Összeugrottak a mobilcégek a minisztériummal

Jelenleg jogértelmezési vita van a mobilszolgáltatók, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a szabályozó gazdasági tárca között arról, hogy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló törvény hatálya alá tartozik-e a mobiltelefon-társaságok által nyújtott mobilvásárlás (például autópálya-"matrica", parkolójegy, lottóértékesítés) vagy sem - nyilatkozta lapunknak Binder István, a felügyelet szóvivője.

Összeugrottak a mobilcégek a minisztériummal

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikkeA Nemzetgazdasági Minisztériumban lapunknak elmondták, a kérdésről három jogszabály rendelkezik: a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996-os törvény és a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi törvény.A GKM jogértelmezése alapján nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, amikor az adott áruk vagy szolgáltatások kizárólag digitális eszközök révén vehetők igénybe (például a tartalomszolgáltatás vagy a csengőhang), ahol egyben hozzáadott érték is van.Pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül ugyanakkor, amikor az adott szolgáltató az ügyfelek és az áru szállítója vagy a szolgáltatás nyújtója között kizárólag közvetítőként jár el.Az elhatárolás szempontjából a GKM álláspontja szerint nem lényeges, hogy a hazai mobilcégek a parkolójegyet, autópálya-matricát megvásárolják és továbbértékesítik, az ügylet tartalmi megítélésekor az vizsgálandó, hogy az adott áru/szolgáltatás csak a mobiltelefonon keresztül vehető igénybe és/vagy olyan hozzáadott érték keletkezik-e, amelyet más - akár az adott mobilhálózat vagy más eszköz igénybevételével - nem tud biztosítani.A GKM álláspontja szerint a fentiek megítélése jogalkalmazóként a PSZÁF-nek, valamint a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a felelőssége.Amennyiben az adott "mobilvásárlás" értelmezésük alapján tartalmilag is pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül, 2011. május 1-jétől a mobilszolgáltatók a tevékenységet csak akkor tudják folytatni, ha engedélyt kaptak a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály szerinti pénzforgalmi intézményként történő működésre.Szakértők szerint a mobilcégek azon vélekedése, hogy ők megvásárolják és azt követően maguk értékesítik az adott árut/szolgáltatást, két ponton erősen vitatható.A mobilcégek ugyanis az ilyen jellegű eljárásokért esetenként több száz forintos tranzakciós és egyéb elnevezéssel költséget számítanak fel, amelyet akkor, ha saját árut adnának el, nem lenne indokolt felszámítani - hiszen a "saját" árut a mobilcég saját értékesítési felületén, a mobilhálózaton adja el.A fentiek nyomán nem lehet indokolt védekezés, hogy a felszámított pluszösszeg az sms-üzenet(ek) költsége, e tekintetben sokkal inkább pénzközvetítési díjról lehetne beszélni.Ezt támasztja alá az is, hogy amíg egy 400 forintos parkolási díj esetén 75, a 4500 forintos havi autópálya-matrica megvásárlásához 160 forintos tranzakciós díj társul.Amennyiben tényként fogadjuk el, hogy a mobilcégek saját maguk értékesítik a mobilvásárlás során az ügyfelek által megvett termékeket/szolgáltatásokat, abban az esetben az érintett termékkel/szolgáltatással kapcsolatos jótállási kötelezettség, illetve a fogyasztói panaszok ügyintézése is a mobilcégek feladata lenne.Arról ugyanakkor, hogy ezt a feladatot ők végeznék, semmiféle tájékoztatást nem nyújtanak - például az autópálya-matrica megvásárlásakor az sms-visszaigazolásban az Állami Autópálya Kezelő rövidítése (ÁAK) található aláírásként.A szakértők szerint ez is azt bizonyítja, hogy itt csak pénzügyi közvetítés történik, vagyis pénzügyi szolgáltatásról beszélünk.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward