Készülnek a femtolézeres merevlemezek

Adattárolási forradalmat eredményezhet egy szárnyait bontogató új technológia, amely ötvözi az optikai és a mágneses technológiákat. A technológia kiforrását és piacra kerülését a fejlesztők öt éven belül valószínűsítik, a lehetőségei pedig elképesztőek: már kezdetben is 1Tb/s átviteli sebességet tenne lehetővé, de megvan benne a 100Tb/s potenciálja is, miközben a mai legjobb merevlemezek 1, a legjobb SSD-k pedig 2-3 Gb/s-re képesek.

Készülnek a femtolézeres merevlemezek

Adattárolási forradalmat eredményezhet egy szárnyait bontogató új technológia, amely ötvözi az optikai és a mágneses technológiákat. Ennek kiforrását és piacra kerülését a fejlesztők öt éven belül valószínűsítik, a lehetőségei pedig elképesztőek: már kezdetben is 1Tb/s átviteli sebességet tenne lehetővé, de megvan benne a 100Tb/s potenciálja is, miközben a mai legjobb merevlemezek 1, a legjobb SSD-k pedig 2-3 Gb/s-re képesek.

A fejlesztés alapjául szolgáló technika nem újkeletű: még 2006-ban fedezte fel a módját Dr. Daniel Stanciu és Dr. Frederick Hansteen annak, hogy miként lehet megváltoztatni egy mágnes polaritását egy villámgyors lézerimpulzussal. Ebből kiindulva válik lehetővé olyan meghajtók kialakítása, amelyek a maiaknál sokkalta megbízhatóbbak és még több ezerszer gyorsabbak is egyben: a polaritásváltáshoz (tehát az adatok rögzítésehez) ugyanis már egy mindössze 40 femtomásodperces impulzus is elegendő (1.000.000.000.000.000 femtomásodperc (10^15) tesz ki egy másodpercet).

A technológiával mindössze két fő gond van. Mindkettőt meg is oldották ugyan, csak még nem eléggé költséghatékonyan, így tehát az elkövetkező években már csak a kivitelezésen kell majd csiszolni:

Egyrészt, a femtomásodperces lézerek nagyon drágák, és hozzá még nagyok is, így nem egyszerű beleszuszakolni őket egy hagyományos merevlemez keretei közé. Eleinte erre megoldást jelenthetnek a kisebb és valamivel olcsóbb pikomásodperces lézerek is, bár az persze még "nem az igazi".

Másrészt, mikron alatti léptékben a fényt nem egyszerű fókuszálni, sem pedig a körkörös polarizáltságát fenntartani. 2007 óta rendelkezésre állnak már ugyan olyan plazmonantennák, amelyekkel ez megoldható (bár eleinte ezeknél elveszett a polarizáció, de ezt is hamarosan megoldották), de még ezen is van mit finomítani.

Érdekes tehát a helyzet: a technológia lényegében már megoldott és működik, csak még nem elég hatékony, így már csak azt kell kivárni, amíg ezt is orvosolják. Onnantól pedig jöhet a valóban szempillantás alatti adatátvitel korszaka.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward