Hódítanak a csomagok

Hódítanak a csomagok

Az üzleti távközlési piacot négy fő részterület, a vezetékes (fix) telefónia, a mobiltelefónia, az internetszolgáltatás és az adatátviteli szolgáltatás alkotja. A közszféra gyakorlatában az egyes szolgáltatásokra előfizethet közvetlenül maga az igénybe vevő szervezet - az esetek túlnyomó többségében ez történik -, de az intézmény használhatja valamely felettes szerv, társintézmény vagy akár a telephelyéül szolgáló irodaház előfizetését is.

Megvan az igény

Közvetlenül, saját néven a magyarországi költségvetési szervezetek 77 százaléka fizet elő vezetékes telefon mellett internetre is - olvasható a BellResearch (2001 óta évente elkészített) Magyar Infokommunikációs Jelentésének konvergens távközlési szolgáltatásokkal foglalkozó elemzésében. A szolgáltatáskombinációk száma, ha nem is végtelen, de sokféle lehet, a leggyakoribbnak mindazonáltal a vezetékes telefon, az internet és a mobiltelefon egyidejű igénybevétele számít (a szervezetek 35 százalékánál). A második helyen (22 százalékkal) hasonló összeállítás szerepel mobil nélkül. Mind a négy területen az intézmények viszonylag alacsony hányada, 7 százaléka rendelkezik előfizetői szerződéssel. A közszféra szervezeteinek többségénél tehát megvan az igény a kommunikációs szempontból értelmezett több lábon állásra.

Természetesen a piaci szereplők számára nemcsak az az érdekes, hogy az intézmények milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, hanem az is, hány szolgáltatónál fizetnek elő ezekre. Az átfogó kutatás eredményei szerint távközlési szolgáltatáscsomaggal - azaz különböző szolgáltatásokra egyazon szolgáltatóval való szerződéssel - a szervezetek közel egynegyede, 23 százaléka élt az eddigiekben. A kutatásban meginterjúvolt intézményi vezetők a távközlési szolgáltatáscsomagokhoz legfontosabb pozitívumként az árelőnyt társítják. A nagyobb volumen ugyanis kedvezményre tehet jogosulttá - a döntéshozók közel fele ezt a szempontot tartja elsődlegesnek. Mindez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a távközlési beruházások esetében is az intézmények többsége (58 százaléka) alapvetően költségvezérelt; a szakmai szempontok csupán 6 százalékuknál kerülnek fölénybe, valamivel több mint egyharmaduknál pedig közel egyforma súlyt képviselnek - derül ki a jelentésből.

Szorosabb kapcsolatban

Az elérhető költségelőny mellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a szolgáltatások együttes igénybevétele optimális esetben magával hozza a folyamatok bonyolultsági fokának csökkenését is. Az egyetlen számla, az egyszerűbb számlázási rendszer biztosít(hat)ja az átláthatóságot és a folyamatok egyszerűsödését. Sokszor talán kevésbé nyilvánvaló, de ilyen módon egy-egy szolgáltató mélyebben képes megismerni az adott intézményt, annak igényeit, működési jellegzetességeit - mutatnak rá a BellResearch kutatói.

A szolgáltatók számára ezek a csomagok igen kedvezőek, hiszen így amellett, hogy növelhetik árbevételüket, szorosabbra fonhatják kapcsolatukat a cégekkel, csökkentve az ügyfélvesztés, a churn esélyét. Látni kell azonban - és az intézmények jó része látja is - a csomagokban való gondolkodás árnyoldalát is. A leginkább problematikusnak az egy szolgáltatótól való túlzott függőség kialakulása, a meghibásodás esetén megmutatkozó nagymértékű kiszolgáltatottság tűnik, legalábbis az intézményi döntéshozók nagy része ettől tart. A csomagkonstrukciók "természetes" velejárója az is, hogy hiába kap az ügyfél más piaci szereplőtől a csomagba bevont bármely szolgáltatásra vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot, azzal a másik fél irányában való elköteleződés miatt általában nem élhet.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward