Sokszor elhangzott már, hogy mennyire várja a piac a Zen-alapú AMD processzorok érkezését. A rajt most már lőtávolon belül van, ezt az egyre több kiszivárgó információ is igazolja. Azt már egy ideje tudni lehet az új architektúrával kapcsolatban, hogy egy blokk (amit a Bulldozer óta modulnak neveztünk) négy processzormagot tartalmaz, melyek kialakítása visszatér a klasszikus, monolitikus dizájnhoz.
Zen Core Engine
Az önálló, teljes értékű mag elve szerint minden core fog tartalmazni egy saját integer és egy lebegőpontos egységet. Azt SMT-nek köszönhetően két szál áll rendelkezésre magonként, melyet az Intel-féle Hyper-Threading AMD-s megoldásaként lehet elképzelni. Az AMD mérnökei továbbfejlesztették az elágazásbecslést, az Op gyorsítótár mérete megnő, a micro-op dispatch pedig szélesebb lesz (4-ről 6-ra növekszik). Az utasításütemezők is jelentős hízókúrán mennek keresztül (integer egység 48-ról 84, lebegőpontos egység 60-ról 96), de egyéb területekre is a növekedés jellemző.
A lebegőpontos egység kétszintű ütemezési sort használ, a fizikai regiszter fájl 160 darab bejegyzést tud tárolni. Az utasításkészletek támogatásával sem lesz gond, a kötelezően elvárható SSE, AVX1, AVX2, AES, SHA, BMI1 és BMI2, RDRAND, SMEP és legacy mmx/x87 mellett új instrukciók támogatása is bekerül a repertoárba, például ADX, RDSEED, SMAP, SHA1/SHA256, CLFLUSHOPT, XSAVEC/XSAVES/XRSTORS, CLZERO és PTE Coalescing, ezekből utóbbi kettő ráadásul AMD exkluzív megoldás, tehát egyelőre csak a Zen-magos processzorokban lesz támogatva (a CLZero egy sort töröl a cache-ben, a PTE-C pedig a 4K-s táblákból csinál 32K-sat).
Jobb gyorsítótár-rendszer
Az elsődleges gyorsítótár (L1) működési elve write-back (nem várakoztatja a CPU-t a háttértárra kiírással, amint megérkezik a cache-be az új adat, megadja a zöld jelzést), egy 64 KB-os négyutas elsőszintű utasítás gyorsítótárból és egy 32 KB-os, nyolcutas elsőszintű adat gyorsítótárból áll össze. A másodlagos gyorsítótár (L2) működése szintén write-back rendszerre (nyolcutas) váltott, és bár a modulos architektúrákhoz képest a mérete csökkent, az AMD szerint a sebessége jelentősen nőtt. A tempót tekintve ugyanez mondható el a megosztott, harmadlagos gyorsítótárról (L3), melynek mérete 8 MB. Ezen természetesen meg kell osztoznia a magoknak, ezt olyan buszon tehetik meg, ami órajelenként 32 byte-ot továbbít. A nagyobb sávszélességek (L1 és L2 esetén közel kétszeres, az L3 vonatkozásában közel ötszörös) lehetővé tesznek egyéb előbetöltési fejlesztéseket is (például gyorsabb lesz az FPU feltöltése), de a gyorsítótárak közötti adatmozgatás sebességével sem lesz probléma.
CPU-Complex
Az AMD a minimális, tovább nem osztható Zen quad-core egységet CPU-Complexnek keresztelte el, de az egyszerűség kedvéért a CCX rövidítés is használatos. Egy ilyen CCX tehát négy darab, egymástól független processzormagból áll, és a kulcsszó a független, hiszen a Bulldozer modul közösen használt területeihez képest egy Zen magnak semmit sem kell megosztania a mellette csücsülő társával, így a jó szomszédi viszony megmaradását áttörhetetlen kerítés garantálja.
Minden Zen mag rendelkezik egy saját 512 KB-os másodlagos gyorsítótárral, a 8 MB-os külső, tizenhatutas harmadlagos gyorsítótáron viszont már osztozniuk kell a CPU-Complex magjainak, de ezért is nevezik shared L3-nak. Érdekesség, hogy ez a tár négy darab egyenlő nagyságú szeletből áll össze, alacsony-szintű címzési illesztéssel. Minden mag minden cache-hez ugyanazzal az átlagos késleltetési értékkel férhet hozzá. A fentiek alapján tisztán látszik, hogy ahogy korábban az egymás mellé rakott modulok számával, az AMD most az egymás mellé helyezett CCX egységek számával tud "játszani" és különféle magszámú és teljesítményű központi egységeket létrehozni.
A Summit Ridge kódnéven várt socket AM4 foglalatba érkező asztali Zen processzorvariáns két CPU-Complex tömböt fog tartalmazni, így a magok száma összesen nyolc darab lesz. Ezek DDR4 memóriákkal kommunikálhatnak kétcsatornás üzemmódban, a core-logic (chipset) terület pedig természetesen integrált PCI Express vezérlővel is fel lesz vértezve. A 2017-es esztendő későbbi szakaszában érkező, socket AM4 foglalatba illeszkedő APU-k csak egy darab CCX egységet fognak tartalmazni, a másik helyére kerül majd be az integrált grafikus mag, a legfrissebb GCN architektúrából merítve. A CPU-Complex alkalmazásával az AMD tehát megőrizte a modulos felépítésnek azt az előnyét, hogy a magszámot négyesével gyakorlatilag szabadon variálhatja, de persze ennek komolyabb előnyeit nem az asztali, hanem a szerver-piacon tudja majd kamatoztatni (16 magos processzorokkal, ha igazak a pletykák). A Zen fejlesztése architektúrális szempontból természetesen már egy ideje befejeződött, a megjelenésig előttünk lévő hónapok feladata a gyártás tökéletesítése, adott esetben a működési frekvencia növelése, ha ezt egy új stepping bevezetése lehetővé teszi. Ettől függetlenül a tervezőasztalon sem áll meg az élet, az adott terület gurui már a következő lépcsőfokot, a Zen+ architektúrát fejlesztik, mert hiába az óriási előrelépés, szerencsére már most látják hol lehet gyúrni még az architektúrán.







































