Samsung Aegis 600B5B: Kockázatos üzlet

Nagy késéssel, de nem hiába járt nálunk a Samsung felsőkategóriás üzleti notebookja, amely a modellfrissítéssel veszélyes lehet majd a nagyokra.

Samsung Aegis 600B5B: Kockázatos üzlet

1. Bevezető és specifikáció

A Samsung elég jól menetel a notebook piacon, legalábbis hazánkban meglepően nagy népszerűségre tett szert a márka alig két év alatt. Ez nyilván köszönhető a remek ár/érték aránynak, illetve a kategóriákban mindig átlag feletti minőségérzetnek is. Az sem elhanyagolható, hogy az LCD TV-k piacán is nagyon előkelő helyet foglal el a koreai cég, így nyilván ez is közrejátszik abban, hogy akinek otthon például Samsung televíziója van és bevált, az notebook vásárlásnál is megnézni, mit tud felmutatni a gyártó számára.

Van ugyanakkor egy olyan szegmens, ahol a jó minőségű TV-kkel nem lehet vevőket csalogatni, ráadásul presztízs kérdés is, hogy ezen a piacon egy gyártó jelen legyen. Ez a piac nem más, mint az üzleti gépek piaca, ahol a Dell, a Hewlett-Packard és a Lenovo kéz a kézben ütik-vágják egymást a vállalatok kegyeiért hosszú-hosszú évek óta. Nos, ide szeretne betörni a Samsung rögtön három notebook családdal is. A korábban már nálunk járt Series 4-en kívül az olcsóbb és kisebb Series 2-t, illetve jelen tesztünk alanyát, a Series 6-ot szánja a gyártó erre a célra. Természetesen az árcédulák a sorozatokat egymástól elkülönítő számokkal arányosan nőnek.

A táblázatból persze nem a garanciaidő tűnik fel elsőnek, de úgy gondoljuk, hogy nem érdemes mellette szó nélkül elmenni, még mielőtt elemeznénk a látottakat. A többi gyártó általában 3, nem ritkán 4 év jótállással kínálja termékeit ebben a kategóriában, így meglepő, hogy a Samsung csak 2 évet ad, még akkor is, ha ez pénzért tovább bővíthető. A készülék ugyanis már alapból sem olcsó, gyakorlatilag ezzel a felszereltséggel ugyanannyiba kerül, mint a konkurens modellek és attól függetlenül, hogy a nagyobb vállalatok nem elsősorban az árcédulára koncentrálnak, a kisebb cégeknél mindenképpen figyelnek a büdzsére. Egy gyártó számára a korábban ismeretlen piacra való betörés elsősorban egy jó termékkel és a konkurenciánál alacsonyabb árral szokott megtörténni, itt egyelőre be kell érnünk a jó termékkel. De jó-e a termék? Az Aegis névre hallgató Series 6 család tavaly nyár végén jelent meg és sok mindent elmond, hogy mindössze egy évvel később sikerült csak tesztpéldányt kapnunk belőle – azt is német billentyűzettel. Úgy látszik, a hazai sikerben maga a Samsung sem bízik, hiszen ez alatt az egy év alatt gyakorlatileg nem lehetett találkozni a géppel a magyar piacon, amely a 420 ezer forintos árat látva nem csoda. Hamarosan érkezik a frissített változat, így a tesztben szereplő verzióval már nem is fogunk összefutni, de több, mint valószínű, hogy csak a készülék belsejét érinti majd a ráncfelvarrás, a külsejét nem. Mindazonáltal a felszereltségre nem lehet panasz, hiszen a processzor bivaly erős, a memória is elegendő, van eSATA, USB 3.0, mobil internetre képes modem, ujjlenyomat-olvasó, nagyfelbontású matt kijelző, ennek a csomagnak tökéletesnek kell lennie. A másik oldalon viszont ott van az első pillantásra karcsúnak tűnő mezei hatcellás akkumulátor, illetve a már említett árcédula, amely három éves jótállással 430 ezerre rúgó összeget tartalmaz. Természetesen a gyártó hazai képviselete nagyon jó kedvezményeket biztosít cégek számára, de ismerve a HP és a Dell árpolitikáját, a Samsungnak tényleg rendkívül nagylelkűnek kell lennie ahhoz, hogy labdába rúghasson a már bevált nevek mellett.

A termék mellé mindössze egy töltőt kaptunk, vélhetően a kereskedelmi forgalomba kerülő változat se tartogat ennél nagyobb meglepetést, a kötelezően előírt dokumentáción felül nem várhatunk tűzijátékot, ez nem az a kategória.

2. Hardver és hangzás

Üzleti gépek esetében talán még inkább kényes téma a melegedés és a zajszint, hiszen egy tárgyaláson, esetleg meetingen elég ciki megjelenni egy zajos masinával. Bár nem is olyan régen a Lenovo állt az élen a különböző ThinkPadekkel, mára a HP is képes hasonlóan remek hűtőrendszert építeni, egyedül a Dell az, amely inkább romló tendenciát mutat a többiekhez képest. A Samsungnál nem nagyon van mihez viszonyítani, hiszen a vállalat viszonylag régóta mellőzi az üzleti modelleket, így aztán kénytelenek vagyunk a konkurens modellekhez mérni az Aegis képességeit. Ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy a tesztelt gépek közül messze a Samsungban volt a legerősebb a processzor (a másik három modellben csupán kétmagos egységek kaptak helyet), akkor a maximális terhelés mellett elért 90 fokos hőmérséklet elfogadhatónak mondható, hiszen a konkurens gyártók modelljei sem voltak képesek hasonló izzasztás mellett 80 fok alatti hőt produkálni. Ugyanakkor ha úgy nézzük, hogy egy hosszútávú használatra szánt üzleti gép képes bizonyos körülmények között elérni a 90 fokot (még ha nem is a burkolatról, hanem a központi egységről beszélünk), akkor azért van okunk az aggodalomra. A videokártya ehhez képest elenyésző hőt termelt, ha teljesen kiiktattuk, a processzor legfeljebb 4-5 fokot hűlt. A zajszint viszont nem vészes, bár ez a megállapítás főleg alacsony terhelés mellett állja meg a helyét, ha kinyomjuk az Aegis szemét, bizony rákapcsol a ventilátor, ezt akár méterekkel arrébb is hallani.

A hardver még egy évvel a készülék bemutatkozása után is tiszteletet parancsol, hiszen a négymagos, összesen nyolc szálon dolgozni képes Core i7-es processzor órajelét és cache memóriáját figyelembe véve simán felveszi a versenyt a jelenlegi generációval, de az idevágó teszteredményeket pár oldallal később alaposan kivesézzük majd. Az integrált videokártya mellett találunk egy Quadro NVS 4200M névre hallgató GeForce GT 520M-et is, amely a professzionális 3D alkalmazásokhoz kapcsolódó támogatással tud elsősorban többet a nem üzleti gépekben megtalálható öcskösnél. Az 1 GB memória gyakorlatilag felesleges rá, de papíron jól mutat, szintén a teszteredmények taglalásánál elemezzük majd ki, mire képes. Természetesen adja magát, hogy az NVIDIA Optimus technológiája ebbe a készülékbe is bekerüljön és aki látott már hasonló rendszert, annak újdonságról egyáltalán nem számolhatunk be. Látni fogjuk, hogy bár sebességben kimutatható a dedikált Quadro videokártya előnye, véleményünk szerint csak addig érdemes használni, ameddig a nyers erőtöbbletet feltétlenül ki tudjuk használni, ugyanis az üzemidőből érezhetően lecsíp és abból a hatcellás akkumulátort látva valószínűleg egyébként se lesz sok.

A merevlemez mentségére mindössze az szolgál, hogy kategóriáján belül az egyik leggyorsabb és leghalkabb, de ebben a szegmensben bizony szokatlan, hogy ne percenként 7200-at pörgő HDD kerüljön egy készülékbe. A 42 fokos hőmérséklet átlagosnak mondható, főleg, ha azt vesszük alapul, hogy a teszthelyiségben közel 30 fokos levegő uralkodott.

A hangszórókról nehéz lenne bármit mondani, annyira átlagosak, amennyire csak lehet, ebben a kategóriában még mindig a Hewlett-Packard Elitebook hangkeltői szólnak a legjobban.

3. Ergonómia és kinézet

Jöjjön a legfontosabb rész, mégpedig a mindennapos használat során tapasztalt észrevételek, illetve maga az anyagminőség vizsgálata. A Samsung nem bízott semmit a véletlenre, a Series 4-nél már látott DuraCase váz magnéziummal megerősített változatát tették a legkomolyabb üzleti gépükbe. Ez a készülék legtöbb részén könnyedén tetten érhető, ugyanis a fedőlap közepe viszonylag jól tűri a nyomást (ez azt jelenti, hogy nagyjából annyira horpad be, mint a konkurens modellek), illetve érzetre is abszolút egyben van a gép felső része. Egyetlen gyengébb pont van, amely meglepő módon a zsanér. Érdekes, ugyanis az egész fémből készült, egyedül a keresztmerevítő háza az, amely műanyagnak tűnik, mégis bizonyos szögekben már érezhetően gyengült (vagy legalábbis nálunk már gyengének tűnt), de ez valószínűleg a több mint féléves használat és a sok kiállításra való cipelés hozadéka, hiszen egy német billentyűzetes modellről beszélünk, ne felejtsük el. Ettől függetlenül már tudjuk, nagyjából milyen öregedési mutatóval kell számolnunk, ha vállalatunk ebbe a modellbe szeretne beruházni. Valamelyest jó hír, hogy ebben a tekintetben egyedül a Lenovo jár előrébb, a ThinkPadek legendásan erős zsanérját aligha lehet megverni. Az Aegis szereléséhez nem kell atomfizikusnak lenni, minden fontosabb alkatrész könnyen megközelíthető, illetve a vállalatoknál néha előforduló klaviatúra csere is többnyire egyszerűen megoldható, ha szükséges. Bár a kategóriában nem számít különlegességnek, mindenképpen meg kell említenünk a tényt, hogy az optikai meghajtó a Series 6 esetében csak úgy cserélhető, mint a piac többi modelljénél, valamint a dokkoló csatlakozó is sztenderd ennyi pénzért.

A klaviatúra talán a klasszikus Dell billentyűzetekre hasonlít a leginkább, ami viszont fontos, az az, hogy elég jól lehet gépelni rajta, egyedül a pöcökegér lehet útban, melynek formáját és kialakítását kicsit szokni kell (kezdetben nem nagyon tudtunk normálisan leütni egy “g” betűt hiba nélkül). A kategóriában kötelezőnek mondható szintet tehát könnyedén megugorja a Samsung gombsora, annál is inkább, mert holtjátéknak nyoma sincs. A keserű szájíz viszont megvan, ugyanis háttérvilágítással annak ellenére sem kérhető a készülék, hogy a felsőkategóriás multimédiás mindenes Series 7-hez alapból jár ez a funkció és a konkurens gyártók mindegyikének van saját megoldása (igaz, alulról megvilágított billentyűzete továbbra is csak a Dellnek van ebben a szegmensben, illetve opcióként rendelhető a legújabb ThinkPad T, ileltve X modellekhez is).

A touchpaddal már nem voltunk ennyire elégedettek, ugyanis felülete viszonylag szűk keretek között használható, ráadásul az ember ujja is eléggé tapad hozzá, amely újabb negatívum. Természetesen a multitouch gesztusok közül a legnépszerűbbeket támogatja, valamint, ha a bal és jobb egérgombokat kell használni, akkor ezek sem okoznak problémát, hiszen halkan és pontosan járnak.  A pöcökegér az egyik legkevésbé jól használható darab a kategóriában, mindhárom konkurens a Samsung előtt jár ezen a téren, a hozzá tartozó három gomb közül a két szélső úgy-ahogy elmegy, a középső viszont sajnos egészen gyenge megoldás szüleménye. Akik tehát Trackpointon nőttek fel, azoknál viszonylag hamar elvérzik majd a Samsung Aegis.

Két dologgal nem nagyon találkozunk manapság már, ez pedig az eSATA csatlakozó, illetve a 34 mm-es ExpressCard bővítőhely. Bár utóbbi opcionálisan a legtöbb üzleti notebookhoz rendelhető, a legtöbb, korábban ilyen interfészt használó alkatrész integrálásra került a noteszgépekbe. Természetesen USB 3.0 támogatás már a 600B5B-ben is van, de még nem az alaplapi chipsetbe integrálva, hanem külön megoldásként (ez az oka annak, hogy csak két portot kapunk a mostanában szokásos négy helyett, ez a frissített verzió megjeleneésével hamarosan változni fog). A kártyaolvasó elöl kapott helyet és viszonylag erős körmök kellenek a használatához, ha a porvédő álkártyát mindig a helyén szeretnénk tartani.

A kijelző sajnos nem lett olyan ütős, mint vártuk és ebben főleg a látószög a bűnös, amely oldalról már vállalható, amolyan átlagos, viszont függőlegesen nem üti meg azt a szintet, amit az ember elvárna egy közel fél millió forintba kerülő üzleti notebooktól. A szövegmegjelenítés kellően éles és a színvilág is úgy-ahogy rendben van (egy gyors kalibrálás után), de összességében mégse lehetünk elégedettek a panellel. A fényerő tartomány ugyanakkor tág keretek között mozog, napsütésben is kiválóan használható a készülék. A webkamera sajnos nagyon sötét képet produkál, így gyenge fényviszonyok mellett szinte használhatatlan, ha a gyári szoftverrel akarjuk működésre bírni. Szerencsére a különböző azonnali üzenetküldő alkalmazások esetében növelhető a fényerő. Mozgáskövetése egyébként abszolút jó, illetve az élességgel sincs gond. További erőssége még az optikának, hogy relatíve kevés zajt szed össze.

