A noteszgépek, asztali számítógépek és alaplapok esetében korábban rengeteg harmadik fél által készített USB 3.0-s vezérlőt vett fel a piac: ezek a vezérlőchipek a Renesas, az ASMedia, az Etron és a VIA kínálatából érkeztek, méghozzá igen komoly mennyiségben.
Azóta némileg megváltozott a piaci helyzet, ugyanis az AMD után az Intel is bemutatta beépített USB 3.0-s vezérlővel ellátott lapkakészleteit, így a fentebb említett gyártók USB 3.0-s vezérlőchipjei kezdenek háttérbe szorulni. Persze a felsőkategóriás, jól felszerelt alaplapokon továbbra is találkozhatunk külső USB 3.0-s vezérlőchippel, illetve vezérlőchipekkel, de kétségtelen tény, hogy ezek az alaplapok összességében kevés USB 3.0-s vezérlőchipet igényelnek, hiszen nem fogy belőlük annyi, mint az olcsóbb megoldásokból.
A technológiával foglalkozó vállalatok viszont USB 3.0-s hub vezérlőkkel is rendelkeznek, amelyekre a jövőben egyre nagyobb igény mutatkozhat, hiszen az USB 3.0-s eszközök egyre dinamikusabb terjedésével egyre több szabad USB 3.0-s portra lesz szükségük a felhasználóknak. Az igények kielégítésére remek alternatíva lehet egy USB 3.0-s hub, amely a rendelkezésre álló USB 3.0-s portok többszörözésére használható. Persze itt némi kompromisszumra is számítani kell, hiszen az USB 3.0-s hub a rendelkezésre álló sávszélességet osztja el portjai között, de például egy kevés csatlakozóval ellátott ultrabooknál így is nagy segítség lehet egy hub. Az elemzők szerint a következő év folyamán az USB 3.0-s hubok iránti igény növekedésnek indulhat, így összességében nem kell óriási forgalom csökkenéssel számolniuk a fenti vállalatoknak.
