Elkészült a világot megfejtő számítógép

...Köszönhetően annak, hogy sikeresen kifejlesztettek egy olyan új algoritmust az amerikai Cornell kutatói, amely megfigyelt adatokból képes következtetni és "kitalálni" az azok hátterében meghúzódó törvényszerűségeket.

Elkészült a világot megfejtő számítógép

...Köszönhetően annak, hogy sikeresen kifejlesztettek egy olyan új algoritmust az amerikai Cornell kutatói, amely megfigyelt adatokból képes következtetni és "kitalálni" az azok hátterében meghúzódó törvényszerűségeket.

A kutatók tehát a számítógépet semmiféle háttértudással nem látták el, csak egyszerűen arra programozták, hogy keressen rendszert, szabályszerűséget a rendelkezésére álló adatok között, és részben találgatással, részben következtetéssel állítson fel újabb és újabb elméleteket, folyamatosan pontosítva azokat mindaddig, amíg a lehető legjobban meg nem közelítik az eredményeik a tényleges valóság fejleményeit.

Az algoritmust egyelőre még csak egyszerűbb mechanikai rendszereken tesztelték, de úgy vélik, hogy bonyolultabb szerkezeteket és minden további nélkül meg tud majd fejteni - a biológiától a kozmológiáig bármilyen területen, ahol csak szükség lesz rá; amint rendelkezésére bocsátják az adatokat, a gép máris munkához lát: minden megfigyelt változó egymáshoz viszonyított deriváltját (vagyis gyakorlatilag az egymáshoz képesti változásokat elemzi), majd véletlenszerű egyenleteket állít fel a rendelkezésére bocsátott adatok különböző változóiból és állandóiból. Az eredményeket aztán összehasonlítja a már rendelkezésére álló deriváltakkal, kiválasztja a legnagyobb pontosságú egyenleteket, majd további random módosításokat hajt végre rajtuk, újra teszteli, majd újra módosítja őket - és így tovább mindaddig, amíg meg nem találja a valós rendszer viselkedését a lehető legjobban leíró képletet.

Technikailag azonban pontosabban fogalmazunk akkor, ha azt mondjuk, hogy a gép nem egyenleteket, hanem "változatlanokat" keres - mutatott rá az egyik kutató; vagyis olyan matematikai kifejezéseket, amelyek minden körülmények között igazak maradnak. Elmondása szerint ugyanis az algoritmus legnagyobb haszna abban rejlik, hogy mindig talál valami állandót, ami utal a valós rendszer mélyebb összefüggéseire.

A sikerességét jól mutatja az, hogy amikor letesztelték egy rugós lineáris oszcillátor, egy sima és egy kettős inga adataival, sikeresen meg is találta az energiatörvényeket (helyzetből, sebességből és időből), a lendület és a megmaradás törvényeit (az ingáknál), valamint Newton második mozgási törvényét (a gyorsulásnál).

Az eredmények tehát ígéretesek, már csak a sebességen kell javítani: 32 processzorral ugyanis pár percbe telt egy egyszerű lineáris mozgás elemzése, a kettős inga összetett mozgásainak megfejtése azonban már 30-40 óra közti időtartamot vettek igénybe.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward