Bevezetés, specifikáció
Anno a Miix vélt vagy valós sikerén felbuzdulva a Lenovo úgy döntött, ráncfelvarrást eszközöl az érdekes elnevezéssel bíró táblagépe számára. A jó hír az, hogy nem csak ráncfelvarrásról van szó, a koncepciót több területen is újragondolták, a hardver mellett a külső is rendesen megújult. A lényeg azonban maradt: egy korszerű, minőségi Windows-os tablet, dokkolható billentyűzettel kiegészítve.
Ami nagy előrelépés, hogy itt már nem „billentyűzetes tokot” kell a gépre erőltetni, hanem egy mágneses módon dokkolható, letisztult, érintőpaddal is bíró klaviatúrával találkozhatunk, melynek köszönhetően a Miix 2 egycsapásra tabletből netbookba vált. Azt fontos kiemelnünk, hogy az eddig elhangzottak a 10,1 hüvelykes kijelzővel rendelkező típusra vonatkoznak, a 8 colos kiadás a dokkolhatóságot tekintve teljesen más, ott maradt „tok-billentyűzet” alkalmazása.
A felhasznált panel IPS, ebben a kategóriában ez megszokottnak mondható, mint ahogy az is, hogy a részletességre sem lesz panasz a FULL HD feletti, 1920×1200-as felbontásnak köszönhetően. A gép lelke egy Intel Atom Z3740, a Bay Trail-T platform gyermeke, Silvermont (22 nanométeren gyártott) architektúrával, négy darab fizikai maggal. Az 1333 MHz-es alapórajel kihasználatlanság esetén 500 MHz-ig csökkenhet, míg munka esetén 1866 MHz-ig skálázódhat. Az IGP egy HD Graphics származék, 4 darab EU-val, 313 MHz-es alapfrekvenciával, 688 MHz-es max órajellel. A memóriavezérlő nem túl okos, DDR3L-RS 1333 modulokat támogat egycsatornás üzemmódban, maximum 2 GB-os mennyiséggel. A háttértár egy 64 GB-os eMMC megoldás, ezzel kevésbé vannak jó tapasztalataink, meglátjuk, hogy a Miix 2 10 esetében hogyan muzsikál. Kamerából kettőt kapunk, az előlapi megoldás felbontása 2 megapixel, a hátoldali 5 megapixeles, fotók és videók készítésére nyilvánvalóan ezt célszerű előtérbe helyezni. Adatkapcsolatok terén alapból csak a Bluetooth-ra és a WiFi-re szorítkozhatunk, a mobilnet opcionális. Hangzatos viszont az audio szekció, a tablet sztereó JBL hangszórókkal büszkélkedhet, a dokkolóba pedig egy JBL mélysugárzót is szereltek. Kimenetek terén kategóriára jellemző a felhozatal, ezekre a következő oldalon részletesebben kitérünk. Az akkumulátorról annyi adatunk van, hogy 25 Wh-s, természetesen a tesztek során ki fog derülni, percekben ez mit jelent a felhasználó számára.
Dióhéjban ezek a Lenovo Miix 2 leglényegesebb paraméterei, most ismerkedjünk meg közelebbről a külsővel!
Külső, anyagminőség, tartozékok
A Lenovo Miix 2 10" a 10 colos kijelző méretnek köszönhetően egy kétkezes használatot igénylő, alapértelmezés szerint fekvő tájolású eszköz. A táblagép 260,9 mm hosszú, 173,2 mm széles és mindössze 9,2 mm vastag. Ehhez természetesen elég hasonló dimenziókkal rendelkezik a dokkoló, azaz a billentyűzet, mely 260,9 mm hosszú, 183,4 mm széles és 7,0 mm vastag. A plusz 1 centiméteres szélesség gyakorlatilag az a sáv, amire a tablet ráül, a 7 mm-es vastagság pedig biztosítja azt, hogy a Miix 2 dokkolt módban se váljon egy nehéz, robosztus tankhajóvá. A tábla PC tömege 580 gramm, míg a dokkolóé 440, így éppen csak átlépjük az 1 kilogrammos határt.
