, akkor az igazi pénz csak most jönne... De így nem fog.