Bevezető

Úgy látszik az AMD semmit sem akar a véletlenre bízni, így biztos ami biztos alapon bebetonozza magát csúcskategória tetejére. Egy pillanatig se legyen azonban kétségünk afelől, hogy amit most látunk, az nem más, mint kőkemény erődemonstráció, egy agresszív ütemterv végrehajtása. Az 55nm-es 4800-as sorozat lassan eltűnik, helyét az 5700-as széria foglalja el, míg a 4870X2-re már most is úgy kell vadászni, az 5870 múlt időbe tette (nem csoda, hogy már az nVidia sem igazán erőlteti a GTX295-öt). Igazából nem sok minden indokolja az 5970 születését (sőt, elég sok dolog szól ellene), de az AMD-ATI páros mindenkinek meg akarja mutatni, hogy a Radeon név nem csak azt jelenti, hogy jó ár/teljesítmény, így megérkezett hozzánk is a kétfejű szörnyeteg. Jó eséllyel legalább olyan nagy hiánycikk lesz, mint a HD5850-es, ami nem kicsit frusztrálhatja szüleit, hiszen ha rajtuk múlna, már minden polcon csak HD5000-es dobozok virítanának. A név választás is érdekes egyébként, az AMD-nél úgy döntöttek elhagyják az eddigi X2 jelzéseket, és újra használatba veszik a 9xx-es kártyajelzést, hogy egyszerűsítsék a képet (utoljára a HD2900-aknál volt ilyen, de azok nem két GPU-s kártyák voltak). Nézzük csak mit is takar tehát a HD5970-es kifejezés:

Nagyon leegyszerűsítve két HD5870-est egy kártyára zsúfolva, és HD5850-es órajeleken járatva. Van tehát összesen 3200 stream processzorunk, amik átrághatják magukat a különböző shadereken, és 256GB/s-os memória sávszélességünk. Impozáns számok. Szerettük volna a tesztben szereplő kártyák közé felvenni a 4870X2-t is, de az utolsó pillanatban sztrájkolni kezdett, így csak két fotón fog vendégszerepelni, a teljesítménye úgyis a GTX295 környékén van, az pedig természetesen itt van köreinkben.

Sapphire HD5970

Főszereplőnk ezúttal is a Sapphire színeiben indult, és már a doboza is erőt sugall (először is jó méretesre sikerült). Ahogy ezt megszokhattuk a Sapphitól, két lány hírdeti, hogy két GPU dupla -> dupla öröm, miközben fél tucat plecsni arról árulkodik nekünk, hogy ha esetleg elfelejtettük volna, hogy miért tettünk le az asztalra ~150 ezer Forintot, hát ez itt a legfejlettebb Radeon, minden technológiával, amire csak szükségünk lehet. Kibontás után egyből a kártyával találjuk szemben magunkat, és az első gondolatom az volt (mint szerintem mindenkinek, aki először látja élőben), hogy: „Úristen ez hatalmas!”. Bizony a HD5970 közel 32 centi hosszú, úgyhogy remélhetőleg senkinek sem fordult meg a fejében, hogy de jó lesz ez nekem a mATX-es HTPC-mbe. Szemléltetésképpen csináltunk is egy képet arról, hogyan festett a tesztgépben, katt ide érte. Ha a Chieftec házban nem lettek volna elforgatva a merevlemez tartó rekeszek, akkor lehet bajban lettünk volna. Ettől függetlenül nem aggódunk, a célközönség házaiban biztos lesz elég hely ezeknek a kártyáknak. A tápcsatlakozók ismét felülre kerültek (egy hat és egy nyolc tűs), így a kábelek szerencsére nem foglalnak plusz helyet a NYÁK végén.

Sajnos működés közben zajos a HD5970, mint az összes többi két GPU-s megoldás. Furmarkkal terhelve sikerült elérni, hogy 100%-ra kapcsoljanak a ventilátorok, na azt senkinek sem kívánom, mert egy idő után átkopog a szomszéd, hogy szép dolog a tisztaságmánia, de nem kéne egész nap porszívózni. Szerencsére valós terhelés alatt ezt a szintet nem éri el, de még így is elég hangos darab, leginkább a 4870X2-höz áll közel. 2D-ben azért lehet élni mellette, eléggé visszafogja magát.

Természetesen, ahogy csúcskártyához illik, a kiegészítőkkel sem fukarkodtak, minden átalakítót megkapunk, amire csak szükségünk lehet. Ezeken kívül egy DiRT 2 kupon és egy BattleForge is jár a kártyához, hogy legyen is mire használni. Egy papíron kapunk egy linket a feszültség állító programhoz is, ez elég hosszúra sikerült, egyszerűbb lett volna felpakolni a driver CD-re.

A fenti képeken egymás mellett láthatóak a két GPU-s megoldások, majd a Radeon 5800-as sorozat tagjai az 5970 mellett, a méret különbségek szemléltetése végett. Kár, hogy a HD5750-en már nem ilyen hűtő van, már egész szép sort lehetne kirakni az új kártyákból.

Hőmérséklet, fogyasztás, tuning, tesztgép

Órajelek tekintetében nincsen semmi meglepő, az energiamenedzsment ugyanolyan jó, mint az összes HD5000-es kártyánál. Ennek köszönhetően üresjáratban a HD5970 10W-tal kevesebbet eszik, mint a GTX295, míg terhelésre körülbelül egy szinten vannak. Az üresjárati fogyasztások azért ilyen magasak, mert a tesztgép túlhajtott processzora is adott munkát rendesen Paks-nak, és ne felejtsük el, hogy a terheléses tesztben ha nem is 100%-on, de a CPU is le van terhelve (tehát nem 300W különbség van azért a kártya üresjárati és terheléses fogyasztása között).

2D-ben az 5970 visszafogja a ventilátorát, hogy ne zajongjon annyira, de ez az eredményeken is meglátszik. Terhelve a legtöbb GPU megáll 90 foknál (általában ha ezt elérik kapcsol magasabb fokozatra a ventilátor, és nem engedi tovább nőni), de az 5970 elmegy közel 100-ig (nyáron lehet meg is tenné). A venti belead mindent, mi pedig tehetjük fel a fülesünket. Azért még egyszer kiemelném, hogy játékok alatt ilyen helyzetet, mint amit a FurMark teremt, nem igazán lehet elérni, úgyhogy aggodalomra semmi ok, nem fog megsülni a kártya.

Tuning

Az AMD már előre beharangozta, hogy micsoda tuningpotenciállal rendelkezik az 5970, úgyhogy természetesen mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy hová lehet tornászni, az amúgy sem túl gyenge kártya órajeleit. Hogy ne kelljen külső programokhoz folyamodni, a Catalyst is elég tág határok között engedi állítgatni az órajeleket, a magnál egész 1000MHz-ig tart a csúszka. Feszültség emelés nélkül azért nem jutottam túl messzire, a gyári 725/1000 helyett stabilan csak 775/1100-on ment a kártya, ami nem sok. Nem gond, erre van az Overvoltage Tool, amiben minden megkapta a fesz emelést (GPU és memória). Az eredmény 900/1250, ami már egész baráti, majd +25%. Körülnéztünk más oldalak hová jutottak, az eredmények egyelőre elég vegyesek, a szerencsésebbek megközelítették az 1GHz-et, de sokaknak már a 900 is kemény falatnak bizonyult.

A feszültség emelős tuningnak ráadásul van egy komoly hátránya jelen esetben. FurMark nélkül is el fogunk jutni a fent látott hőmérsékletekig, és a kártya szilíciumot fog izzadni, nyáron pedig nem biztos, hogy felemelő dolog, ahogy olvadt RV870-ek párolognak a szellőzőnyíláson. Ezért ilyesmivel csak és kizárólag nagyon jól szellőző házban próbálkozzunk, és mindenképpen nézzük meg, hogy mit szól hozzá a kártya, mielőtt hosszútávra berendezkedünk. Mi nem teszteltük végig a játékokat ezen a beállításon, de 3DMark Vantage-ben így el lehet érni a 14000-es GPU pontszámot, csak hogy legyen viszonyítási alapunk.

Tesztgép

Alaplap: Asus P7P55D EVO

Processzor: Intel Core i5 750@4GHz

Memória: 2x2GB Kingmax DDR3-1333 CL9

Grafikus kártyák: Asus HD5850, Asus HD5870, Sapphire HD5970, Asus GTX285 Matrix, XFX GTX295

Tápegység: Corsair TX650

Operációs rendszer: Windows Vista SP2 minden update-tel (DX11-gyel)

Driverek: Catalyst 9.11, Hemlock béta driver, GeForce 191.07

Tesztek I

Megjegyzés: mivel ezek a kártyák már szinte túl erősek a mai játékokhoz, ezért 1920x1200-as felbontás alatt nem teszteltünk, sőt, volt ahol bevetettük a 2560x1600-at is, ha bírták a VGA-k.