A Miix 2 önmagában vagy dokkolva egyaránt kellemes látványt nyújt a szemnek, a mérnökök jól eltalálták a dizájnt, az ezüstszürke festés fémes hatást kölcsönöz, a szögletes élek modernné, billentyűzettel együtt mini-ultrabookká varázsolják a produktumot. A burkolat ettől még műanyag, de a jobbik fajtából. Kézbe véve az ezüstből nem sokat látunk, ugyanis a kijelzőt viszonylag vastag fekete keret öleli körül (a réteget tekintve ez egybe van fésülve a panellel, a fényes üveg végigterül rajtuk), csak a készülékház peremén látjuk, hogy a másik uralkodó szín az ezüstszürke.
A gép szemből egyébként egyszerre minimalista és elegáns, a fekete keretet fent a Lenovo embléma és az alig észrevehető előlapi kamera optikája töri meg, míg az alsó sávban a Windows-gombként funkcionáló Windows logó látható. A fedlapot sem csicsázták túl, az egybefüggő ezüstszürke felület a műanyag ellenére is megadja a kellő minőségérzetet, díszítés kapcsán pedig a szokásos Lenovo-recept szerint jártak el.
A bal felső sarokban egy viszonylag nagyméretű, ezüstös Lenovo logó, vele átlósan egy Windows és egy Intel matrica dobja fel az összképet. A főkamera optikáját meglehetősen érdekes helyre, szinte a fedlap oldalsó peremére helyezték.
Portok szempontjából a gép bal oldala az érdekesebb számunkra, itt találjuk legfelül a bekapcsológombot, utána egy kis szünetet követően az egyik JBL hangszóró pózol, amit a SIM (megfelelő modell esetén) és a memóriakártya foglalatát takaró ajtó követ. A sort a microHDMI, a microUSB és a 3,5 mm jack csatlakozó zárja.
A másik oldal ennél jóval szegényebb, fentre a hangerő-szabályozó gombokat helyezték, majd a másikkal azonos magasságban lévő JBL hangszóró következik, végül alul a töltő bemenetét találjuk. A felső él, amellett, hogy nagyon vékony, funkcionalitást tekintve nem kínál sokat, csupán egy apró mikrofont helyeztek el itt. A gépház aljáról is hasonló mennyiségben lehet mesélni, csupán egyetlen dolgot terveztek ide, de az eléggé fontos: a dokkoló csatlakozóját.
A dokkoló mint már említettük meglehetősen vékony, a billentyűzet plusz érintőpad "kombó" minden tekintetben passzol az anyaeszközhöz. Ugyanazt az ezüstszürke festést kapta, az anyaga pedig műanyag, de olcsó hatást itt sem éreztünk. Ennek a kiegészítőnek köszönhetően a Miix 2 10 gyakorlatilag háromféle módban használható. Adott a klasszikus „tablet-mód”, billentyűzet nélkül és az „állvány-mód”, ilyenkor a táblát a dokkolóba fordítva helyezzük bele, a klaviatúra kvázi csak megtartja helyettünk az eszközt.
A harmadik a „notebook-mód”, ilyenkor a billentyűzetet csatlakoztatva szinte egy teljes értékű netbookot kapunk. A szinte szó nem véletlenül szerepel a mondatban, ugyanis a fix, szögletes formának és a zsanérmentes kialakításnak köszönhetően a tablet sajnos nem dönthető a dokkolóban, egyetlen fix pozíciónk van, ami 115 fokos szöget zár be a billentyűzettel. Ebből a szempontból ez a fajta mágneses megoldás kevesebbet tud, mint az Acer Swichnél alkalmazott zsanér plusz mágnes páros.
Ugyanakkor, ha valaki ezen túl tud lendülni, jó szolgálatot tehet neki a kiegészítő, mérete révén elsősorban a nőknek és a kevésbé nagy kezekkel/ujjakkal megáldott férfiaknak lehet a segítségére. A gombok a rendelkezésre álló helyhez képest elég nagyok, van közöttük keret is, ami segít csökkenteni a téves leütések számát. Numerikus pad természetesen a méret okán nincsen, az érintőpad viszont meglehetősen nagyra sikerült, van hely barangolni az ujjainknak. Ami kiemelten fontos, hogy a klaviatúra magyar kiosztású, és ékezetes karakterekkel rendelkezik!
