Serial ATA?
Az első Serial ATA csatlakozóval rendelkező alaplapokkal még 2003-ban találkozhattunk. Sok problémás lap került ki ebben az időszakban, de a legtöbben nem törődtünk vele, mert - sajnos - nem igazán volt mit rádugni, a gépek nagy részében kihasználatlanul hevert ez a lehetőség. Ráadásul sok gyártó használt chipseten kívüli, jó esetben Silicon Image IC-ket, mert a déli hidak még nem rendelkeztek natív SATA támogatással. Ezzel csak az volt a gond, hogy ha nem volt rá más mód, akkor ez a vezérlő is a PCI buszt terhelte, így tulajdonképpen megsemmisítve a S-ATA egyik előnyét. Az Intel és a Via készített először chipseten belüli megoldásokat, ám a Via esetében, akárcsak a külső chipeknél, még drivertelepítéseken is át kellett esnünk, mielőtt kényelmesen hátradőlhettünk volna, hogy „na, ez is működik”.
Miért is volt szükség a S-ATA-ra? Hiszen máig (megint csak azt kell mondjam: sajnos) rengeteg IDE-s (P-ATA) készüléket szerelnek új gépekbe. Akkor mégis mi a probléma, hisz a régi szabvány köszöni jól van, és még nem áll szándékában nyugdíjba menni, minek ide új?
Ahhoz, hogy megértsük a választ egy kicsit bele kell tekintenünk, hogyan is működik az IDE vezérlő. Egy-egy vezérlő egyszerre két eszközt képes kezelni, ezek ugyanazon a szalagkábelen osztozkodnak, melynek maximális hossza 46 centiméter. Így a csatorna sávszélessége két eszközre jut, egyszerre nem küldhet a kábelen mind a kettő adatot. Volt, hogy ez problémát jelentett az egy kábelen lévő merevlemez és cd-író párosnál, de mivel a sebessége megfelelő volt (utolsó P-ATA-nál 133MB/sec), így legtöbbször nem okozott fennakadást. A gépen belüli kábelezés azért tudott kellemetlen perceket okozni. Tehát tartunk ott, hogy van két eszközünk és édesdeden csüngenek egy P-ATA vezérlőn. Ám mire csatlakozott maga a vezérlő? A PCI buszra. Amely ugyancsak 133MB/sec sávszélt tud biztosítani. A baj az, hogy ezen minden rajta lévő eszköz osztozkodik. Azoknak pedig szép tárháza lehet: hálókártya, hangkártya, firewire kártya, TV-tuner, SCSI vezérlő stb. Ez nagyon sokáig szépen működött, ám idővel a sávszél igénye legtöbbnek emelkedett.
Mit kínál akkor a S-ATA? Először is pont-pont kapcsolatot minden rajta lévő eszköznek. Senki nem közösködik senkivel a sávszélességen, mindenkinek dedikált adatcsatornája van a vezérlő felé. Természetesen az új meghajtók új csatlakozókkal is jártak. A régi 40 és 80 eres szalagkábeleket leváltotta egy jóval kisebb helyet foglaló S-ATA kábel, megkönnyítve a gép belső szerelését, és nem utolsó sorban javítva a belső szellőzést (nem állja el a levegő útját, mint régi széles társai). A sávszélesség is megnövekedett, először 1.5Gbit/s-re majd később 3.0GBit/s-re. Eddig a szépség, mert természetesen a Serial vezérlőnek is csatlakoznia kell valahová, ami eleinte ugyanúgy a PCI sín volt, és sajnos napjainkban is sok chipsetben azon lóg. Az egyetlen vigasztaló tényező csak az, hogy például az alaplapi hálókártyák már legtöbb esetben egy PCI-E csatornáról mosolyognak át PCI-os társaikra, így nem veszik el azok elől a sávszélt.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy 2007-et írunk, 2003 óta van S-ATA-nk, miért csak most foglalkozunk ilyen csatlakozófelülettel rendelkező írókkal. Azért, mert eddig sajnos nem igazán volt mivel foglalkozni. Szomorú tény, de az optikai meghajtók gyártói nem siettették magukat az átállással. Először a Plextor cserélt interfészt, de mint később kiderült, az író odabent egy P-ATA csatlakozóval rendelkezett, csak egy átalakítót használtak benne. Az első komolyabb S-ATA-s DVD író hullám mostanában éri el hazánkat, lássuk hát mit kezdtünk velük!
Miket és hogyan teszteltünk
Tesztgépünk alaplapja nem egy mai darab: egy MSI Master-1-ről van szó. A Via K8T800 Pro chipset déli hídja a VT8237 az első S-ATA vezérlővel felszerelt chipek egyike, így nem könnyítettük meg az írók dolgát.
Négy író vett részt a megmérettetésben:
- Asus DRW-1814BLT
- LG GSA-H30N
- NEC 7170S
- NEC 3520A (IDE-s régebbi meghajtó viszonyítási alapnak)
Mivel a legtöbb gépben nem használunk több optikai meghajtót, így nagyon fontos, hogy mennyire jó olvasó egy-egy meghajtó, így tesztjeink első része az olvasás sebességére vonatkozott.
Öt olvasási tesztet végeztünk el:
- DVD-R olvasása
- Két rétegű DVD-Video olvasása
- CD-R olvasása
- Két rossz állapotban lévő lemez
- Audio CD olvasása és grabbelése
Úgy gondoljuk ez elég jól lefedi ezt a témakört. A következő lépésben az írási sebességgel foglalkoztunk. Nyersanyagnak 80 perces 52X-esen írható Philips CD-ket és Traxdata 16X-es DVD-R lemezeket használtunk. Jó lett volna 18X-es lemezeket használni, de sajnos erre éppen nem volt lehetőségünk. A sebességbeli különbségeket jól reprezentálják ezek a lemezek is.
Az utolsó felvonásban egyéb jellemzőkkel foglalkoztunk, mint:
- CPU használat
- Elérési idők
- Interfész sebesség
A mérések elvégzéséhez a Nero CD-DVD Speed nevű programot használtuk. Íme a felhozatalról bővebben!
Asus és LG
[bold]Asus DRW-1814BLT
[/bold]
A mezőnyből az Asus volt az egyetlen dobozos író, továbbá az egyetlen mely LightScribe író volt. Ez annyit tesz, hogy a megfelelő médiát használva az Asus képes képet varázsolni a lemez címke oldalára. Bővebb információk találhatóak róla itt vagy itt.
Az előlapon lévő QuieTrack felirat csendes működést sugall a felhasználó felé, tapasztalataink szerint azonban körülbelül ugyanolyan hangereje volt mint a mezőny bármely másik meghajtójának.
A dobozban a csavarokon kívül egy Nero Burning ROM szoftvert, egy 20 lemez hordozására alkalmas műbőr tokot és két üres LightScribe-os DVD vár ránk. Kábel nem jár hozzá, ahogy a másik két OEM kiszerelésű íróhoz sem.
(Azért, hogy a meghajtók hivatalos adatai átláthatóbbak legyenek, egyetlen táblázatba foglaltuk össze mind paramétereit a következő oldalon)
[bold]LG GSA-H30N
[/bold]
Az LG meghajtója volt cikkünk pozitív meglepetése. Működés közben csatlakoztattuk és köszönte jól érezte magát így is. Ezúton is szeretnénk elnézést kérni tőle, mert látatlanban feltételeztük róla, hogy háromból ő lesz a harmadik, de nem így lett.
NEC akkor és most
NEC 7170S
A NEC új írójától sokat vártunk, hiszen olvasási fronton a NEC etalon már egy ideje, és a minőségére sem szoktak panaszkodni. Ettől függetlenül sajnos az egyetlen meghajtó volt, melynél komoly problémákba ütköztünk. Először is ha ő volt csatlakoztatva akkor rendszerünk indulás közben hajlamos volt megállni egy jó 20 másodperces szünetre, és egyszer mikor farkas szemet nézett a Via-s vezérlővel, az veszített és megsértődött, ami egy akkora fagyásban nyilvánult meg, hogy csak pislogtunk. Ezenkívül az egyik karcos lemezünket nem volt hajlandó végigolvasni. Valószínűleg allergiás lehetett a márkára, mert a sokkal rosszabb állapotban lévő másik lemezzel nem akadtak gondjai.