Vantage alatt nagyon jó a hatásfoka a CF-nek, ahogy az várható volt, a HD5970 magasan a többiek fölé emelkedik.

Az Unigine Heaven benchmarkja az első volt, ami DX11-es támogatással jelent meg, így egy időre bekerült a tesztprogramok közé. Hogy össze lehessen hasonlítani a GF-ekkel a teljesítményt, ezért a fenti diagramon csak a DX10.x alatt felmutatott pontszámok vannak, de egy későbbi oldalon még lesz szó a Heaven-ről.

Stalkerünket is lecseréltük, mert bár még nincs angol változat a játékból, a fejlesztők voltak olyan kedvesek és a benchmarkot már elérhetővé tették (akkor pedig miért ne élnénk a lehetőséggel). Az eredmények cseppet hihetetlenek, de több futás után is ezeket kaptuk. A HD5970 nem teljesíthetne ennyire jól a többiekhez képest, lehet, hogy a béta driver kapott már néhány optimalizációt a játékhoz. Kinézetre nem láttunk különbséget. Egyelőre még nem tiszta, hogy a GeForce-ok a rossz driverek, vagy a DX10.1 hiánya miatt szenvednek ennyire, de a teljesítményük ilyen beállítások mellett siralmas. Mivel a Call of Pripyat is támogatja a DX11-et, ezért még lesz róla szó néhány oldallal később.

A Quake Wars-ban még mindig luxus az SLI, eddig akárhány drivert próbáltam, a GTX295 borzasztó eredményeket produkált. Ezt leszámítva a sorrend az, ami várható volt, csak kicsit sajnálatos, hogy így alakult.

A HawX érdekes képet mutat. Azt már megszokattuk, hogy a DX10.1 miatt a Radeonok vezetnek, és azt is, hogy AF használatával már nem, de 2560x1600-ban még sosem teszteltük. Ez a felbontás valamiért nem tetszik a GeForce-oknak, sokkal jobban belassulnak, mint a HD-k. Az 5970 még a legdurvább beállítások mellett is majdnem eléri a 60fps-t.

Kezdetben a Batman leginkább a GF tulajoknak kedvezett, de ahogy fejlődnek a driverek az ATI-nál is, ez egyre kevésbé igaz (az nVidia ugye helyzeti előnyből indított). Bár az élsimítás még mindig kevésbé lassítja a GTX-eket, azért a Radeonok magasabbról indulnak. Különös, hogy az SLI nem volt hajlandó működni, de annyi baj legyen. A GTX295 tulajok az egyik GPU-t majd PhysX-re használják. Ráadásul a játék még maximális PhysX nélküli beállításokon is játszható bármelyik kártyán, akár a GTX295-ön is.

Éljen a CPU limit, teljesen érthetetlen, hogy lehet ilyen gyenge a Resident Evil 5 motorja. Leszámítva azt, hogy a HD5970 így nem tudja megmutatni mire képes, a többiek úgy állnak párba, ahogy kell.

Az első játék, ami komolyabban is profitál az 5970 erejéből az a két éves Crysis. Íme az első kártya ami 1920x1200-on, maximális beállítások mellett is játszhatóvá varázsolja a programot. Jó volt látni, hogy a CF hatásfoka sokkal jobb, mint a 4870X2 esetében volt. Azért, hogy ne legyen teljes a boldogság, a béta meghajtóval 2560x1600-ban a HD5970 állandóan be-beakadt, játszhatatlanná téve az egészet, így töröltük az eredményeit.

Tesztek II

Far Cry 2 alatt erőre kap a GTX295, így egy kicsit meg tudja szorongatni a HD5870-et, de a HD5970 így is nagyon messze van tőle.

A WiC Very Highon eléggé a memória sávszélességről is szól, így a GTX295 itt kerül a legközelebb az új kártyához, más érdekesség nem nagyon látható.

Érdekes, hogy a Lost Planet még mindig milyen nagy terhelést jelent, főleg így maximumon. Sok érdekesség nincs a képen, a sorrend úgy alakult, ahogy az várható volt.

Mivel a fél világ Modern Warfare 2 lázban ég, ezért helyet kapott a tesztjátékok között is, pedig nem kell hozzá erőmű, ezért amit csak lehetett felcsavartunk raja. Az egyetlen meglepő dolog az SLI támogatás hiánya, amit azonban orvosol a legújabb driver. Ezt a cikk megjelenése előtt egy nappal adták ki (mert mikor máskor), így már nem sokat tudtunk vele kezdeni, de az eddigi CoD játékokból kiindulva a HD5870 körül lenne a GTX295.