A dokkoló elülső élén kívül találjuk a JBL mélysugárzót (kéretik helyén kezelni a szót ebben az esetben), a belső oldalon gyakorlatilag ebbe a sínbe ül bele a tablet, ezért a csatlakozó is itt található. Középen egy gumipárna támasztja meg az eszközt. Használati szempontból csak a billentyűzet két rövidebb oldala tartogat finomságokat, ugyanis mind a kettő rendelkezik 1-1 normál USB 2.0 csatlakozóval. Az alján négy darab nagyméretű gumitalpat találunk, illetve a modell azonosításához szükséges információk is ide kerültek fel.
Doboz, tartozékok
A Miix 2 10 egy meglehetősen szép és stílusos kartondobozban érkezett. Az alapvetően fekete box fedlapján egy színes Miix 2 díszeleg teljes pompájában, oldalt az elmaradhatatlan Lenovo emblémával. A doboz alján lévő matrica pedig az információéhségünket elégíti ki, itt minden adat szerepel, amit a termékről tudni érdemes. A felfelé mozdítható fedlap eltávolítása után már elénk is tárul a Miix 2 10 tablet látványa, természetesen jól becsomagolva, alatta a dokkolóval. A kiegészítők a legalsó szinten helyezkednek el, a lista azonban nem túl hosszú, a licence-igazoláson és a használati útmutatón túl egy hálózati töltő személyében le is zárul a tartozékok sora.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Használat, kijelző, hangzás, akkuidő
Mivel egy hibrid gépről van szó, a használatot kétféle aspektusból is meg kell vizsgálnunk. A Lenovo Miix 2 10 tablet mérete révén elsősorban fekvő pozícióban használható, így kényelmes a fogása, az ilyen irányú használatra lett tervezve. Mivel a gép tömege alig több fél kilónál, állítva is meg lehet fogni, de ebben az esetben a fogáspozíció nem annyira kényelmes, pláne hosszabb távú használat esetén. Mivel a fedlap műanyag borítású, kevésbé tapad jól a tenyérbe, mint egy gumírozott réteg, izzadtabb tenyérben hajlamos lehet megcsúszni. Maga a fogása rendben van, a szögletes élek ellenére nem vágja a kezet, stb. A két legtöbbet használt gomb, a power és a volume mindkét oldalon jól kézre esik, nem kell körbetapogatnunk a fél gépet ahhoz, hogy megtaláljuk őket.
A billentyűzetet csatlakoztatva pontosan úgy használhatjuk a Miix 2-t, mintha egy netbook lenne, persze a már említett kötöttségekkel. A mágnes elég erőteljes, ha egyszer a tablet beült a helyére, akkor nem lötyög, stabilan áll a helyén. Képes megtartani a dokkolót is a levegőben, de azt azért nem javasolnánk, hogy így rázogassuk vagy lóbáljuk az eszközt. Maga a csatlakoztatás tehát egyszerű és biztonságos, az egyetlen komoly negatívum a fix dőlésszög, mely 115 fok. A gépelés a lehetőségekhez mérten viszonylag kényelmes, a gombok közé iktatott keret segít minimalizálni a nem kívánt lenyomások számát. A nyomáspont alacsony, a gombok útja pedig meglehetősen rövid. Ami az elhelyezést tekintve kevésbé szerencsés, az az, hogy a backspace és a delete gombok egymás mellé kerültek. Újságírói munkagépnek kevésbé javasolnánk, de átlagos használatra tökéletesen megfelel. A touchpad már kevésbé nyűgözött le minket. A mérete rendben van és az ujjak mozgását is többnyire jól követi, de mivel nincsenek külön kialakítva az egérgombok, nehéz behatárolni, hogy a felület még hol viselkedik gombként, és már hol érintőpadként, ez megkövetel némi gyakorlatot.
