2611 - iPon Black Friday - All-in

Jelentős lépést tett a szobahőmérsékleten (vagy legalábbis azt megközelítő hőfokon) is működő szupravezetők megalkotása felé egy nemzetközi kutatócsoport egy immár jó két évtizedes kérdés legalábbis részleges megválaszolásával.

Ennyi ideje próbált ugyanis rájönni kutatók sokasága világszerte arra, hogy a szupravezetés jelensége miért csak az abszolút nulla dermesztő hidegében, vagy csak ahhoz nagyon közel működik. Ennek az egyik okát sikerült most megtalálni nemzetközi összefogással (bár nem meglepő módon az USA védelmi minisztériumának felügyelete alatt).

Galéria megnyitása

Röviden, azt a hőmérsékleti tartományt, amelyben összeomlik a szupravezetés, "pseudogap"-nek nevezik, a kérdés pedig az, hogy ilyenkor pontosan mi is történik az elektronokkal. Most sikeresen azonosítottak egy olyan jelenséget ebben a tartományban, ami legalább részben választ ad a kérdésre.

A megoldást itt is, mint sok más fizikai jelenség esetében a szimmetriatörés jelentette (a molekulákon belül az atomok általában szimmetrikusan helyezkednek el, viszont amikor ez valamiért megtörik, az nem ritkán különös és szokatlan jelenségeket eredményez); szimmetriatörés révén valósították meg annak idején a folyadékkristályok kezelését is, aminek eredményeképp az LCD-kijelzők ma már teljesen hétköznapiak és kifejezetten olcsóak. A kutatók bíznak benne, hogy a pseudogap tartományában felfedezett szimmetriatörésnek köszönhetően ugyanez lesz a helyzet a szupravezetőkkel is.

Ennek érdekében természetesen kitartóan kutatnak tovább, hogy minél jobban kiismerjék a szimmetriatörés körülményeit és következményeit, hatását az elektronáramlásra és magára a szupravezetés jelenségére, és - ami a legfontosabb - hogy hogyan lehetne úgy "rászedni" a természetet, hogy mindez szobahőmérsékleten is előidézhető legyen.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

38 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2010. júl. 26. 11:29
#35

Dire

Koszonom a Kiigazitast igy egy kicsit okosabb lettem En is :)

Akkor tobbi resze passzol... mert mar nagyon regen foglalkoztam a temaval most inkabb a belsoegesu Otto es Diesel motorokkal vagyok elfoglalva azok javitasaval es diagnosztizalasaval :)

Egyebkent meg nagyon erdekes a Tema lehet meg utannaolvasok ha lesz egty kis szabadidom mert valami okossag kiderul belole.

Udv Laci

bjames
bjames
2010. júl. 26. 10:34
#34

Akkor tehát a szupravezetés attól függ, hogy az elektronok mikor állnak össze un. Cooper-párrá? S együtt nem ismernek akadályt?

Dire
Dire
2010. júl. 25. 20:00
#33

Üdv. Előző hozzászólásra reagálva, "az elektronok az atomi reszecskekbe nem utkoznek igy nem adnak le energiat ez pedig pont az emlitettt belso mozgas hianyabol adodik"

Ennek a mondatnak csak az első fele igaz, a második nem.

Egyik fajta csoportosítás szerint(sok van) az elemi részecskéknek két fajtája van: Fermionok és Bozonok. A fermionok engedelmeskednek a Pauli féle kizárási elvnek a Bozonok nem. A szupravezetésben 2 elektron összeáll párrá(Cooper-pár), és bozonként viselkednek tovább, ennélfogva akadálytalanul mozoghatnak az anyagban, mivel nem hat rájuk a kizárási elv.

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2010. júl. 25. 13:49
#32

Udv :0

Ha emlekeim nem csalnak a homerseklet es az anyag fajholye egyuttesen megmutatja az anyag belso energiajat... a belso energia ahogy az elottem iro Mikrobi is megjegyezte a reszecskek mozgasabol adodik.. vagyis a halmazallapot a belso energia es a homerseklet egyertelmu hozzarendeleben van osszeparositva anaygonkent.