Sajnos a Fallout 3-ban a Catalyst még mindig képtelen kikapcsolni a V-syncet. Játék közben ez nem gond, jó az ha ki van akadva 60-on a számláló, de a teszteknél így duplán is előnyhöz juttatja a GF-eket: egyrészt V-sync nélkül némi sebesség többletre lehet szert tenni, másrészt 60fps fölé lehet menni. Ami viszont könnyen megállapítható még így is, hogy a játék bármelyik kártyával jól játszható, akár 2560x1600-ban is.

A Call of Juarez az ATI játszótere, de sajnos itt is processzorlimitbe futottunk a HD5970 esetében (de azért tegye fel az a kezét, akinek nem elég a 108fps).

A BattleForge is azon kevés játék egyike, amik komolyabban támaszkodnak az új DX-ekre. Ennek hála ha mindent maximálisra állítunk be, akkor a beépített benchmark kiakasztja mindkét GTX-et, hiába működik az SLI, a GTX295-öt még a HD5850 is mosolyogva hagyja le. A CF hatásfoka ebben a játékban is nagyon szép.

Minimum fps

Sajnos a Stalker nagyon véletlenszerűen dobálja a minimum fps-eket, így nem nagyon érdemes foglalkozni velük.

DX11, élsimítás, eredmények

DX11

Mivel még nem tobzódunk a DX11-es játékokban (a DiRT2-t és az Alien vs. Predatort sok szeretettel várjuk), ezért kicsit bővebben is foglalkozunk a Heaven benchmarkkal és az új Stalkerrel.

Nos, mint az ábra is mutatja, a Heaven-ben felmutatott fps elég erősen esik a tesszelátor bekapcsolásával. Ebből nagyon sokan azt a következtetést vonták le, hogy az új kártyák (főleg az 5700-as széria) nem is lesz elég DX11-re. Ez így messze van az igazságtól, mert a Heaven Bench-nek van egy két komoly problémája. Nagyon érzékeltetni akarták, hogy milyen jó dolog a tesszelátor, ezért rengeteg felület komplexitása rémesen kicsi, ha ki van kapcsolva (így nem csoda a magasabb sebesség), míg bekapcsolt állapotban meg már-már túlzásba visznek egyes részleteket. Ha megnézzük a videókat, akkor két szélsőséges példának nagyon jó, ha odafigyelünk a járdákra és a lépcsőkre. Előbbiek alacsony komplexitáson teljesen laposak, míg bekapcsolt tesszelátor mellett már olyan sok kavics áll ki belőlük, és olyan magasan, hogy teljesen irreálissá teszik az egészet (ezen max egy fakír sétálna végig). A lépcsőknél még súlyosabb a helyzet, ott kikapcsolt tesszelátor mellett inkább tűnnek egy lejtőnek, egy darab lépcsőfokot sem láthatunk, márpedig egy normális játékban azért ez nem így fog kinézni. Persze vannak pozitív példák is, mint például a háztetőkön a cserepek, vagy a falak felülete, ami nagyon szépre sikerült, de egyszerűen túl nagy a különbség a két változat között, nem valószínű, hogy valós játékokban ilyesmivel találkoznánk, ezért ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Ettől függetlenül valószínűleg az AMD-s tábor egyik kedvenc tesztprogramja lesz a Heaven, mert az erős tesszelátor használat nem fog kedvezni a Ferminek.

Linkek: DX11 videó, DX10 videó

A Stalker a másik véglet, nem viszi túlzásba a tesszelátor használatát, de azért képes rá építeni. Ráadásul nagyon jól megírt a DX11-es része, jóval gyorsabb, mint a DX10-es, így érdekes módon pont az ellenkezőjét látjuk annak, mint ami a Heaven Benchmarkos diagramon van. Az igazság valahol félúton, és jó eséllyel nagyon játékfüggő lesz, hogy hol merre megy a sebesség, kíváncsian várjuk az első játékokat.

