2611 - iPon Black Friday - All-in

Galéria megnyitása
Az E. coli láthatólag a baktériumok Jolly Jokere, mivel számtalan különböző kísérlethez felhasználták már - legújabban például adatot kódoltak a DNS-ébe a Hong Kongi Kínai Egyetem kutatói.

A beszámoló szerint összesen 18 baktérium DNS-ébe "mentettek el" egy, az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának megfelelő méretű adathalmazt. Mivel azonban akár tízmillió ilyen baktériumsejt is kényelmesen elfér mindössze egy grammnyi biológiai anyagban, így összesen már 90 GB-os tárkapacitást jelentenek.

Az adatok ily módon való eltárolása a helyspecifikus genetikai rekombináció természetes folyamatának irányításával válik lehetségessé. Sajnos azonban a módszer még nagyon kezdetleges, így számos komoly hibája van; egyrészt az adatok kiolvasása lassú és nehézkes, és igen költséges felszerelés szükséges hozzá - másrészt pedig az adattároló génszekvenciák mutálódhatnak, ami pedig részleges adatvesztést eredményez.

Számos hátránya ellenére azért foglalkoznak mégis ilyen intenzíven ezzel a módszerrel, mert a baktériumok rendkívül ellenállóak, és sok olyasmit is túlélhetnek, amit a hagyományos elektromos adattárolók nem - így akár az EMP-t és az atomsugárzást is -, és így sokkal szélsőségesebb körülmények között is megőrizhetnek kulcsfontosságú információkat.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

46 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
felziusz
felziusz
2010. dec. 30. 1:25
#45

DNSbe elég sok minden kódolható binárisan… De sok értelme nincs. Bakteriospórának még lenne értelme de áhh. Szerves anyagban tárolható információ az oké. De ez így RENDKÍVÜL sérülékeny, nem is beszélve arról ha véletlenül olyan dolgot kódol az a szutyok ami pl apoptózishoz vezet vagy valami ubiquity fehérjét állít elő. Ergo megmérgezi magát.

ByrDer

A szó amit kerestél: molekuláris bionikus

felziusz
felziusz
2010. dec. 30. 1:25
#44

DNSbe elég sok minden kódolható binárisan… De sok értelme nincs. Bakteriospórának még lenne értelme de áhh. Szerves anyagban tárolható információ az oké. De ez így RENDKÍVÜL sérülékeny, nem is beszélve arról ha véletlenül olyan dolgot kódol az a szutyok ami pl apoptózishoz vezet vagy valami ubiquity fehérjét állít elő. Ergo megmérgezi magát.

ByrDer

A szó amit kerestél: molekuláris bionikus

Narval
Narval
2010. dec. 29. 16:09
#43

"Csak" azt kéne megoldani :). Szerintem soha nem fogják tudni. Ha meg is oldják, rémesen lassú lesz. Kovalens kötéseket kell felbotani és újakat létrehozni. Ráadásul pikométeres pontossággal. Gondolj bele, hogy a vinyók tárolókapacitásának növelésekor komoly problémát okoz, hogy ne növekedjen az elérési idő, ugyanis minél közelebb vannak egymáshoz a bitsorok, annál nehezebb olyan mechanikát csinálni, ami tökéletesen tudja pozícionálni az író/olvasó fejet. Mire ebből prototípus lenne, addigra már régen SSD-k lesznek, 500MB/s+ írás/olvasással. Ezt kéne lekörözi, ami az említett kovalens kötések felszakítását/létrehozását másodpercenként milliárdos nagyságrendre kellene felgyorsítani. Meglepődnék, ha ebből bármi is eljutna a felhasználókig.

sensejke
sensejke
2010. dec. 29. 14:36
#42

Azaz, csak nem jutott eszembe.:* Ha a human genom projekt megvalósult sztem ez sem lehetetlen. Pont december elején mesélte az egyik prof hogy régen milyen drága volt és most szinte fillérekért lehet ugyanezt megcsinálni. Csak ezt kéne megoldani az azonosítás és olvasás kérdését és sztem menne. Utána lehet ugyan ott lenne mint egy vinyó manapság, ha nem olcsóbb. Vagy ahogy itt az előbbi kommentekben: tüsszentek a vinyóra és plusz 100gb :D:D

Narval
Narval
2010. dec. 29. 14:20
#41

RNS polimerázra gondolsz szerintem :) Ez írja át a DNS-t RNS-re

És a mRNS-t fehéréjére pedig a riboszóma, de ez egy hatalmas nagy fehérje-RNS komplex.