Lord Kelvin erre jott ra es megfegyilte hogy a homerseklet csokkenesevel csokken az anyag belso energiaja vagyis lelassulnak a reszcskek es ezek alapjan megallapitotta azt a homersekletet ahol minden reszecske megszunek mozogni egy adott anyagban ami ha jol tudom a hidrogen.. (de ennek inkabb utana kell nezni mert tenyleg nem emlekszem) Vagyis a szupravezetes az amikor az elektronok az atomi reszecskekbe nem utkoznek igy nem adnak le energiat ez pedig pont az emlitettt belso mozgas hianyabol adodik... de ez meg nem magyarazza a szuptavezetest mert a 0 elleneallas es a szupravezetes ket kulonbozo dolog...itt jon kepbe a magneses mezo amint mar azt elottem jol leirtak. Vagyis a szupravezeto kepes veszteseg nelkul energiat tarolni es tovabbitani mig a 0 ellenealasu nem mert a valtakozo arammal szemben impedanciat mutat ami nem keverendo az Ohmikus ellenallasal.

Ennyit az en ismereteimrol fizikai es kemiai tudasomrol vagy annak hianyarol..

Szep napot

Laci

MassKilla
MassKilla
2010. júl. 24. 1:29
#31

a világűr hőmérséklete nem 0 Kelvin, hanem olyan ~2.87 Kelvin, amire a világűr háttérsugárzásából jöttek rá, régebben az ősrobbanáshoz közelebb ez a hőmérséklet nagyobb volt, és a világűr folyamatosan kifele hűl. azthiszem a 0 celsius fok 278 Kelvinnek felel meg, tehát a ~2.87 Kelvin az -276,13 °C-ot jelent, ez a világűr hőmérséklete, és csak a természethez igazított celsius skála enged meg magának mínusz hőmérsékletet normál értelmezésben, mai tudásunk szerint a Kelvin az nem.

ThePoweR
ThePoweR
2010. júl. 23. 23:26
#30

Saját elméletem szerint :D a °C a földi körülményekhez igazodik. Vagyis a víz fagyáspontjához. A Kelvin pedig "globális" (jobb szó nem jutott eszembe). Mert ha jól tudom az űrben ha nincs közelben csillag 0K van. Nem?

Ja és 0K-en a gázokból nem folyadék lesz? :S

Quasimodo
Quasimodo
2010. júl. 24. 12:58

O, ize, szoval mielott vitazunk a homersekleti skalakrol, nem kellene tisztazni, hogy mi is az a homerseklet ? Mert igy megkapnad a valaszt arra is, hogy minek is van pontosan 0K homerseklete.

nano
nano
2010. júl. 23. 23:04
#29

Ezt a negatív hőmérsékletes dolgot úgy látom, hogy egy kicsit tisztába kell tenni.

Először is: A hagyományos értelemben véve nincs negatív hőmérséklet, azaz 0K-nél hidegebb nincs, és a mai tudásunk szerint nem is lesz.

Másodszor is: A statisztikus fizika hőmérséklet definíciója megengedi negatív hőmérsékletek létezését is. Ezt nevezhetnénk akár hibának is, de a "gyakorlatban" van értelme. Az elnevezés, és maga az egész dolog persze megtévesztő és félrevezető első hallásra. Főleg a laikus érdeklődőknek.

