Bemutatkoznak a Team Scorpion gamer egerei

A Team Scorpion három gamer egerével és két egérpadjával ismerkedünk meg.

Bemutatkoznak a Team Scorpion gamer egerei

1. Bevezető

Ezúttal a Team Scorpion három gamer egerével, az X-Luca-val, a Frost Wyam-mal, a Zealot-tal, valamint két egérpaddal ismerkedünk meg. Mielőtt belemerülnénk a tapasztalataink ismertetésébe, tekintsük át a specifikációkat:

2. Team Scorpion X-Luca - Áttekintés

Team Scorpion X-Luca

Szerencsére már a kedvező árkategóriában is egyre több cégnek van gamer egere. Közéjük tartozik a Team Scorpion is, aminek X-Luca nevű egere versenyez most a kegyeinkért.

A periféria doboza szép és informatív, még egy kihajtható előlappal is rendelkezik azért, hogy a boltok polcairól leemelve megtekinthető legyen az egér. Az igényes csomagoláson már meg sem lepődtünk, hiszen aki a gamer ligában szeretne érvényesülni, annak az ilyen apróságokra is kötelező odafigyelni. Az egérhez nincs különösebb körítés, a dobozban csupán egy kézikönyvet és néhány matricát találtunk. Telepítő lemez nincs hozzá, ugyanis az egér Windows 2000, XP, Vista, 7 rendszereken, valamint Max OS X esetében is külön drivertelepítés nélkül működik.

Már a küllemen is megfigyelhető, hogy a Team Scorpion csapata kitett magáért. A tervezők jól ötvözték a merészebb éleket a lekerekített ívekkel, az eredmény pedig igen megkapó lett. A formaterv szimmetrikus, tehát az X-Lucát jobb és balkezesek is egyaránt használhatják, méreteit tekintve pedig a közepes-nagyobb testű rágcsálók közé lehet sorolni. A borítás egy részén csúszós, fényes fekete műanyag található, de szerencsére a tapadósabb gumiborítás sem maradt le, ami a biztosabb fogást segíti. Az egér viszonylag masszív, mert az erősebb szorításokat is jól bírja. A két fő gombot talán egy kicsit lazán rögzítették, ezért némileg lötyögnek, de az anyagminőség még ezzel együtt is jó.

A készülék 6 gombbal rendelkezik, ebből egy DPI váltásra van. Kettő az egér bal oldalán foglal helyet, és navigációs feladatokat lát el böngészés közben, a maradék három pedig értelemszerűen hagyományos egérgombként működik (szimpla klikk, helyi menü, harmadik gomb), amiből a harmadik a görgő lenyomása. A görgető kerék nem támogatja az oldalra scrollozást, cserébe érdesített gumiborítást kapott, ami a könnyebb használatot segíti elő.

A belépőszintű játékos egereknél még nem terjedtek el a testre szabható súlybetétek, vagy a cserélhető talapzat, így ezekről az extrákról jelen esetben is le kell mondanunk.

Alul jó minőségű plasztik tappancsok fogadnak minket, és érdemes megjegyezni, hogy ezek gyárilag egy-egy védőfóliát kaptak. Amikor kipróbáltuk az egeret, a rágcsáló az első néhány percben csak nagyon nehézkesen csúszott, mert a fóliák alig látszottak a tappancsokon, ezért nem vettük észre ezeket. Ezért itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy használat előtt feltétlenül távolítsuk el a fóliákat, mert az egér csak ez után fog tökéletesen csúszni.

3. Team Scorpion X-Luca - Próba

Említettük, hogy drivertelepítésre nincs szükség, az üzembe helyezéshez elég, ha az egeret rádugjuk a számítógép egy szabad USB portjára. Miután ezt megtettük, a rágcsáló néhány másodperc elteltével használható volt. Szoftveres konfigurálás nincs, ezért a gombok jelentését nem tudjuk megváltoztatni, és profilokat sem menthetünk el. A periféria viszont 4 érzékenységi beállítással rendelkezik hardveresen, melynek állapotáról a felül megtalálható színes lámpákkal ellátott DPI váltó gomb tájékoztat minket.

