Donald Trump az utolsó napjait tölti a Fehér Házban, de ezekben az időkben is gondoskodik arról, hogy Kínát (és utódját, Bident) minél nehezebb helyzetbe hozza. Ezúttal egy újabb mobilgyártónak ment neki a Xiaomi személyében, valamint további nyolc kevésbé ismert céget (pl. Comac) is feketelistára tett.
Azt rögtön az elején le kell szögezni, hogy ez nem ugyanaz a lajstrom, amire a Huawei a felkerülését követően minden amerikai szellemi tulajdonról és hardveres fejlesztésről le kellett, hogy mondjon. A nemzetbiztonsági entitások sorába nem került be a Xiaomi (egyelőre), ami valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy nem végez olyan magas szintű fejlesztést, mint például a Huawei, hanem jellemzően csak fogyasztói eszközökben utazik.
Az Egyesült Államok vezetése úgy látja, hogy a Xiaomi egy olyan vállalat, ami szoros kapcsolatot ápolhat a kínai hadsereggel, ez pedig szerintük értelemszerűen komoly veszélyeket hordozhat. A Trump-kormány a mostani tiltása nyomán az már biztos, hogy az összes amerikai befektetőnek el kell majd hagynia a feketelistára tett vállalatokat, így a Xiaomit is. De még lehetnek ennek egyéb következményei is.
Egy korábbi adminisztrációs döntés értelmében nem pénzelhetnek amerikaiak olyan érdekeltségeket, amelyek az USA vezetésének megfogalmazása szerint „kommunista kínai katonai vállalatok”. Szóval az érintett befektetőknek muszáj lesz értékesítenie a részesedésüket, a mostani döntés értelmében egészen pontosan 2021 novemberéig kell ezt megtenniük.
Az Egyesült Államok álláspontja szerint a Xiaomi és más most feketelistára tett vállalatok arra használják fel az amerikai befektetők pénzét, hogy finanszírozzák a Kínai Népköztársaság hadseregének modernizációra irányuló fejlesztéseit. Szóval az jól látszik, hogy az USA itt nem hivatkozik nemzetbiztonsági kockázatra, de az alapja ennek a tiltásnak lényegében ugyanaz, mint a Huawei esetében. (És egyébként a Huawei ezen a feketelistán is szerepel a SMIC chipgyártóval együtt.)
Arról van itt szó leginkább, hogy Kínában a vállalatoknak kötelességük segíteni a kormányt és a katonaságot, ha a vezetés arra kéri a cégeket. Ilyen alapon mostanra már bőven több mint 100 kínai céggel szemben vezetett be a Trump-kormány különböző korlátozásokat. Kézzelfogható bizonyítékot ebben az esetben sem szolgáltattak az illetékesek arra vonatkozóan, hogy bármilyen kínai katonai fejlesztéshez lenne köthető a Xiaomi. A hírt egyelőre a Xiaomi nem kommentálta.
Érdekessége az ügynek, hogy mivel már kevesebb mint egy hét van addig, hogy Joe Biden átvegye az elnöki posztot Donald Trumptól, megvan az esélye arra, hogy mostani döntést felülvizsgálja, és adott esetben vissza is vonhatja, egyben színvallásra kényszeríti, hogy mit gondol Kínáról,. Kíváncsian várjuk, hogy Biden irányítása alatt miként alakul majd a kínai vállalatoknak a sorsa a következő hónapokban és a távolabbi jövőben.
Időközben a Xiaomi közleményt adott ki az ügy kapcsán, ami az alábbiakban olvasható:
„A Vállalat minden országban, ahol üzleti tevékenységet folytat törvényesen, a helyi jogszabályoknak megfelelően működik. A Vállalat polgári célú termékeket és szolgáltatásokat állít elő a lakosság számára. Megerősíti, hogy a kínai hadsereg nem tartozik a tulajdonosai közzé és nem is áll annak ellenőrzése alatt, valamint nem minősül a “Kínai Kommunista Hadsereg Vállalatának”, ahogy azt az NDAA (honvédelmi engedélyezési törvény) meghatározta. A Vállalat megteszi a szükséges intézkedéseket a Vállalat és részvényesei érdekeinek védelmében.
A Vállalat mérlegeli a lehetséges következményeket és felméri azoknak a teljes cégcsoportra gyakorolt hatásait. Amint esedékessé válik, a Vállalat újabb nyilatkozatot fog tenni.”