NEC 3520A
Tesztünk egyetlen IDE-s interfésszel rendelkező darabja, ráadásul nem is egy mai darab. Mivel az interfészek közötti különbség ilyen tesztkörnyezetben nem jönnének ki, inkább azért vettük fel a listára, hogy lássuk az első 16X-es írók óta fejlődtünk e valamennyit. Sokat próbált, ám tökéletesen működő darab.
Íme az egyesített táblázat:
Teszteredmények és értékelés
[bold]Asus DRW-1814BLT
[/bold]
Összesítve az eredményeket az Asus meghajtója volt a leglomhább a mezőnyben, de még így is van társaihoz képest két előnye: dobozos kiszerelés, annak minden „extrájával” és LightScribe. Igazából azoknak tudnánk ajánlani ezt a dvd írót, akik ez utóbbit kihasználnák a képességeiből. Érdemes megjegyezni, hogy természetesen a LightScribe-ot csak a hozzá kialakított lemezekkel lehet használni! Ellenben ha nincs igény erre a szolgáltatásra, mi inkább az LG és NEC felé kacsintgatnánk. Árban nagyon közel állnak egymáshoz.
Ami tetszett:
- Dobozos változat
- LightScribe
- Jó elérési idők
Ami nem tetszett:
- „Lassú”
[bold]LG GSA-H30N
[/bold]
A sebesség bajnoka! Olvasási tesztekben fej-fej mellett haladt a NEC-el, eltekintve attól a kis szépséghibától a két rétegű DVD-Video tesztnél… Cserébe viszont beolvasott mindent, a régi lemezek sem okoztak gondot neki. A leggyorsabb író minden vitán felül. Csak 16x-es írásra képes, ám túlságosan előre jár ahhoz, hogy a többieket megmenthesse az a plusz két x. Problémamentes meghajtó, bátran merjük ajánlani mindenkinek. Ha győztest kéne hirdetnünk, valószínűleg ő locsolná a legmagasabb helyről a pezsgőt.
Ami tetszett:
- A leggyorsabb író
Ami nem tetszett:
- Rossz elérési idők
- Lassú kétrétegű lemez olvasásánál
[bold]NEC 7170S
[/bold]
A legfrissebb NEC-től vegyes érzelmekkel váltunk el. Mint arra már tettünk utalást, problémái akadhatnak régebbi S-ATA vezérlőkkel. Lehet, hogy csak a mi tesztgépünknél volt kicsit félénk, de sajnos a rendszermegakasztás reprodukálható volt. Ettől függetlenül a legegyenletesebb teljesítményt felmutató meghajtó volt az összes között. Legyen szó bármely tesztelési ciklusról nagyon szép eredményeket produkált. Ideális vetélytársa az LG meghajtójának, a táblázatból is látszik, hogy nincs igazán miért szégyenkeznie.
Ami tetszett:
- A leggyorsabb olvasó
- Egyenletes teljesítmény
Ami nem tetszett:
- Esetleges kompatibilitási problémák (nem visszaigazolt)
[bold]NEC 3520A
[/bold]
Az öreg harcos még mindig jó formában van! Mint viszonyítási alap került a mezőnybe, és lám, néhány tesztben bizony megmutatta, hogy nem kell őt sajnálni, sőt… S-ATA-s társaihoz képest csak a processzorterheltsége az, ami láthatóan rosszabb. Már egy ideje nem kapható termék, de egy gyors tisztelgést megérdemel. Szép kör volt!
[bold]Néhány megjegyzés, tanács
[/bold]Fel szeretnénk hívni rá a figyelmet, hogy egyik gyártó sem mellékel S-ATA adatkábelt a meghajtója mellé, így ellenőrizzük, hogy van e még otthon szabad kábelünk, továbbá, hogy a tápegységünk rendelkezik e S-ATA-s tápcsatlakozóval. Ha nem, az sem probléma, léteznek átalakítók, csak jó ha még időben gondoskodunk róluk, amennyiben szükséges.
iPon link: S-ATA DVD írók
iPon link: kábelek (átalakítók, adatkábelek)
Köszönjük az Expert Computer Kft-nek a termékeket!













































