A kínai kormány hevesen tagadja, hogy része lett volna a Google rendszere ellen az ázsiai országból indított hackertámadásban, amely miatt a világ legnépszerűbb keresőjét üzemeltető vállalat azzal fenyegetőzik, hogy kivonul az ázsiai országból. Az ipari minisztérium szóvivője a hivatalos Új Kína hírügynökségnek nyilatkozva alaptalannak nevezte, hogy Peking keze benne lett volna a dologban, amit szakértők több tényező alapján feltételeznek, és amire utalt Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is az üggyel kapcsolatos múlt heti beszédében. A világhálón folyó illegális tevékenységgel foglalkozó számítástechnikusok szerint a Google levelezőrendszere ellen január közepén indított támadás olyan professzionális volt, hogy abban valószínűleg részt vehettek a kínai hatóságok specialistái is. Ezt a gyanút erősíti, hogy a támadások célpontjai emberjogi aktivisták, újságírók, disszidensek postaládái voltak. A kínai hackerek egyébként is erős hazafias érzéseikről ismertek, ez indította például őket arra, hogy megtámadják a tokiói háborús emlékmű weboldalát, amelyet sok ázsiai országban a japán agresszió szimbólumának tartanak.

A kínai hivatalos álláspontot tükröző China Daily napilap kevésbé csomagolta véleményét, mint az ipari tárca szóvivője, az újságban megjelent cikk szerint az USA a világ egyetlen szuperhatalmaként internetstratégiájával politikáját, kereskedelmi gyakorlatát és kultúráját akarja exportálni, gazdasági érdekeit akarja ráerőszakolni más országokra. Emellett azzal vádolta Washingtont, hogy egyes kormányzati intézményei köztudottan illegálisan ellenőriznek személyes e-mail-postaládákat. Clinton beszédében egyébként azt követelte Pekingtől, hogy vizsgálja ki a Google elleni támadást. Emellett felszólította a céget - illetve az összes többi amerikai vállalatot -, hogy ne támogassa a politikai cenzúrát. Ezzel arra célzott, hogy a keresőcég 2006-os kínai partra szállásakor elfogadta az ottani szabályokat, amelyek szerint bizonyos keresési találatokat ki kell szűrnie - például a tibeti függetlenségi küzdelmet firtató kérdésekre üres lapot kell válaszul adnia. A külügyminiszter szerint Kína a cenzúrával falat épít a XXI. század fejlődési lehetőségei és saját társadalma közé.