A nehézséget az okozhatja, hogy hogyan azonosítod be az egyes bázisokat.

sensejke
sensejke
2010. dec. 29. 14:09
#40

Sztem megoldható lenne! Csak kell egy olyan \"olvasó\"(aminek most nem jut eszembe a neve)mint ami a dns, rns olvasásárt felelős. Mert ugye a dns ill. rns aminosavakat, meg fehérjéket kódol. Úgyan így vissza lehetne keresni a bázispárokból az infókat. Pl: A-T= N "betű" vagy egyéb számítástechnikai(0, 1) rendszerre lehetne visszavezetni. Nekem ez a véleményem.

Narval
Narval
2010. dec. 29. 13:51
#39

Szia Mikrobi!

Gyorsan leszögezem, hogy nem kötekedés amit írok.

Sajnos számít :-(. Nem szinonímák. Én nem egyszer fáztam már rá. Az aDszorpció felületi megkötő képességet jelent. Az aBszorpció pedig elnyelést.

Baktériumokban nagyon ritka a gének közötti és a génen belüli nem kódoló szakasz. Többek között ezért is lehet az, hogy a baktériumoknak sokkal kisebb a genomjuk, mint a magasabb rendű élőlényeké. A szóban forgó E. coli-jé pl. 4,2 megabázis környékén van, de persze törzstől függ, h pontosan mekkora.

A DNS-nek valóban mindegy, h mit csinálnak vele. A kérdés, hogy hogyan csinálják vele. Maga a DNS áll egy cukor-foszfát gerincből, ez ugye állandó (kivéve azt a most felfedezett bacit, amelyikben P helyett arzén van.) és a nukleotidokat (A, C, G, T) ami változó. Ezeknek a sorrendjét lehet esetleg megváltoztatni, de ennek elég komoly enzimatikus háttere van, alternatív megoldásról pedig nincs tudomásom, de szerintem nincs és nem is lesz olyan optikai, mágneses, vagy mechanikai eszköz, ami ezt a biológiai rendszernél jobban, gyorsabban, pontosabban képes lenne megoldani. Egy állandó sejtkivonatban kellene úsztatni azt a rögzített DNS-t. Nem az olvasással van baj, hanem a módosítással. De, mint írtam az előbb, ezt "kínai tudósok" "állítják", nem kell őket komolyan venni.

Supra
Supra
2010. dec. 29. 12:18
#38

Ez az első lehetőség arra, hogy ténylegesen elkapjunk egy számítógépes vírust :-) Vajon a víruskergetők hogy fognak ettől megkergülni? :D:D

Narval
Narval
2010. dec. 29. 11:16
#37

Nem írtam, hogy túl kell élnie. A hsz-em második része pont arról szolt, hogy nem kell hozzá az egész sejt, de a DNS módosításához szükséges enzimek, és megfelelő környezetük igen.

ByrDer
ByrDer
2010. dec. 29. 11:09
#36

Narval, 1: gratulálok a sikeres középfokú biológia érettségidhez...

2: Ki mondta hogy a sejteknek túl kell élnie?

Narval
Narval
2010. dec. 29. 10:56
#35
  • Annyi hibajavítást eszközölnék, hogy nem aDszorpciós, hanem aBszorpciós spektrum, bocsánat.
Narval
Narval
2010. dec. 29. 10:31
#34

Sziasztok!

