Csendben elrajtolt az Apollo Lake SoC család

A rajt sajnos csak formális, azaz lehullott a lepel az új SoC egységekről, illetve magáról a platformról is, de az Apollo Lake alapú újdonságokra még várni kell.

Csendben elrajtolt az Apollo Lake SoC család

Az Intel az IFA 2016 publikus nyitását megelőző figyelmet használta ki arra, hogy hódító útjára indítsa az Apollo Lake platformot, amelynek tagjai olcsó asztali- és mobil konfigurációkban kaphatnak helyet a nem is oly távoli jövőben. Az Apollo Lake platform rajtjára gyakorlatilag minden különösebb hírverés nélkül, csendben került sor, viszont minden fontos részletre fény derült.

Az Apollo Lake SoC egységek között összesen hatféle modell található: hárman az asztali szegmensben, hárman pedig a mobil szegmensben próbálnak szerencsét – mindkét kategóriát egy Pentium és két Celeron sorozatú SoC veszi célba. Alapok terén továbbra is maximum négy processzormag áll rendelkezésre, ám ezek már Goldmont alapokon nyugszanak, felépítés tekintetében pedig két modulra oszlanak, ahogy az a lenti dián is látszik. CPU magok szintjén tehát architektúra-váltásra került sor, az viszont egyelőre rejtély, hogy pontosan mely területeken végeztek fejlesztéseket. Az azonban teljesen biztos, hogy az újdonságok 14 nm-es csíkszélességgel készülnek, fedélzetükön pedig új, Gen9 alapú iGPU teljesít szolgálatot, ami a Skylake sorozatból már ismerős lehet. Utóbbinak köszönhetően teljesítmény, energiahatékonyság és funkcionalitás terén egyaránt számíthatunk előrelépésre. A Gen9-es lapka a korábbival ellentétben 16 helyett már maximum 18 végrehajtó egységet foghat munkára – a Celeronoknál csak 12-t –, Direct3D fronton pedig már a Feature Level 12_1 támogatása is rendelkezésre áll, és a limitált memória-sávszélességhez is jobban idomul az iGPU, hála a színtömörítő eljárásoknak.

A Gen9-es iGPU jóvoltából a 8-bites HEVC és VP9-es tartalmak esetében a lejátszáshoz hardveres gyorsítás jár, viszont a Kaby Lake processzoroknál bemutatott extra kódolási és dekódolási képességek ebbe a szegmensbe sajnos még nem szivárogtak le.

Az asztali SoC egységek esetében a TDP a korábbi 6,5 wattról 10 wattra ugrott, 4 helyett pedig már 6 darab PCI Express 2.0-s sávval gazdálkodhat a rendszer. Platform szintjén biztosított az eMMC 5.0-s adattárolók kezelése, de SATA támogatás is van, sőt, az USB-C port támogatásáról sem kell lemondani. Fontos extra, hogy energiahatékonyság terén elérhetővé vált a az S0ix alvó állapot, ami eredetileg a táblákba és okostelefonokba szánt Clovertrail SoC egységeknél mutatkozott be. A rugalmasabb alvó állapotnak köszönhetően az Apollo Lake már a Windows 10 Modern Standby szolgáltatását is támogatja, amire a Braswell még képtelen volt.

Teljesítmény terén egyelőre csak belsős mérések állnak rendelkezésre, amelyekből túl sok következtetést nem lehet levonni. A gyártó adatai szerint a processzorteljesítmény a Pentium N4200 esetében mintegy 30%-kal lesz jobb a Braswell alapú Pentium N3710-hez képest – ezt a SYSmark 2014-es teszt eredményei alapján állapították meg. GPU teljesítmény frontján akár 45%-os növekedésre is számíthatunk, legalábbis a 3DMark Skydiver tesztjében ennyivel volt gyorsabb elődjénél az újdonság.

Az első tesztekből persze ennél sokkal részletesebb képet kaphatunk majd az Apollo Lake SoC egységek képességeiről. A mai csendes rajt csak formális bejelentés, vagyis az Apollo Lake alapú újdonságok érkezésére még egy picit várni kell.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward