Úgy tűnik, a téli sportok ellenállnak a gazdasági válságnak, amit alátámaszt, hogy a sílécpiacon vezető Atomic eladásai tavaly kismértékben nőttek - mondta Wolfgang Mayrhofer, a cég vezérigazgatója. A szegmenst persze erősítette a világszerte tapasztalható kedvező hóhelyzet, mindez proaktívan hatott az idei téli szezonra. Az Atomic számára az is előnyös volt, hogy a különböző alternatív vagy extrém síelési formákhoz kötődő felszerelések - például a freeskik, azaz ügyességi sílécek - egyre népszerűbbek. Ezen a területen, a női sílécekhez hasonlóan, nagymértékben növekedett a cég forgalma.
A világ legnagyobb sportszer-kereskedelmi cégének számító Intersport International Corporation vezérigazgatója, Franz Julen a közelmúltban véget ért, főként a következő szezonra kínált téli sportszereket felvonultató müncheni ISPO vásáron kifejtette: a saját tulajdonú üzletek mellett működő franchise-áruházaknak is köszönhetően továbbra is évi 4-5 százalékos növekedést produkálnak. Nem kis részben a téli sportszereknek, illetve önálló termékcsaládoknak köszönhetően az Intersport tavaly világszinten mintegy öt százalékkal, 9,3 milliárd euróra növelte árbevételét. Persze nemcsak ettől és a sok hótól optimista a társaság, idén a forgalmat a téli olimpia után a labdarúgó-világbajnokság is megfejelheti. A vezérigazgató szerint a gazdasági világválság ugyan még nem ért véget, de a 2010-es szezon növekedéssel kecsegtet. A sportszer-kereskedelem egyébként is inkább az időjárás szeszélyeinek, mint a gazdasági változásoknak kiszolgáltatott: ezért is szerencsés, hogy idén sok hó esett.
Az is megfigyelhető, hogy a válság hatására - gyakran kényszerűségből - a fogyasztóknak több lesz a szabad ideje és miközben kevesebb pénz jut az utazásra, egyre többen indulnak belföldön sportolni. Ez a wellness- és fitneszeszközök mellett az outdoor sportszerek forgalmának növekedésében is megmutatkozik. Horváth Csobán, a magyarországi Intersport ügyvezető igazgatója elmondta, a magyarországi leányvállalat tavaly két számjegyű növekedést ért el. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a magyar vásárló márkafüggő és még ha drágább, akkor is a márkát választja, miközben például a svájciak az árérték arányt figyelve inkább a cég saját márkás termékeit részesítik előnyben.
