Egy egyszerű példánál bemutatom, hogy miről is van szó. (A példám az igen sok sebből vérzik, de a lényeg így jobban érthető.) Legyen valamennyi neon atom összezárva egy dobozba, és ne legyen benne semmi más. Az egyszerűség kedvéért legyenek alapállapotú, és első gerjesztett állapotúak csak. Ha több atom van gerjesztett állapotban, mint alapállapotban, akkor a statisztikus fizikai hőmérséklet-definíció szerint a hőmérséklet az negatív.

tibaimp
tibaimp
2010. júl. 23. 22:09
#28

ThePoweR: azért 50-100 év, mert aki kifejleszti, szépen gondoskodik is róla, hogy darabokban "etesse meg" a néppel, szép lassan, minden fejlesztési stádiumot kihasználva, eladva az embereknek

szerinted, hány cég menne csődbe a Földön, ha holnap valaki előállna ezzel a technikával?

ThePoweR
ThePoweR
2010. júl. 23. 22:19

Mondjuk igazad van. Már tuti van olyan meghajtás is ami vagy nagyon kevés kőolajszármazékot igényel vagy valami teljesen más technológia csak a nagy olajcégek szépen fizetnek érte hogy titokba legyen. Vagy pont ők fejlesztik hogyha nem lesz olaj ők rukkoljanak elő vele.

bszoke88
bszoke88
2010. júl. 23. 21:02
#27

maci

úgy látom, h mindenki megelégedésére a probléma alaposabb vizsgálatára van szükség.

tehát:

sytexas:

"mínusz kelvin nincs, mert a 0 kelvin a lehető legalacsonyabb hőmérséklet"

az első tagmondat a link alapján hamis

a második tagmondat az általad bemásolt rész alapján szintén sántít.

az első tagmondatból nem következik a második.

mindezek miatt szükségét láttam pontosításnak, kiegészítésnek.

tudor30
tudor30
2010. júl. 23. 20:23
#26

Ha jól értelmezem az előttem szólóak "bölcsességet" sugalló szavait: normál hőmérségleten az áramerősség -mely erőssége függ: két pont között kialakult töltéskülönbségtől, magyarán a töltéssel rendelkező részecskék "száma"- azaz a töltéssel rendelkező részecskék a szupravezető-de lehet bármilyen töltés (áram) vezetésére alkalmas fém- keresztmetszet felületén áramolnak, míg lehűtve (0 kelvin-) teljes keresztmetszetükben tudják "vezetni" az "áramot"...mi történik 0 kelvinen? tán megszűnne a fém (szupravezető) atomjait összetartó mágneses kötés? s e miatt minden egyes atom tud töltéssel rendelkező részecskét vezetni? mi köze van a hőmérséglet csökkenésének az atomok közti mágneses kötés megszűnéséhez? nem lehet egy az atom rezgési frekvenciájára ellentétesen hangolt mágneses mezővel ezt az atomok közti mágneses kötést "kikapcsolni"? bár lehet, hogy a mágneses mező hatással lenne a részecskék áramlására.......na részvétem, ki ezt elolvasta. és ebben a kánikulában pusztítsátok a sört!!!!nekem már megártott:D

ThePoweR
ThePoweR
2010. júl. 23. 13:20
#25

Honnan veszitek hogy 50 év vagy még több. Ilyeneket nem lehet kiszámolni. Lehet már holnap kitalál valamit véletlen az egyik azt kész is van. Nem feltétlenül kell 50-100 év. De lehet hogy több kell. Lehet addigra kihal az emberiség. xD Bármi megtörténhet.

arkman
arkman
2010. júl. 23. 14:41

Nem hát, mobiltelefon is először ~40 éve volt, aztán most már hol tartunk...

sarocker
sarocker
2010. júl. 23. 13:04
#24

@nyunyo19: Igen, ha váltakozó áramról beszélünk. Egyenáram esetén az elektronok igénybeveszik a vezető teljes keresztmetszetét.

maci
maci
2010. júl. 23. 12:38
#23

bszoke88

Pár mondat a linkelt oldaladról:

By contrast, a system with a truly negative temperature is not colder than absolute zero; in fact, temperatures colder than absolute zero are impossible by definition.

Negative temperatures can only exist in a system where there are a limited number of energy states (see below). As the temperature is increased on such a system, particles move into higher and higher energy states, and as the temperature increases, the number of particles in the lower energy states and in the higher energy states approaches equality.

As Kittel and Kroemer (p. 462) put it, "The temperature scale from cold to hot runs:

+0 K, . . . , +300 K, . . . , +∞ K, −∞ K, . . . , −300 K, . . . , −0 K."

Ahogy én értem, a negativ K hőmérséklet valójában forróbb még a végtelen K hőmérsékletnél is.

nyunyo19
nyunyo19
2010. júl. 23. 9:05
#22

abonyi91

mert nem is igaz! A vezető keresztmetszetének sok köze nincs hozzá, mivel nem a vezetékben folyik az áram hanem a felületén...

grumpy
grumpy
2010. júl. 23. 7:58
#21

én abban reménykedem hogy 50éven belül kvantum processzor is lesz:P

kvantum processzor:nem igazán vágom a működését, az a lenyeg hogy ott már 4 állás van a jelenlegi 2 helyet(0,1)

csak egyenlőre még a másodperc törtrészénél nem nagyon bírták üzemeltetni:)

de ez a jövő zenéje, majd jön a 500ghz-s kvantum processzor,kvantum ram,stb:P

Csocsocx
Csocsocx
2010. júl. 23. 7:24
#20

Érdemes volt végig olvasni a hozzászólásokat már okosabb lettem!

Nem lenne rossz ha nem termelne annyi hőt a proci nem kéne rá nagy hűtő! :)

bszoke88
bszoke88
2010. júl. 23. 7:10
#19

systexas

http://en.wikipedia.org/wiki/Negative_temperature

nem értem, h miért nem alkalmazzuk már most is a szupravezetőket a számtech.-ben...

CsorvaGep
CsorvaGep
2010. júl. 23. 1:54
#18

Maradjunk a töltéssel rendelkező részecskék rendezett mozgása definíciónál :D

Az különben is az áramerősség.

psylocke
psylocke
2010. júl. 22. 23:15
#17

neeeee:)

abonyi91
abonyi91
2010. júl. 22. 23:06
#16

Válasz psylocke üzenetére:

A vezető keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó töltések mennyisége. I=Q/t

psylocke
psylocke
2010. júl. 22. 22:44
#15

Mi az áram? :DD

viktorxxx
viktorxxx
2010. júl. 22. 21:11
#14

egy ilyen hir, es maris sokan 50 evet ugranak elore...

Dire
Dire
2010. júl. 22. 20:50
#13

MasKilla: A szupravezetés például arra jó, hogy gyors számítógépeket csináljanak a segítségével. Vagy 5-6 éve már olvastam, hogy 500GHz-es processzort üzemeltettek ennek segítségével. Ha érdekel bővebben "Josephson-kapcsolás" néven keressetek rá a neten:)

És mellesleg nem kicsit forradalmasítaná a távvezetékrendszereket:)

XtreemX
XtreemX
2010. júl. 22. 20:37
#12

Remélem 20-25 éven belül "otthonosítható" lesz a dolog.

prohlep
prohlep
2010. júl. 22. 20:02
#11

Az orvosi MRI felvetelekhez az emberi test vizsgalt reszere es annak elegendoen nagy kornyezetere kiterjedo, viszonylag homogen es hiba mentes, NAGYON EROS magneses teret hasznalnak. Ez az alap, es ebben a kornyezetben tortenik a kepalkotashoz szukseges elektromagneses beavatkozas es az elert hatas megfigyelese.

A ma szokasos MRI keszulekekben a szobanforgo nagyon eros magneses teret olyan tekercs segitsegevel allitjak elo es tartjak fonn, amely felcsevelt vezeteke SZUPRAVEZETO.

Ezert folyekony heliumban, dermedt hidegben van az egesz tekercs. Penzbe, energiaba valojaban a hutes kerul, mert a felepult magneses mezot lazan fenntartjak a szupravezeto tekerccsel.

/ 2
Vissza az oldal tetejére