Ezt a hírt ikább április elsején kellett volna elsütni :-). Ez teljesen badarság. Hogyan írnának bele? A DNS-t négyféle nukleotid építi fel, bár azt még el tudom képzelni, hogy a 2 H-hidas nukleotidpár lesz mittomén a "0" a 3 H-hidas meg az "1". De egy-egy nukleotid megváltoztatása a genetikai információ megváltozását, így akár az élő sejt működésének megszűnését is eredményezi. Ergo lehetetlen úgy megváltoztatni a genetikai kódot, hogy a sejt életben is maradjon. A sejtnek saját mechanizmusai vannak a DNS másolására, hibajavítására, elképzelhetetlennek tartom, hogy az ennek megfelelő körülményeket egy adathordozóban meg tudják valósítani. Ezek után nem áram kell majd a háttértárnak hanem húslevest, meg béres cseppet kell adni, hogy életbe maradjanak a bacik :-). A másik oldal, hogy pusztán magát a DNS-t használják sejt nélkül. Erre azt mondom, hogy ez inkább a reálisabb oldala a dolognak, mint élő sejttel szórakozni. Ha emlékszünk még biológiai tanulmányainkra, akkor tudjuk, hogy egy DNS átmérője 2 nanométer, tehát pusztán ez alapján tényleg ígéretes lehet. Minden nukleotidnak más az adszorpciós spektruma (fényelnyelő képessége), így valamiféle optikai elven működő olvasást akár el is tudok képzelni, csak van itt két másik gond, a törlés és az írás. Nyilván egy olyan környezetet kellene megteremteni, ahol az élő sejt folyamatait (a fentebb említett hibajavítást) katalizáló, még baktériumok esetében is, meglehetősen bonyolult enzimrendszer in vitro képes működni (bár ez inkább in silico :D). Továbbá, minden nukleotidnak az írás/törlés heéyén jelen kell lennie. És az egész cuccnak totál sterilnek kell lennie, hiszen a mikrobák ezeket a molekulákat felhasználják. Ahogy ezt leírtam, végigolvastam a cikket mégegyszer. Aztán rájöttem, hogy miért nem igaz, amit benne olvashatunk. Kínai a cikk. Azoknak semmit nem szabad elhinni.

By!

bbankrablo
bbankrablo
2010. dec. 29. 0:32
#33

Tom1985:

Törölni kell a pornóból, és rögtön lesz hely. xD

kiskoller
kiskoller
2010. dec. 29. 0:12
#32

gondolom úgy számolják ki hogy egy agysejt mennyi adatot tud tárolni, és kb mennyi agysejtje van az embernek átlagosan.

Kajafun
Kajafun
2010. dec. 28. 22:45
#31

Tegnapelőtt asszem egyik rádión hallottam h mennyit képes tárolni az emberi agy és már akkor is ezt kérdeztem magamban hogy valyon hogy is van ez kiszámolva? Elég érdekes képlet lehet az tuti! :)

Norbert09
Norbert09
2010. dec. 28. 21:47
#30

Valaki itt azt írta, hogy az emberi agy több millió GB adattárolásra képes, ezt itt leszögezném, hogy ez NEM igaz, az emberi agy 62,5 millió írott oldalnak (2000jel/oldal, ez 1millió Mbit) megfelelő adatmennyiséget képes eltárolni ami 125Gb.

zseko
zseko
2010. dec. 28. 22:01

Aham. Mert ezt csak úgy megszámolták.

Enno
Enno
2010. dec. 28. 21:43
#29

Az hogy kibírják a nucleáris sugárzást az a sugárzásra értendő , nem arra hogy közvetlen atomot robbantasz rajta. Valamint ha a technológia kellő szintet ér el , az is elképzelhető hogy gyorsabb adat olvasási és letárolási sebességet tesz lehetővé majd mint bármelyik egyéb mai lehetőség erre. Régen mikor a világ háborúban még szalagra rögzítették az adatokat azokkal a ház méretű vackokkal , az akkori emberek el se tudták volna képzelni mondjuk egy SATA3as winyó mire képes sebesség terén.

Szerintem igen érdekes és jópofa irányt vettek a kis kínaiak ezzel, remélem viszik szépen tovább a dolgot:) , nem sokára majd BioPC-ink lesznek hehe.

Renhoek
Renhoek
2010. dec. 28. 21:21
#28

Azért nemgondoljátok, hogy a tudósok kicsit jobban vágják a témát?

Valahonnan el kell indulni. A mai winchesterek is ilyen kezdetleges módszerekkel születtek.

drherbyke
drherbyke
2010. dec. 28. 20:16
#27

Tök jó nem kell vinyóra ,meg ssd re költeni.

Szarok egy jót és már megvan az új "vincsim"

Tom1985
Tom1985
2010. dec. 28. 20:11
#26

Látta valaki a 80-ról 160GB-re növeli az adatok mennyiségét, amit az agyában tud tárolni? :D (a film szerinti jövőben már mindent lehallgatnak és csak így lehet biztonságosan adatokat továbbítani)

Akik szerint az agyat lehet adattárolásra használni, azoknak ajánlom ezt a filmet... Lehet elsőre "jó mókának" tűnik csak idővel majdnem bekattan és mivel kell a hely a 80-ról 160GB-s növelésre, így "feláldozza" a gyerekkori/fiatal emlékeit és így csinál helyet a plusz adatoknak... Dehát valamit valamiért...:S=(

myckie2
myckie2
2010. dec. 28. 19:39
#25

Mikrobi Ezt a gondot bízzuk azokra akik értenek hozzá :)

Hitoshi
Hitoshi
2010. dec. 28. 19:16
#24

Nem rossz, de ezt már mi emberek rég használjuk... lejárt lemez :D

Szerzetes
Szerzetes
2010. dec. 28. 17:33
#23

Kajafun, lehet h igen, lehet h nem, de egy fajta adatbiztonságot ad, mert a te turhás cuccodat senki nem akarja majd ellopni :D

Kajafun
Kajafun
2010. dec. 28. 15:15
#22

Baktérium adattároló + 1kg kenyér hogy működjön, vagy hogy fog ez kinézni? Mert gondolom nem 12voltal megy a baci!? :)

Mellesleg veszek majd egy 90gb-os változatot és ha belefújom az orrom 290gb-os lessz? :D

Hunsidian
Hunsidian
2010. dec. 28. 13:21
#21

A Coli egyes törzsei valóban fertőzőek, ám az ember természetes bélflórájában megtalálhatóak, és az egyed életéhez szükségesek :) Valószínűleg ezt a törzset alkalmazták, mint oly sok más kísérletben (például a DNS szemikonzervatív replikációját igazoló kísérletben is).

A másik: Lehet, hogy maga a sejt továbbra is életképes lesz, hogyha radioaktív sugárzás éri, viszont a DNS, így az adathordozó is roncsolódhat.

Valamint, a baktériumok már képesek ivaros szaporodásra, ami azt jelenti, hogy a génkicserélődés, illetve a DNS feldarabolódása, az adathalmaz széttöredezése mindenképpen bekövetkezik, hacsak el nem érik, hogy a baktériumok létrehozzák a bakteriospórát, azaz a DNS-t megóvandó egy vastag hártyát vonnak az örökítőanyag köré. Ezen állapotban a baktérium szaporodásra képtelen, és igen nehéz elpusztítani, ám van két hátránya:

  1. Kedvező körülmények között visszaalakul baktériummá (ami ki tudja, hogy milyen organizmus lenne, hogyha a megváltoztatott DNS-ből akarná magát újjáépíteni).

  2. A radioaktív sugárzás még mindig képes a DNS roncsolására.

Szóval, igen nagy előrelépés ez a szerves alapokon nyugvó számítógépek megalkotásához, de ez így önmagában nem hasznosítható. :)

/ 2
Vissza az oldal tetejére