4. Teszteredmények

A teszteredmények elkészítését nem előzte meg olthatatlan kíváncsiság és vágy, hiszen az összes főbb hardver járt már nálunk. Inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a leköszönő bivaly erős Core i7 mennyire képes tartani a lépést a friss generációval, hiszen az Ivy Bridge alapú változat nem is olyan régen már tiszteletét tette nálunk.

Összességében elég jól tartja magát a “régi” technika, de jól látható, hogy bizonyos területeken (főleg képkezelés, titkosítás) az utód 1600 MHz-es memória támogatása már elég jelentősen maga felé billenti a mérleg nyelvét, néhol megdöbbentő a különbség. Szégyenkezni valója ugyanakkor nincs az “öreg” Core i7-nek, hiszen a legtöbb mai processzornál még ma is bőven gyorsabb, más kérdés, hogy többet is fogyaszt náluk.

A videokártya, amely tulajdonképpen egy GeForce GT 520M a játékosok szemszögéből nézve ma már abszolút a belépő szintet képviseli, gyakorlatilag alig tud többet, mint a legerősebb integrált megoldások (sőt), ez a grafikonon is jól látható. Ennek türkében egy üzleti gép esetében nem nagyon látjuk a potenciált, bár mentségére szóljon, hogy bizonyos 3D alkalmazásokhoz jobban használható, mint az Intel HD Graphics 3000 a szoftveres támogatás miatt, de az biztos, hogy elnézve az NVIDIA átnevezési stratégiáit, az utódból mi biztos nem vennénk Optimusos változatot, ha nem muszáj.

Annál is inkább, mert ha véletlenül nem úgy állítjuk be a kétkártyás rendszert, ahogy előnyös, akkor borzasztó hamar le fog merülni a készülék. Megfigyelhető, hogy már minimális terhelésnél is jócskán elmarad a többiektől a Samsung masinája, ilyen vagy ehhez hasonló eredményt utoljára két generációval korábbi üzleti gépek produkáltak. A hatcellás akkumulátor nagyon karcsú sajnos ehhez a hardverhez, de egy kutya közönséges Core i5-tel és egy integrált videokártyával a következő generáció könnyedén megütheti majd az átlagot.

5. Értékelés

Ha kicsit nyersen akarnánk fogalmazni, úgy is mondhatnánk, hogy szerencse, hogy a Samsung legdrágább üzleti notebookja ilyen késéssel jutott el hozzánk, ugyanis tekintettel arra, hogy egyáltalán nem lehetett se korábban se most megvásárolni nálunk bátran jelentjük ki, hogy nem is baj. A koncepcióval alapvetően jó irányba indult el a koreai cég, a fő dolgok (billentyűzet, touchpad, kialakítás és váz) rendben vannak, de kijelző és pöcökegér terén még van hova fejlődniük, valamint a masszivitás érzetét is jobban elhiteti velünk a többi három gyártó, valahogy a Series 6 családba tartozó 600B5B-t nem érezzük annyira elpusztíthatatlannak, mint akár egy ThinkPad T530-at vagy egy Elitebook 8560p-t. Az árazás messziről nézve akár még elfogadhatónak is mondható, ám új hegedűsként mindenképpen a többiek alá kell pozícionálnia a modellfrissített változatot a cégnek, ha mérhető sikereket akar elérni a szériával – a garanciaidő ebben a kategóriában pedig minimum 3 év, ezt nem szabadna elfelejteni.

A Samsung Series 6 “Aegis” 600B5B típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:

+ nagyfelbontású matt kijelző

+ USB 3.0

+ magnézium hozzáadásával készült Duracase váz

+ kategóriájában abszolút jónak mondható billentyűzet

+ dokkolhatóság (a kategóriában alap követelmény)

+ cserélheti optikai meghajtó (a kategóriában alap követelmény)

Kontra:

- a kijelző képminősége csupán átlagos (főleg a gyenge látószögek miatt)

- a pöcökegér használata kényelmetlen a konkurens modellekéhez viszonyítva

- ma már gyengének mondható akkumulátoros üzemidő

- csupán 2 év alap garancia

- a piacra való betöréshez túlságosan magas árcédula

[bold]

Hivatalos honlap:[/bold] Samsung

Vásárlás: [italic]Magyarországon a modell nem kapható, a frissített példány érkezik majd

[/italic]

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward