Az akkuk és a kondenzátorok legjobb tulajdonságait ötvözi az Illinois-i Egyetem anyagtudományi mérnökeinek legújabb alkotása: nem csak hogy gyorsan tölthető, de sokat is tud eltárolni - szemben a gyorsan tölthető, de csak keveset tároló kondenzátorokkal, valamint a sokat tároló, de lassan tölthető akkukkal.
Korábban a töltési sebességet azzal próbálták felgyorsítani, hogy az akkuk aktív anyagát vékony filmmé alakították. Mivel azonban ezeknek igen csekély volt a térfogata, így a kapacitásuk is szerfelett korlátozottnak bizonyult. A Paul Braun professzor vezetése alatt munkálkodó kutatócsoport ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy a saját alkotásukban ezt a filmet egy háromdimenziós szerkezetté alakították.
Ezt a szerkezetet úgy hozták létre, hogy nano-méretű gömbökkel vontak be egy felületet, amelyek azon rácsszerkezetbe rendeződtek. A gömbök közti teret fémmel vonták be, majd megolvasztották és elpárologtatták a gömböket - így egy üres pórusokkal pettyezett fémszerkezetet kaptak eredményül. A pórusokat eztán elektrolitikus polírozással megnagyobbították - és végül bevonták a szerkezetet az előállítandó akku aktív anyagával. Lítium-ion és nikkel-fém-hibrid akkukat egyaránt elő tudnak állítani ezzel a módszerrel - melynek külön előnye, hogy már jól bejáratott eljárásokat alkalmaz, és elvileg az előbb említett kettő mellett más akkutípusok előállításához is használható.
Az eredmények pedig magukért beszélnek: az ezzel a 3D-s filmmel felszerelt akkuk teljesen normálisan használhatóak, viszont hagyományos társaiknál 10-100x gyorsabban tudják felvenni (és leadni is) az energiát. Braun elmondása szerint a kézenfekvő alkalmazásokon túl (mobilok, laptopok, elektromos autók) ez a technológia nagyenergiájú lézereket és az egyes impulzusok között felmelegítést nem igénylő defibrillátorokat is eredményezhet - a legjobban azonban kétségkívül az elektromos autók fognak járni velük.


































