Konkrét számokat tekintve, ősszel (már az áremelések bevezetése után) a digitális albumeladásaik mindössze 5%-kal nőttek, míg 2008 ugyanezen időszakában, még a régi árakkal, 10%-os volt a növekedés. Hasonlóképp, a bevételeik mindössze 8%-kkal nőttek, szemben a 2008-as 20%-kal (de mondjuk még így is nőttek).
Edgar Bronfman, a kiadó főnöke ezt persze nyomban meg is próbálta elkenni azzal az állítással, miszerint az online zenepiac már "kifejlett", és a múltban csak azért növekedett látványosabban, mert akkor még új volt. Ami azonban abszurd, mivel amíg az alkotók újabb és újabb albumukkal állnak elő, addig azok a rajongókat is töretlenül érdekelni fogják, így a vásárlástól továbbra is csak a túlzott drágaság tántoríthatja el őket.
Így tehát kevéssé vehető komolyan az e-könyv-kiadók közelmúltbeli sikerei iránti irigykedése (akik szintén nemrég emelték az áraikat) is: "érdekes, hogy a könyvkiadók [...] jóval rugalmasabbak, mint a zeneipar". Ráadásul a "rugalmasság" különösen szerencsétlen szóválasztás ebben az esetben.


































