Előnyük az ily módon - különböző összetételű szilícium- és germánium-rétegekből - összeállított kábeleknek, hogy az elágazásoknál elérhetik az atomi (egy atomnyi) szélességet is (vagy nagyon megközelíthetik azt), ami nagyban fokozza a töltéstovábbítás hatékonyságát. Mindeddig ez (az atomnyi vékonyság, vagy "él" elérése) bizonyult a legnagyobb kihívásnak a nanokábel-kutatásban.
Mi több, Suneel Kodambaka anyagtudós és mérnökprofesszor meglátása szerint a szilícium-germánium nanoszerkezetek termoelektronikai alkalmazási lehetőséget is kínálnak, így a hagyományos értelemben vett elektronika mellett jó hasznát vehetik majd például az autóiparban is.
Ezután a következő nagy kihívás az lesz, hogy minél hosszabbra nyújtsák a kábeleket - és hogy kiderüljön, elektronikai tulajdonságaik valóban jobbnak bizonyulnak-e hagyományos társaikénál.

































