Az SSD-k azon törekvései miatt, hogy kapacitásban is felvegyék a versenyt a merevlemezekkel szemben, egyre inkább arra készteti a NAND flash gyártókat és fejlesztőket, hogy az új gyártási technológiákkal jelentősen növeljék a lapkák tranzisztorsűrűségét.
Ennek hiányában az SSD gyártók arra vannak kényszerítve, hogy a készülékházon belül a nyomtatott áramkörön egyre több és több NAND lapkát halmozzanak fel, így érve el a szükséges kapacitást. Ez a módszer azonban számos negatív hatást von maga után, hármat azonnal fel tudunk sorolni: drágább előállítás, magasabb fogyasztás és nagyobb hőtermelés. Természetesen az Intel sem most jött le a falvédőről, ezzel ők sokkal inkább tisztában vannak, de az érkezőben lévő, adatközpontokba szánt "Fultondale" és "Pleasantdale" SSD-k kapcsán már meg is kell küzdeniük a problémával. A VR-Zone-nak köszönhetően kikerült vállalati dokumentumok segítségével bepillantást kaphatunk abba, hogy milyen külsőt fognak ölteni ezek a hatalmas kapacitású szilárdtest meghajtók.
Ezek az eszközök 3,5" hüvelykes formátumban készülnek, azaz a készülékház mérete akkora, mint egy asztali merevlemezé. A ház valamilyen masszív fémből, egy eltávolítható fedélből és a keretből áll. A test több rétegű, mint egy hűtőborda, a kialakított barázdák segítenek a hő hatékony elvezetésében a NAND flash lapkák irányából a külső környezet felé. Ami a belsőt illeti, két darab nyomtatott áramkörrel lehet kalkulálni: az egyik tartalmazza a vezérlőt, a memóriát (ha van) és valamennyi flash tárolót, míg a másik PCB-re jut a maradék NAND. Hogy ezek következtében mennyire lehet meleg a helyzet? A forrás szerint az adott meghajtó fogyasztása meghaladhatja a 25 wattot. Bár ettől az adattól nem dobjuk magunkat hanyatt és Pakson sem lesz üzemszünet, a passzív bordás kialakítás azért indokolt lehet. Az Intel a szóban forgó két új SSD meghajtó bemutatását a pekingi IDF-en tervezi, valamikor 2014 negyedik negyedévében.


