Kijelző
A kijelző részletességére nem lehet panasz, 10,1 hüvelykre 1920×1200 pixel még 2014-ben is bőven megállja a helyét, ennél nagyobb pixelsűrűség ceruza nélkül már jelentősen megnehezíthetné a Windows 8.1 használatát. Az IPS panel a technológiára jellemző gazdag és valósághű színvilágot képes felvonultatni, és bár maga a kijelző fényes, a magas fényerő ezt képes ellensúlyozni, olyannyira, hogy még szabadban is jól használható marad az eszköz. Ami az érintésérzékeny vezérlést illeti, a kapacitív multitouch panel egyszerre 10 ujj érintését képes kezelni (ez a gyakorlatban aligha lesz kihasználva).
Hangzás
Szerencsére a Lenovo esetében a JBL megjelölés többet jelent egyszerű matricánál. Tablethez mérten nem lehetünk elégedetlenek a hangerővel, a két hangszóró hangerőt és részletességet, tisztaságot tekintve is egyértelműen más kategória, mint azt az 50 000 forint alatti tábláknál tapasztaltuk (természetesen a gép vételáráért ez valahol el is várható).
A dokkolóba épített mélynyomó azonnal észrevehető, ha beiktatjuk a rendszerbe. Csodákat persze ne várjunk, de kellemes extra, nem sűrűn találkozni ilyesmivel.
Kamera
Az előlapi 2 megapixeles kameráról most sem ejtenénk túl sok szót, videobeszélgetésre használható, de értékelhető minőségű fotók vagy mozgóképek készítésére nem. A hátoldali 5 megapixeles főkamera szenzora kategóriákkal komolyabb darab, a fókusz sebessége megfelelő, ugyanakkor kevesebb fény mellett az élek kissé elmosottak.
A kamera használatához alapértelmezés szerint a beépített Windows-os kamera app áll rendelkezésre, mellyel a fotóknál a képarány állítható (4:3 vagy 16:9), míg mozgóképnél a felbontás: 720p vagy 1080p. Az elkészített médiákhoz helyadatokat is hozzárendelhetünk. Az elkészített videó táblagépes mércével nézve elég kellemes, az alábbi bemutató segítségével érzékeltetjük:
Akkumulátoros üzemidő
Izgatottan vártuk, mire képes a 25 Wh-s lítium-polimer akkumulátor, elvégre egy négymagos SoC-ot és egy FULL HD felbontást meghaladó panelt kell táplálnia. Az üzemidőt a szokott módon, egy FULL HD felbontású YouTube videó lejátszásával mértük, 50 százalékos hangerőt és 50 százalékos fényerőt beállítva. A Lenovo Miix 2 10 ezekkel a paraméterekkel 7 óra 11 perc után lehelte ki az utolsót magából, ez bizony nem egy rossz mutató, hiszen netezgetéssel, irodai használattal kényelmesen be lehet menni 8 óra fölé, amivel megvan az egy munkanapnyi rendelkezésre állási idő, ugyanakkor aki sokat használja a gépet szabadban maximális fényerővel, az vélhetően nem fog tudni javítani a ~7 órás adaton.
OS, extra szoftverek
Ha nem látjuk meg a Windows logót a kijelző keretén, talán akkor is sejtjük, hogy a Lenovo Miix 2 10 Windows-t futtat, mégpedig Windows 8.1 Core kiadást. Ha ismerjük a Metro UI trükkjeit, meglehetősen kényelmesen használható a kütyü, ha nem, érdemes megismerni. Természetesen a hagyományos Windows felület használata sem vészes, erre a képátlóra ez a felbontás az utolsó lépcsőfok, amivel a méretek nem kiáltanak ceruzáért.
A Windows 8.1 speciális fogásait és trükkjeit bárki megismerheti, szóval ezekre most nem térnénk ki, már csak azért sem, mert ha olyan jellegű munkára kerül sor, ami gombokat kíván meg, adott a dokkoló, csatlakoztathatjuk a billentyűzetet, amellyel egyben egeret is kapunk. Mivel a gép maximum 2 GB RAM-ot képes kezelni (ennyit is helyeztek el benne), így az operációs rendszer 32 bites változata került fel a háttértárra.
Az előretelepített programok között találunk néhányat a Lenovo-tól, de más cégek is képviseltetik magukat. Az egyik legfontosabb app a Metro UI köntösbe öltöztetett Lenovo Companion, amivel karbantarthatjuk a gépet és a rendszert egyaránt. Regisztrálható a termék a gyártó oldalán, elérhető a SHAREit megosztó szolgáltatás, megannyi hasznos appot tölthetünk le, rendelkezésre áll technikai segítség, stb. Érdekes opció még a VeriFace és a Motion Control 2.0. Előbbi arc alapú rendszer-belépést kínál, ami egy biztonsági funkciónak is felfogható, míg utóbbi az előlapi kamera segítségével lehetővé teszi a mozgásvezérlést. A funkció nagyon hasonló az AMD-féle Gesture Controlhoz, különféle mozdulatokkal különféle interakciókat indíthatunk a gépen (például lapozás, indítás, megállítás, stb.). Ennek használata megkövetel némi gyakorlást a mozdulatok vonatkozásában, ugyanakkor egészen jól használható a funkció, még 3 méteres távolságból is működőképes maradt. Kapunk még LiveTV-t, amivel több tucatnyi TV csatorna (főleg online) adását varázsolhatjuk a képernyőre, a Transitionnal pedig a különféle használati módokat (tablet, notebook, állvány) paraméterezhetjük. A Photo Touch egy egyszerű „kép-felturbózó” alkalmazás (keretek, mozaikok, buborékszövegek hozzáadás), a ’txtr-rel pedig egy e-book olvasó és online áruház egyben, melyet a hasonló célokra használható Zinio egészít ki.
Teljesítmény, mérések
Elővettük az AIDA64 beépített stabilitástesztjét, amellyel 15 percen keresztül a háttértárat kivéve mindent terheltünk, ami a Lenovo Miix 2-ben megtalálható. Nyilván ez egy olyan átlag feletti, a mindennapi használat során nagyon ritkán vagy soha nem tapasztalható terhelést mér a SoC-ra, ami alatt akár a maglassulási küszöböt is elérheti, de itt a cél az volt, hogy kapjunk számokat a melegedési és visszahűlési fázis tekintetében.
Terhelés közben a CPU külső hőmérséklete 77 fokig melegedett, míg a magonkénti számok nem szöktek fel 62 fok fölé. Mivel egy teljesen passzív megoldásról beszélünk, ezek az értékek rendben vannak, az átlagolt adatok 64, illetve 43,4 fokot mutattak. Természetesen elvégeztük a szokásos teljesítménnyel kapcsolatos méréseket is, íme:
Az Atom Z3740 nem tett ránk rossz benyomást. A számok nyilvánvalóan jelentősen elmaradnak az előző cikkünkben bemutatott Core i5-alapú Dell Venue Pro eredményeitől, de ez annál egy jóval gyengébb SoC, ugyanakkor a mindennapi használatra képes megfelelő erőt biztosítani. A FULL HD videók röccenés-mentesen futnak, de ha éppen ki kell tömöríteni egy-két fájlt vagy kiigazítani néhány képet, akkor sem kell majd elmenni kávézni, amíg tart a munka.
Természetesen a Miix 2 fő profilja a munka és a szórakozás, és utóbbi alatt elsősorban a filmezést/zenehallgatást, mint sem a játékot értjük. Persze tablet-szintű 3D-s feladatokkal könnyedén megbirkózik a HD Graphics, de PC-s szinten komolyabb játékokkal már értelemszerűen nem tud mit kezdeni. Az eMMC tárhely elsősorban olvasásban és válaszidőben jeleskedik (ezekben sem túlzottan), az írás nem az erőssége, ennek megfelelően néha előfordul, hogy elgondolkodik, ilyenkor egy kis időre belassul a rendszer.
Összegzés, végszó
A Lenovo Miix 2 10 hozta azt a színvonalat és minőséget, amit egy ekkora gyártótól elvárunk. Nem állítjuk, hogy a Lenovo-nak nem voltak ballépései vagy minden terméke tökéletes lenne, de azért egy bizonyos minőségi szinttel mindig számolhatunk akkor, ha az IBM megvásárlása után hatalmasra duzzadó gyártó emblémáját látjuk valamin. Véleményünk szerint a Miix-szel kitaposott ösvényen sikerült tovább haladni a Miix 2 10-zel, és ami még fontosabb, minden területen sikerült fejlődni. A dokkolóként csatlakoztatható billentyűzet sokkal elegánsabb és kényelmesebb megoldás, mint a tok, alkalmazásával tényleg majdnem egy teljes értékű netbookot kapunk, annyi megkötéssel, hogy a kijelző dőlésszöge kizárólag 115 fok lehet. Az anyaghasználat közepes, mivel a gép műanyagból készült, de abból legalább elég minőségi, és az ezüstszürke festést sikerült úgy eltalálni, hogy távolról akár fémnek is nézhetnénk a gépházat.
Aztán kézbe véve hamar kiderül az igazság, de szerencsére a gép elég jól össze van rakva, csak az elvékonyodó felső élen lehet kicsit megcsavargatni, megropogtatni. A mágneses csatlakozási pont a már említett 115 fokos korlátot kivéve jól teljesít, használat közben fixen tartja a gépet, csak határozott mozdulatok alkalmazásával lehet kibillenteni, kimozdítani a helyéről. Persze kilókat nem pakolnánk a billentyűzetre, miközben a levegőben tartjuk a Miix 2-t, de a célnak megfelel. Ami igen fontos és nagy pozitívuma a produktumnak, az a kijelző: az 1920×1200 pixeles IPS panel nem csak részletgazdagságban és színekben, hanem betekintési szögekben és fényerőben is a toppon van. Ezért sajnos az akkumulátoros üzemidő oltárán kell fizetni, de a 8 órás használat még így is elérhető. Korábbi cikkünk főszereplőjét, a Dell Venue Pro 11-et nem vehetjük ide, mert az árban és minőségben is más kategória, ugyanakkor az Acer Aspire Switch ebben a ligában versenyez.
A Lenovo Miix 2 ebben a kiépítésben körülbelül 115 000 forintos áron vihető haza, azaz 15 000 forinttal drágább, mint a Switch. A két gép hardvert tekintve szinte megegyezik, mindkettőhöz jár az eredeti Windows 8.1, a Miix 2 dokkolója egyel több normál USB 2.0 portot kínál és külsőben talán erősebb (ez meglehetősen szubjektív), ugyanakkor az Acer Switch mágneses és egyben forgatható zsanéros rögzítési mechanizmusa jobban elnyerte a tetszésünket. Összességében mind a két termék jó vétel lehet abban az esetben, ha egy olyan tabletet szeretnénk, amivel egy netbookot is nyerünk magunknak, valamint meg kívánjuk őrizni az asztali gépünkkel/notebookunkkal a teljes kompatibilitást (Windows 8.1). Egy kimondottan munkához, sok gépelést igénylő feladatokhoz használt hordozható gépet ezek a megoldások nem igazán tudnak teljesen kiváltani, de a hibrid kialakításnak köszönhetően mégis jóval sokoldalúbban használhatóak, mint az egyszeri táblagépek. A bennük lévő hardver átlagos használatra tökéletesen elegendő, ha nem akarunk asztali PC-s játékokat futtatni, semmiben nem fognak korlátozni, sőt, a teljesítmény/fogyasztás mutatójuk egyenesen kedvező.
Ha valakinek nem lenne elég a WiFi és a Bluetooth, választatja a Miix 2 10 3G modemmel szerelt változatát, további mobilitást nyerve. A Lenovo Miix 2 10 mint gép, és mint csomag is tetszett nekünk, az ára is egészen rendben van. Egy harmadik alternatíva lehet az ASUS T100-asa, ami kb. elsőként bizonyította be, hogy ennek a kategóriának igenis van értelme, de mostanra talán már megérett a vérfrissítésre. Apropó vérfrissítés, a Lenovo már belengette a Miix 3 szériát is, úgyhogy előfordulhat, hogy az ünnepekre már lesznek újdonságok is, a most bemutatott gép pedig talán olcsóbbá válhat, mielőtt eltűnik.
A Lenovo Miix 2 tabletet a gyártó hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet érte!
