Városi legenda a vincseszterekről

Városi legenda a vincseszterekről

Beivódott a IT-szakmába az a vélekedés, mely szerint annak érdekében, hogy biztonsággal töröljük az adatokat egy merevlemezről, elégtelen egy menetben fizikailag is felülírni az adatokat tároló szektorokat, mivel azokat vissza lehet nyerni - írja a HWSW.hu. Peter Gutmann számítástechnikai tudós a '90-es években folytatott vizsgálatai alapozva dolgozta ki Colin Plumbbal közösen azt a Gutmann-módszer néven ismertté vált eljárást, mely garantálja az adatok biztonságos eltávolítását egy mágneses adathordozóról. A 35 menetben véletlenszerű és szisztematikus mintázatú felülírást alkalmazott annak érdekében, hogy az eredeti adatok tökéletesen kiolvashatatlanná váljanak.

A paranoid elképzelés alapja, hogy a mágneses hordozókon a felülírás sosem jár tökéletes eredménnyel, hanem eltérés lesz a szektorban létrehozott mágneses tér ereje és a kívánt eredmény között, aminek irányából és mértékéből következtetni lehet arra, hogy előtte milyen töltöttséget, vagyis adatot hordozott -- vagyis egyfajta szellemesedés lép fel. Ennek ellehetetlenítése érdekében dolgozott ki Gutmann és Plumb egy olyan módszert, mellyel a legfejlettebb mágneses erőtér mikroszkópokkal is lehetetlen visszafejteni egy médium tartalmát.

Városi legenda csupán

Gutmann öröksége, hogy számos ma elterjedt adattörlési eszköz hétszer formázza meg a merevlemezt nullák és egyesek váltakozó mintázatával annak érdekében, hogy biztonságosan eltávolítsa a rajta tárol információkat. Valójában már Gutmann idejében sem volt bizonyíték arra, hogy létezik technológia egy felülírt floppy vagy HDD visszaállítására, az azóta eltelt időszakban pedig végképp megalapozatlanná vált, mivel az adattárolási eszközök működése jelentős mértékben megváltozott, például más kódolási algoritmusokat alkalmaznak a mágneses bevésésekhez és kiolvasásukhoz.

A többek közt adatmentéssel, megsemmisítéssel és merevlemezek szervizelésével foglalkozó NC-Sytems ügyvezetője, Haar János szerint semmiféle tudományos alapja nincs annak, hogy a mai, rendkívül magas adatsűrűséggel rendelkező merevlemezekről vissza lehetne olvasni az egyszer már felülírt adatokat. Mint a HWSW-nek a Budapesten rendezett GINNT Expón elmondta, a mai merevlemezek szektorai és sávjai olyan közel, mikrométerben mérhető távolságra vannak egymástól, hogy előfordul, az egyikre írás "megforgatja" az egyik mellette lévőt is.

A szektorok rendkívül apró mérete és a köztük lévő áthallás miatt gyakorlatilag lehetetlen értelmes adathalmazt kinyerni, hiszen nem elegendő néhány szektornál ráhibázni a korábbi adatokra, konzisztens, helyes és hosszas sorozatú eredményt kellene produkálni. Az ügyvezető hallott ugyan egy Japánban fejlesztett, ám nem publikus eljárásról, mellyel részleges sikereket értek el, tudomása szerint azonban az sem működőképes a gyakorlatban.

Elég a formázás és az újrakalibrálás

Nem szükséges a merevlemezek fizikai megsemmisítése sem ahhoz, hogy biztosítva legyen a korábbi adatok elérhetetlensége. Egy gyári formázást követően elegendő a merevlemezt gyári karbantartási állapotba helyezni, és kiadni az újrakalibrálási parancsot, melynek folyamán teljesen újraépíti a tányérok struktúráját a lemez fizikai állapotának megfelelően, így például újrarajzolja magának a szervosávokat is, melyek könnyedén korábbi adatsávok helyére eshetnek -- mondta el Haar. Ez jóval eredményesebb, mint átfúrni a meghajtót, mely elméletileg a fizikailag meg nem semmisült szektorok esetén korrigálható probléma, vagy vízbe dobni, mely például tökéletesen hatástalan -- a legegyszerűbb egy rendkívül erős mágneses tér, mely teljesen megsemmisíti a tányérok mágneses állapotát.

Haar hozzátette, nem javasolja ugyanakkor, hogy két évnél tovább intenzíven használjunk egy merevlemezt, meghibásodási rátájuk ugyanis ezt követően meredeken emelkedni kezd, és bár az adatok menthetőek, az bizony sokba kerülhet, sokkal többe, mint egy új meghajtó.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward