Jelentős lépést tett a szobahőmérsékleten (vagy legalábbis azt megközelítő hőfokon) is működő szupravezetők megalkotása felé egy nemzetközi kutatócsoport egy immár jó két évtizedes kérdés legalábbis részleges megválaszolásával.
Ennyi ideje próbált ugyanis rájönni kutatók sokasága világszerte arra, hogy a szupravezetés jelensége miért csak az abszolút nulla dermesztő hidegében, vagy csak ahhoz nagyon közel működik. Ennek az egyik okát sikerült most megtalálni nemzetközi összefogással (bár nem meglepő módon az USA védelmi minisztériumának felügyelete alatt).
Röviden, azt a hőmérsékleti tartományt, amelyben összeomlik a szupravezetés, "pseudogap"-nek nevezik, a kérdés pedig az, hogy ilyenkor pontosan mi is történik az elektronokkal. Most sikeresen azonosítottak egy olyan jelenséget ebben a tartományban, ami legalább részben választ ad a kérdésre.
A megoldást itt is, mint sok más fizikai jelenség esetében a szimmetriatörés jelentette (a molekulákon belül az atomok általában szimmetrikusan helyezkednek el, viszont amikor ez valamiért megtörik, az nem ritkán különös és szokatlan jelenségeket eredményez); szimmetriatörés révén valósították meg annak idején a folyadékkristályok kezelését is, aminek eredményeképp az LCD-kijelzők ma már teljesen hétköznapiak és kifejezetten olcsóak. A kutatók bíznak benne, hogy a pseudogap tartományában felfedezett szimmetriatörésnek köszönhetően ugyanez lesz a helyzet a szupravezetőkkel is.
Ennek érdekében természetesen kitartóan kutatnak tovább, hogy minél jobban kiismerjék a szimmetriatörés körülményeit és következményeit, hatását az elektronáramlásra és magára a szupravezetés jelenségére, és - ami a legfontosabb - hogy hogyan lehetne úgy "rászedni" a természetet, hogy mindez szobahőmérsékleten is előidézhető legyen.


