SuperSampling élsimítás

Anno megígértem, hogy visszatérünk még az újra elérhető Supersampling élsimításra. A Multisamplingnak ugyebár megvan az az előnye, hogy jóval gyorsabb, de behozott rengeteg problémát, melyből talán a legfelkapottabb az átlátszó textúrák szűrése (erre nyújtott anno megoldást az Adaptive/Transparency AA, ki hogy hívta). A Supersampling leegyszerűsítve nem más, mint hogy a kép sokkal nagyobb felbontáson lesz lerenderelve, majd abból átlagoljuk a szomszédos pixeleket, hogy visszajussunk az eredeti felbontásra. Hogy mennyit az az élsimítás nagyságától függ, 4x-nél pl. a pixelszám négyszeres lesz. A fenti tesztben a Quake Wars-ot használtuk, 1920x1200-as felbontáson, maximális beállítások mellett. Ilyen módon a Supersamplinghez a VGA egy 3840x2400-as képet készít, amiből majd előállítja az 1920-as képet úgy, hogy négyesével átlagolja a pixelek színét. Ez rémesen sávszél és fillrate igényes feladat, és mint a diagram is mutatja, nagyon lassú, ám cserébe szebb képminőséget kapunk. A pixelvadászoknak feltöltöttünk Fallout 3 screenshotokat is a különböző AA módokról, klikk ide értük. Azért az komolyabb vizsgálat nélkül is látszik, hogy nincsenek óriási különbségek, sokan valószínűleg nem fognak a Supersample eljáráshoz fordulni a teljesítmény igénye miatt. Megj.: az Edge Detect AA a Radeonon több mintával dolgozik, mint a Box filter, 4xAA esetén 12, 8x esetén 24.

Eredmények

Végül mielőtt az összteljesítményhez ugranánk, készítettünk egy százalékos diagramot, amiben az összes játékban felmutatott teljesítmény szerepel, a HD5870-hez viszonyatva.

Összteljesítmény, végszó

Szokás szerint akkor következzen az összteljesítmény százalékos ábrázolása:

Bár múltkori tesztünkben közel egy szinten végzett a GTX295 a HD5870-nel, itt immár egyértelműen lemarad, még az új driver sem menti meg, mert maximum +3%-ot jelentene a Modern Warfare 2-ben az SLI. A HD5970 eredménye nagyon szépnek mondható, főleg, hogy már a béta driverrel is csak egyszer futottunk bele problémákba (a Crysisnál, 2560-as felbontás mellett). Képhiba sehol sem volt a CrossFire pedig minden tesztelt játékban működött, az SLI-vel ellentétben. Az érdekesség kedvéért csináltunk egy diagramot, amibe csak azokat a játékokat vettük bele, amikben biztosan nem volt CPU limit vagy driveres gond, és az SLI is működött.

Az eredmény számottevően nem változik, csak a GTX285 süllyed egy kicsit tovább, miközben (főleg a CPU limites tesztek eldobása miatt) a HD5970 még magasabbra szárnyal. Átlagosan tehát 50%-kal gyorsabb, mint egy HD5870-es, ami nagyon szép CF hatásfokot jelent. A CPU limit miatt annyira nem kell aggódni, mert a jövő játékai között már lesz néhány, ami sokkal komolyabb terhelést jelent majd a GPU-nak, és egy erősebb proci már bőven elég lesz egy HD5970-nek is.

Nem is olyan rég, amikor az ATI még a „feléledés” kódnevű GPU-jával (HD3850) próbált jó ár/teljesítményű VGA-kat a piacra dobni, azt írtam itt az iPonon, hogy 50 ezer forint alatt sok jó Radeon található, de felette már nincs választék, akinek a maximális izomzat kell, az válasszon egyet a legerősebb GF-ek közül (a HD3870X2 mikor megjelent még elég sok driver problémája volt). Ez majdnem kereken két éve történt. Azóta nagyot fordult a világ, és bár az ajánlgatásokat meghagyom az ezzel foglalkozó cikkünkre, azért egy valami biztos: most ugyanez mondható el, csak épp a neveket kell felcserélni. A csúcskategóriát immár a Radeonok uralják, sebességben és technológiában egyaránt, csak egyetlen komoly, megkerülhetetlen hátrányuk van: a TSMC, aminek nagyon gyengélkednek a 40nm-es gyártósorai, így ami kártya kikerül az oldalra az pár percen belül el is fogy, nehéz például HD5850-est szerezni, remélhetőleg ez decemberre megváltozik. Arra pedig nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a Fermi a HD2900XT sorsára jut e majd, vagy képes lesz a játékosoknak is kiemelkedőt nyújtani. A választ csak 2010-ben tudjuk meg.

A tesztben szereplő kártyákért köszönet az Asus Magyarországnak és a Ramiris Kft.-nek!