Kezdjük az ergonómiával. A rágcsálót kifejezetten FPS-re (First Person Shooter) tervezték, így formáját is ennek megfelelően alakították ki. A szimmetrikus egeret a nagyobb méretű rágcsálókhoz lehet sorolni, és ez szerencsére nem az a méret, ami csak a lapáttenyerű játékosoknak jó, mert az egér közepes méretű tenyérbe is jól illeszkedik. Néhányan kifogásolhatják, hogy a készülék viszonylag alacsony. Mivel mi általában egy ehhez hasonló, lapos egeret használunk, nekünk ez nem okozott gondot, de akik a magasabb, gombócosabb formájú rágcsálókhoz vannak szokva, azoknak eleinte furcsa lehet. A fogáspont nem túlságosan határozott, tehát nincsenek fixen kialakított helyek az ujjaknak, így szabadon mozoghatunk rajta. Hogy ez jó vagy rossz, szintén egyénfüggő. Az egér oldalán iránymutatásnak csak egy-egy ív található meg, ezért elég nagy a mozgásterünk, ami jó hír azoknak, akik nem középen, hanem kicsit elöl, vagy éppen hátul szeretik megfogni az egeret. Mi elégedettek voltunk vele, mert egyből megtaláltuk rajta a tökéletes fogást, ezért hosszútávon sem volt fárasztó használni az egeret. A rágcsáló súlyát nem lehet testre szabni, ami azoknak okozhat gondot, akik a vaskosabb példányokat szeretik, de mi ezzel is elégedettek voltuk, hiszen egy könnyebb egeret pakolgatni is egyszerűbb.

A gombokra sincs panasz, mert jó helyre kerültek, nagyon precízen működtek, bár mi úgy éreztük, hogy nagy ellentartásuk volt, és lenyomáskor a kelleténél hosszabb utat tettek meg. Hogy ez mennyire fontos szempont, arra egy jó bizonyíték az, hogy a cég saját szabványt vezetett be a kattogtatás mérésére. A CPS, vagyis Clicks Per Second rövidítés a másodpercenkénti kattogtatás számára utal, ahol a CPS2+ azt jelenti, hogy az adott gombbal kétszer-háromszor tudunk kattintani egy másodperc alatt (vagy például a CPS4 pontosan négy lenyomást jelent). Két kattintás egy másodperc alatt nem sok, ezt szinte bármelyik egér tudja, ezért nyugodtan tekinthetjük ezt egy sztenderd értéknek, durvább játékhoz viszont már kétszer ennyi kell. Az egér gombjai alkalmasak játékra, mert hiba nélkül, kiszámíthatóan tették a dolgukat stratégiai és FPS játékokban egyaránt.

Ami a zajszintet illeti, a gombok átlagos hangerővel kattogtak, a szomszéd szobában már nem lehetett hallani a kattogást. A görgető kerék nagyon halkan, a DPI váltó gomb pedig szinte hangtalanul tette a dolgát, ami inkább minőségérzetbeli többletet nyújtott, mintsem a használhatóságon javított volna. A görgető kereket nagyon kis ellentartás mellett tudtuk forgatni, úgy, hogy közben még érezni lehetett a fokozatokat.

Amint azt korábban említettük, a periféria tappancsai kiválóan csúsztak, de csak miután eltávolítottuk a védőfóliákat, erre érdemes odafigyelni. Az egér a gyári alátéten, azaz a Team Scorpion azonos nevű X-Luca padján és a saját egéralátétünkön (steelseries QcK mini) is remekül csúszott. A periféria nagyon jól mozgott alátét nélkül is, fa asztalon vagy egy könyvre helyezve, ezért gyakorlatilag bármilyen alátét megteszi. De mi ahogy a legtöbb egérhez, ehhez is egy szövetalátétet ajánlunk a kopás minimalizálása érdekében.

Itt az ideje, hogy megnézzük az optikát. A perifériában egy kék LED-del kiegészített 2400 DPI felbontású hagyományos optika van, ami a papírforma szerint már játékra is bőven alkalmas. Az egér optikája megfelelően érzékenyen reagált a gyakorlatban, és mivel a készüléket elsősorban FPS-re tervezték, a Call Of Duty szériával teszteltük a legtöbbet. Lendületes célzáskor nem éreztünk lustaságot, a célkereszt engedelmesen követte az egér mozdulatait. Ez már önmagában nagy előny, mert a belépő kategóriában már a durvább mozdulatoknál is előfordulhat pontatlanság. A távolban lévő embereket kicsit nehezebb volt leszedni, mert a legfinomabb mozdulatokra nem mindig reagált az egér. Ilyenkor a DPI váltó gombhoz nyúltunk, az érzékenység csökkentésével már a 20-30 képpont méretű terroristákat is sikerült likvidálni. Hasonló dolgot tapasztaltunk képszerkesztéskor, amikor pixelnyi finomságú mozdulatokra volt szükség. Bár többségünk képszerkesztés helyett inkább játszik, mi azért foglalkozunk vele, mert ezen a területen lehet a leghatékonyabban letesztelni az egér hibáit. Az optika elméletben 20G gyorsulást tud lekövetni. Ezzel a gyakorlatban sem volt probléma, játék közben nem volt zavarodott kurzormozgás. A kurzor csak az extrém gyors mozdulatoknál torpant meg, amikor szándékosan a hibát kerestük, normál használat közben ezt nem tudtuk előidézni. Az egeret kipróbáltuk szövet alátéten, fa asztalon és még egy törölközőn is, ezeken semmi probléma nem volt. A mozgáskövetés még egy fényes könyvborítón is tűrhető volt, ezért szükség esetén ezen is használhatjuk az egeret, bár az optika itt már nem kedvelte a gyors mozdulatokat.

A profi játékos egereknél megkerülhetetlen a kábelezés problémája, hiszen a sebesség elsődleges szempont a fontossági listán. Bár vannak sikeres megoldások, ennél gyorsabb átviteli módszert egyelőre még senkinek sem sikerült kifejlesztenie, éppen ezért fontos, hogy ez a kellék észrevétlen maradjon. Az X-Lucára egy közepesen hajlékony, ám rendkívül könnyű vezetéket szereltek, ezért jelenléte alig észrevehető. A kábel gyárilag összekötözve érkezett hozzánk, ezért az elején még kicsit kunkorodott, de később kiegyenesedett, és némileg mi is tudtunk rajta alakítani. A kábel tehát hajlítható, és súlya is csak alig van, ezért szinte alig térítette el az egeret a kezünkből, így a zavartalan használathoz nehezékre sem volt szükségünk.

4. Team Scorpion Frost Wyam - Áttekintés

Team Scorpion Frost Wyam

Következő tesztalanyunk egy szinttel magasabbra teszi a lécet: a Frost Wyam azoknak a megszállott FPS rajongóknak készült, akiknek a szoftveres támogatottság is fontos.

A szép dobozban megtalálható az egér, egy kézikönyv, néhány matrica, valamint egy telepítő CD, amin a készülék szoftvere van.

A Frost Wyam nagyon hasonlít az előző oldalakon bemutatott egérre. Egy hosszúkás, viszonylag lapos testű, szimmetrikus egérről van szó, ami formája alapján közepes, vagy nagyobb méretű tenyérbe illeszkedik. A formatervezett rágcsáló anyagminőségére is odafigyeltek, mert a tapadós gumiborítású műanyag mellett még fémberakásoknak is jutott hely, így nem csoda, hogy az egér még erősebb szorításra sem recsegett. Az összkép nagyon impozáns, és ha a masszív megépítés nem lenne elég, akkor ott van még a látványos megvilágítás, melynek fénye a készülék tetején kiszűrődik. A LED lámpák feldobják a hangulatot, a fények színét pedig a mellékelt szoftverrel lehet módosítani.

Az egérnek összesen 6 gombja van, melyből kettő a bal és jobb gomb feladatát látja el, a harmadik gomb a görgő lenyomása. A bal oldalon 2 navigációs gomb kapott helyet, amik a böngészést könnyítik meg, az utolsó pedig az egér tetején található meg, és a DPI váltás feladatát látja el. A görgető kerék nem támogatja az oldalra scrollozást, így használat közben stabilabb, és érdesített felülete van, ami szintén a pontosabb görgetést segíti elő.

Az egér extráit nagyon szűkre szabták, a DPI váltó gombon (és a készülék árán) kívül semmin sem látszik, hogy immár egy középkategóriás perifériával van dolgunk. A rágcsáló ugyanis nem támogatja a cserélhető súlybetétek használatát, de még tartalék tappancsokat sem kapunk hozzá.

Alul a hagyományos optikához szerelt kék LED fényei láthatóak, körülötte pedig a készülék tappancsai foglalnak helyet. Az egér már gyárilag nagyon jó minőségű teflon talpakkal rendelkezik, ezért tuningolni sem szükséges saját cserepéldányokkal. Itt is érdemes odafigyelni arra, hogy használat előtt eltávolítsuk a védőfóliákat azért, hogy megfelelően tudjon csúszni az egér.

5. Team Scorpion Frost Wyam - Próba

Ahogy említettük, a Frost Wyam-nak saját szoftvere van, ezért most ennek lehetőségeit tekintjük át:

Az egér egy memóriamodult is kapott, ami 5 konfigurációt képes eltárolni annak érdekében, hogy beállításaink egy esetleges újratelepítés vagy gépcsere esetén se vesszenek el. A beállításokat a mellékelt szoftverrel végezhetjük el, ami úgy sikerült nagyon látványosra, hogy közben jól strukturált és átlátható maradt, ami sok másik konfigurációs programról már nem mondható el. A szoftver feladata az, hogy átprogramozzuk vele az egér gombjait, beállíthatjuk a jelismétlés sebességét (125, 500, 1000Hz), az egér reakcióidejét, és az alapvető érzékenység beállításokat, amiket az operációs rendszerben is megadhatunk (dupla klikk, kurzor, görgető kerék sebessége). Makrókat is létrehozhatunk vele, amely a gomblenyomások közti időt is képes megjegyezni. Továbbá módosíthatjuk vele az egér fényeit, illetve ki is kapcsolhatjuk azt. 6 szín közül választhatunk, és ugyan apróságnak tűnhet, de látványos extra, hogy a rágcsáló még a lélegző effektet is támogatja. Mindezt profilba menthetjük, és kijelölhetünk hozzá egy profilváltó gombot, például az egyik navigációs gombot, vagy akár az érzékenység váltót, ugyanis minden egyes gomb felülírható. A szoftverben a DPI váltó gombot CPI switch néven fogjuk megtalálni, és nagyon jó, hogy a profilváltás és az érzékenységváltás külön funkcióként szerepel benne. Bár a szoftverben nem találtunk olyan funkciót, amivel megkettőzhetnénk a gombok jelentését, ezt a profilok megoldják helyette, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden szükséges funkció megtalálható benne. A profilok fájlba is kimenthetők, így alkalomadtán könnyen lecserélhetjük ezeket.

Az egérrel szerzett tapasztalataink egyáltalán nem rosszak, nagyjából ugyanazt tudjuk elmondani, amit az X-Luca esetében. A két egér közti hasonlóság a formatervben már megmutatkozott, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a műszaki tartalom vajon miben más. De kezdjük előbb az ergonómiával. Az egér fogását mi nagyon kényelmesnek találtuk, bár egyeseknek zavaró lehet, hogy a rágcsáló kicsit lapos. Az ujjaknak nincsenek kialakítva milliméter pontosságú helyek, a szimmetrikus egér oldalain csak egy-egy határozott bemélyedés van, ezek a stabilabb fogást segítik. A periféria közepes vagy kicsit nagyobb méretű tenyérbe illeszkedik jól, de a laza fogású egeret szinte bárki meg tudja fogni, mert nagyon barátságos formája van. A rágcsáló nekünk nem tűnt nehéznek, ezért aki szereti pakolgatni az egeret, ezzel könnyedén megteheti. Akik a vaskosabb példányokat szeretik, azoknak hiányérzetük lehet, mert súlybetétek hiányában a készülék súlyát nem lehet megnövelni.

A gombok precízen és feszesen nyomódtak, és ezúttal a minőségérzet is megvolt. Bár a gyári szabvány szerint ez a készülék is a CPS2+ kategóriába tartozik, azaz gombjaival másodpercenként 2-3 kattintást lehet végezni, nekünk ez jobbnak tűnt valamiért. Végül rájöttünk az okára: a bal és jobb gombokat stabilabban rögzítették, és egyáltalán nem lötyögtek, ezért lendületesebben ment velük a kattogtatás. A navigációs gombok és a DPI váltó elhelyezésével továbbra sem volt gond, ezek kézreestek, ugyanakkor útban sem voltak, amikor épp nem kellettek. A görgető kerék pontos volt, fokozatait betartotta és ideális ellentartással tudtuk görgetni. Bár a görgőnek alig érezhető fokozatai voltak, ez még mindig elég volt ahhoz, hogy használat közben megfelelő visszajelzést kapjunk. Az egér egyébként rendkívül halk, a kattogás még a szobán belül sem volt zavaró, azért akit a hangos egerek zavarnak, azoknak érdemes tenni vele egy próbát.

A Frost Wyam tappancsai jól csúsztak, ez a pontos célzás miatt fontos. Az egér a különböző alátéteken különbözőképpen viselkedett (egyiken jobban csúszott, a másikon kevésbé), érdemes kísérletezgetni vele, hogy számunkra melyiknek van éppen megfelelő ellentartása. A Team Scorpion minden egeréhez egy azonos nevű egérpadot ajánl, hogy azok éppen úgy mozogjanak, ahogy azt megtervezték. Az egeret kipróbáltuk saját padunkon (steelseries QcK mini), valamint az X-Luca-val és a G-Reaver-rel, melyek a Team Scorpion tesztcsomagjában érkeztek hozzánk. A rágcsáló mindegyiken jól kontrollálható volt, de nekünk az X-Luca padján tetszett a legjobban, mert ennek volt a legkisebb a súrlódási tényezője. Ízlés dolga, hogy ki melyiket szereti, de a pontosabb célzás érdekében mi egy csúszósabb alátétet ajánlunk az egérhez.

Foglalkozzunk végre a készülék optikájával. Az egérben egy 2000 DPI felbontású hagyományos optika foglal helyet, amit egy kék színű LED lámpával egészítettek ki. A periféria játék közben megfelelően érzékeny volt, célzáskor fürgén reagált a kurzor, és késést sem tapasztaltunk. Ezzel már nyugodtan lehet játszani, a legtöbb játékosnál már nyert ügye van az egérnek. A profi ligában viszont ez még kevés, ezért megnéztük, hogy az egér hogyan viselkedik kritikus helyzetben. Sejtésünk beigazolódott, mert a legfinomabb mozdulatokat már nem érzékelte az optika, ami olyankor okoz problémát, amikor a távolban lévő célpontokat kell leszedni. Ezen menet közben az érzékenység csökkentésével lehet segíteni, ami ugyan megoldja a problémát, de mi örültünk volna, ha az egér enélkül is pontosan közvetítette volna az apró mozdulatokat. Az optika a papírforma szerint 20G gyorsulást tud lekövetni, a gyakorlatban pedig nem tudtunk olyan helyzetet teremteni, ami zavarodott kurzormozgást idézett volna elő. A felületek közül még a fényes könyvborító sem tudta zavarba hozni az egeret, mert a mozgáskövetés még ezen is kiváló volt, ahogy a fa és a durvább textil felületek sem okoztak neki gondot.

A kábel sokat számít, ha az egér mozgathatóságáról van szó, éppen ezért erről is érdemes említést tenni. Az egérre ugyanaz a vezeték került, amit már korábban megismertünk: egy szokatlanul könnyű, közepesen hajlékony példány. Tapasztalataink alapján ez utóbbi a használat során folyamatosan javulni fog, ezért nem okoz problémát, a kis súly pedig a könnyű egér miatt fontos, mert így kevésbé akadályozza annak mozgatását, ezért összességében elégedettek voltunk vele.

6. Team Scorpion Zealot - Áttekintés

Team Scorpion Zealot - Áttekintés

A végére hagytuk a cég legnagyobb rágcsálóját, ami csak képletesen nagy, mert méreteit tekintve már közel áll a notebook egerekhez.

Mielőtt még körbejárnánk a készüléket, lássuk, mi van a dobozban. Az egérhez természetesen megkapjuk a látványos matricákat, egy füzetecskét, ami a periféria üzembe helyezését könnyíti meg, valamint egy telepítő CD-t, amin az egér szoftvere található meg.

Ahogy említettük, a készülék elég kicsire sikerült, ám ennek oka van, a gyártó ugyanis RTS-re (Real Time Strategy) tervezte az egeret, és a periféria a formai kialakítását is ennek megfelelően kapta meg. Miután már két egérrel is megismerkedtünk a cég palettájáról, mondhatjuk azt, hogy a küllem hagyományosan dögös. A látvány és a jó anyagminőség érdekében vegyesen alkalmaztak tapadós gumiborítású műanyagokat és ridegebb fém felületeket - ebből nekünk az oldalt látható lyuggatott fémberakás tetszett a legjobban. Az anyagokon nem spóroltak, az egér a keményebb szorításnak is ellenállt, ami a minőségérzetnek tett jót. A hangulatot a készülék testéből kiszűrődő LED lámpák fényei dobják fel, és ezúttal már 7 szín közül lehet választani, amit az egér szoftverével tudunk testre szabni.

A periféria mindösszesen 4 gombbal rendelkezik, ebből a harmadik a görgő lenyomása. Navigációs gombjai nincsenek, extraként csak a bal oldalon van egyetlen DPI váltó gomb. Ezt gyárilag érzékenységváltásra használhatjuk, vagy tetszőlegesen átprogramozhatjuk az egér szoftverével. A görgető kerék az oldalra scrollozást nem támogatja, de nagyon stabilan áll a helyén.

Felsőkategóriás egérről lévén szó, már elvárhatók az olyan extrák is, mint a cserélhető súlybetétek, de sajnos ezekről le kell mondanunk.

Ha betekintünk alul, akkor egy lézeres optikával találjuk szembe magunkat, valamint szokatlanul nagy teflon tappancsokkal, melyekről érdemes eltávolítani a védőfóliákat (ezek alig látszanak).

7. Team Scorpion Zealot - Próba

A Zealot szoftvere nagyon látványos, és szerencsére ez most sem ment az átláthatóság rovására, egyből megtaláltunk benne mindent. A konfigurációs lehetőségek nagyjából ugyanazok, mint előző tesztalanyunk esetében, csak az eltérő dizájn miatt egy-két dolgot máshol találunk meg benne. Az olyan alapvető beállítási lehetőségeken túl, mint a balkezes-jobbkezes gombkiosztás, a dupla klikk, kurzor és a görgető kerék sebessége, lehetőségünk van megadni a jelismétlés sebességét (125, 250, 500, 1000Hz) és az egér reakcióidejét is. A programmal makrókat hozhatunk létre, amik a gomblenyomások közti időt is képesek eltárolni. Az egér 5 profilt képes eltárolni saját memóriájában, így a beállítások operációs rendszerünk újratelepítésekor vagy gépcsere esetén sem veszhetnek el. Az exportálás/importálás funkciónak köszönhetően ezek fájlba is kimenthetők. A profilok az egérrel kapcsolatos összes beállítást megjegyzik, és egyenként 4-féle DPI beállítást tudnak eltárolni. Az érzékenységváltó gomb CPI switch néven található meg a szoftverben, de ezt a funkciót bármelyik gomb átveheti, bár extra gombok hiányában nincs túl nagy mozgásterünk. Az extra funkciók közt a 6 színű LED megvilágítás szerepel, mely a „lélegző” effektet is támogatja. Ezt immáron egy vörös pulzáló fénnyel is kiegészítették, aminek a gyakorlatban nem sok haszna van, csak egy plusz hangulatteremtő fényként funkcionál.

A küllem és a szoftveres támogatottság terén tehát nincs miért panaszkodnunk. Lássuk, vajon az egér ehhez méltó műszaki tartalommal rendelkezik, vagy csak a dizájn volt fontos a gyártónak. Ami a játék során szerzett tapasztalatokat illeti, az egér a gyakorlatban sem vallott szégyent, bár a rágcsálót ergonómia szempontjából csak azoknak tudjuk ajánlani, akiknek nem okoz gondot megfogni egy notebook méretű egeret. Az ujjaknak nincsenek kialakítva határozott bemélyedések, a szimmetrikus testen csak egy-egy támaszték van az első és a negyedik ujj számára. A készülék ezért három vagy négy ujjal fogható meg stabilan, ahhoz ugyanis, hogy rendesen megmarkoljuk, egészen kis tenyérrel kell rendelkeznünk. Ha az ajánlott fogási technikát alkalmazzuk, akkor a DPI váltó gomb is könnyen elérhető helyen van, ezért nyújtózkodnunk sem kell érte.

A gombok minőségével is elégedettek voltunk, mert nagyon rövid úton jártak és feszesen nyomódtak, ami kedvez a gyors kattogtatásnak. A gyártó ezeket a CPS4+ szabványba sorolta, azaz másodpercenként legalább négyet kattinthatunk velük, és erről a gyakorlatban is sikerült megbizonyosodnunk. Ráadásul a minőségérzettel sem volt probléma, mert a gombokat pontosan rögzítették, ezért nem találkoztunk zavaró lötyögéssel. A görgőt élmény volt használni, mert határozott fokozatai voltak, amit közepes ellentartás mellett tudunk elforgatni, és ez éppen ideális a lendületes játékhoz. Az egér közepes zajszint mellett működik. Hallottunk már ennél hangosabb és halkabb példányokat, de a gombok kattogása még nem hallatszott át a szomszéd szobába.

Lássuk a periféria talán legfontosabb alkatrészét, az 5000 DPI felbontású lézeres optikát. Az egér mozgáskövetése pontos volt, az optika a lendületes mozdulatokat ugyanolyan precízen közvetítette, mint a kisebbeket. Csak az egészen apró mozdulatoknál tapasztaltunk némi érzéketlenséget, ami a stratégiai játékoknál nem egy kardinális probléma. Az optikának nem voltak gyorsulási problémái, kihagyásokat és zavarodott kurzormozgást még a leggyorsabb kézmozdulatokkal sem tudtunk előidézni. Az optika ráadásul nem válogatós, még fényesebb könyvborítón is egyenletesen működött.

Az egér nagyon jó minőségű teflon talpakkal érkezett. A csúszást elősegítendő ezek nagy felületet kaptak, ráadásul vastagok, ezért jó eséllyel sokáig nem fognak elkopni. Az egeret három alátéten próbáltuk ki. A gördülékeny használat mindegyiken megvolt, a pontos célzáshoz már a kevésbé csúszós egéralátét is megfelelőnek bizonyult (steelseries QcK mini). Ezért nem kell feltétlenül a legcsúszósabb egérpadhoz ragaszkodni (Team Scorpion X-Luca), de ízlés kérdése, hogy ki melyiket részesíti előnyben.

A rágcsálót egy nagyon könnyű kábellel szerelték, ami azért fontos, mert a periféria (méreteiből adódóan is) rendkívül könnyű, így kevesebb eséllyel akadályozza az egér mozgatását. A közepesen merev kábel jelenléte még nem volt zavaró, mert alig vettük észre hogy ott volt, ez szintén egy jó pont az egérnek.

8. Team Scorpion X-Luca, G-Reaver egérpadok

Team Scorpion X-Luca, G-Reaver egérpadok

A Team Scorpion kínálatában egéralátéteket is találunk, hozzánk az X-Luca és G-Reaver padok érkeztek meg.

Egy jó tanács még az alátét vásárlás előtt. Az ökölszabály az, hogy minél jobban csúszik az egér, az annál pontosabb célzást tesz lehetővé. Ezzel viszont érdemes vigyázni, mert könnyen átlendülhetünk a ló túlsó oldalára, ha az egéren szokatlanul csúszós teflon tappancsok vannak.

A képeken látható padokat az egerek tesztelésekor is kipróbáltuk, így volt alkalmunk jól megismerni ezeket. Kibontás után szükségük volt némi időre, hogy kisímuljanak, mert néhány napig még megőrizték a henger formájú doboz alakját. Bár külsőre nagyon hasonlóak, az alátétek már tapintásra és felépítésre sem egyformák. Mindketten szövetborítást kaptak, és a jól bevált gumi-szivacs-szövet szendvics formula alapján készültek. Az egérpadok vastagsága megegyezik, de a szivacs sűrűségében és a csúszófelületben is különböznek egymástól, ami más-más karakterisztikát ad az egér csúsztatásának.

Az X-Luca egéralátét csúszósabb felülettel rendelkezik. A síkosabb egéralátéteket, mint amilyen az X-Luca, közepesen csúszós egerekkel érdemes társítani, azért, hogy még kontrollálható legyen az egér. Az egérpad viszonylag tömör szivaccsal rendelkezik, ami kemény felületet ad, ezzel is elősegítve az egér könnyebb csúszását. A legalsó gumiréteg maga az alátét elcsúszását akadályozza meg, ami nem csak üvegen, hanem fa felületen is nagyon jól működik. Ezt érdemes tisztán tartani például egy nedves szivaccsal, az eredmény nem marad el.

A G-Reaver egérpadnak puhább szivacsrétege van, és szövetborítása is érdesebb, ezek kicsit visszafogják a csúszósabb egereket. Más különbséget nem fedeztünk fel köztük, méretükben, és alsó gumirétegük tapadásában is megegyeznek. Minőségükkel meg voltunk elégedve, a ragasztás stabilnak tűnt, a felső szövet réteg nem akart leválni a szivacsról.

A cég kínálatában egy harmadik alátét is elérhető, amit az azonos nevű Frost Wyam egérhez terveztek, de ebből nem jutott el hozzánk tesztpéldány. A legjobb, ha egerünkhöz a gyártó ajánlása szerint választunk alátétet - az X-Luca mellé X-Luca alátétet, Frost Wyam mellé Frost Wyam-et, és így tovább -, mert az egerekkel így érhető el az optimális játékteljesítmény.

Az egérpadok a vékonyabb alátétek táborát gyarapítják, és egyelőre csak normál méret létezik belőlük, ami a legtöbb helyzethez megfelel. Pontos méretük: 345 mm (hosszúság), 245mm (szélesség), 2.5 mm (vastagság).

9. Értékelés

Team Scorpion X-Luca

A hazánkban még egyelőre ismeretlen Team Scorpion ügyesen nyitott belépőszintű egerével. A tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy a megfizethető gamer kategória egy jól összerakott, műszakilag is rendben lévő rágcsálóval gazdagodott a kínálat az X-Luca személyében. Az egeret FPS-re tervezték, erre már formájából is következtetni lehet. Kialakítása alapján ezt mi is megerősíthetjük, az egér a laza fogást támogatja, és közepes, vagy kicsit nagyobb méretű tenyérbe illeszkedik jól. Az egér optikai teljesítményével elégedettek voltunk, mert semmilyen kirívó hibával nem találkoztunk. Az extrém pontosságot mellőznünk kell, mert a legfinomabb mozdulatoknál már a DPI váltó gombra kellett támaszkodnunk, de csökkentett érzékenységgel a pontos célzások és képszerkesztési feladatok is elvégezhetők vele, egy belépőszintű játékos egértől ez így is nagyon szép teljesítmény. Az optika még a problémás felületekkel is megbirkózott. Egyetlen hibája, hogy a fényes könyvborítón már nem kedvelte a nagyobb gyorsulást, ami az extrém körülményeknek tudható be. Mozgás szempontjából sem lehet panasz rá, mert az egér nem válogatós, gyakorlatilag bármilyen alátét megfelel neki, tappancsai ugyanis nagyon jól csúsznak. Szoftveres támogatás hiányában makró készítésre és a gombok átprogramozására nincs lehetőség. Viszont akik csak most ismerkednek a gamer perifériákkal, azok igényeit az oldalt megtalálható navigációs gombok, és az egér egyetlen extrája, a dedikált DPI váltó gomb is kielégítheti. A gombok ugyanis jó helyre kerültek, pontosan és viszonylag halkan működtek, még a görgető kerék sem tévesztett. A zavartalan játékhoz trükközésre sem volt szükség, mert az egérre egy könnyű, és viszonylag jól hajlítható vezetéket szereltek, ezért csak alig vettük észre, hogy ott volt. A készülék látványban is erős, jó végre egy olyan egeret látni, amit nem rontottak el szándékosan azért, hogy a drágább modellt válasszuk helyette. A balkezeseknek viszont jó tudni, hogy bár az egér formája szimmetrikus, gombok csak az egyik oldalán vannak.

A felsorolt erényeknek köszönhetően, és a kedvező vételár miatt (jelenleg 6000 forint) az X-Luca egy jó ár/érték arányú készülék, ami a legnívósabb perifériagyártó palettáján is megállná a helyét. Ezért megérdemli, hogy az ajánlott készülékek közé soroljuk.

Vásárlás: Team Scorpion X-Luca

Hivatalos honlap

Team Scorpion Frost Wyam

Ha a cég palettáján eggyel magasabb szinte szeretnénk lépni, akkor a Frost Wyam a következő választási lehetőség. A formai hasonlóság miatt joggal gondolhatnánk, hogy az egér csak egy szoftveres X-Luca, de ennél többről van szó. Ergonómiai szempontból egy FPS-re tervezett rágcsálóról van szó, amit a közepes, vagy a nagyobb tenyerű játékosok fognak a leghatékonyabban használni. A szabad fogású egér azoknak kedvez, akik szeretik bárhol megfogni az egeret, ugyanis az ujjainknak nincsenek fixen kialakított helyek. Nekünk ez jobban tetszett, mint egy félresikerült, de határozott vonalvezetésű periféria. Az első különbség a Team Scorpion olcsóbb egeréhez képest a gomboknál van. Bár a cég saját szabványa szerint ezek hasonló besorolást kaptak, a stabil rögzítés miatt nekünk jobbnak tűntek, így a kattogtatás is gyorsabban ment velük. A gombok szokatlanul halkan működtek, aminek valószínűleg sokan örülnek majd. Az optika papíron gyengébb, a gyakorlatban viszont kicsivel jobbnak tűnt, mert érezhetően jobban bírta a durvább gyorsulásokat. Kár, hogy néha az érzékenységváltó gombra is szükségünk volt, mert az optika a legfinomabb mozdulatokat nem közvetítette elég pontosan. Ez önmagában még nem probléma, de a középkategóriában ennél már több kell. A mozgáskövetésre nem volt panaszunk, az optika a problémás felületekkel is megbirkózott. A készülékhez szinte bármilyen alátét megfelel, de a közepesen csúszós tappancsok miatt mi egy kisebb ellenállású egérpadot ajánlunk hozzá (például az X-Lucás). A készülék vezetéke is kiállta a próbát, a strapabíró madzag már elég hajlékony volt ahhoz, hogy ne zavarjon minket a játékban. A mellékelt szoftver egy hasznos extra, ezzel profilokat és makrókat hozhatunk létre, megváltoztathatjuk az egér fényeit, és a gombokat tudjuk vele átprogramozni, ráadásul mindezt egy esztétikus, átlátható felületen tehetjük meg.

A készülék nem rendelkezik súlybetétekkel, és tartalék tappancsokat sem kapunk hozzá, de az ajánlott plecsni mégsem ezek miatt marad nálunk. Erről egyedül az optika érzékenysége tehet, ezen a szinten ugyanis elvárjuk a tökéletes precizitást, ami viszont hiányzott belőle. A negatívumok listája viszont elég rövid, ezért akinek megtetszik az egér formája, és kézre áll neki, az nyugodtan hazaviheti, mert nem fog rosszul járni vele, csak tisztában kell lenni a képességeivel. A perifériáért jelenleg 12500 forintot kell leszurkolni.

Vásárlás: Team Scorpion Frost Wyam

Hivatalos honlap

Team Scorpion Zealot

A Zealot egy jó próbálkozás, és hibát is csak nagyítóval találtunk rajta. A készüléknek inkább hiányosságai vannak, olyanok, amik a felsőkategóriában már elvárhatók lennének. De kezdjük előbb az ergonómiával. Az egér kis méretű, ezért csak azok tudják teljes tenyérrel megfogni a rágcsálót, akik kis tenyérrel vannak megáldva. Könnyebb a dolguk azoknak, akik a három vagy négyujjas fogást részesítik előnyben, mert ők nem a tenyerükkel fogják meg a perifériát, ezért a kis méret náluk előnyként jelentkezik. A formatervezők minden bizonnyal nekik szánták az egeret, mert ha ilyen módon fogjuk meg a készüléket, akkor az oldalt megtalálható DPI váltó gomb is könnyen elérhetővé válik. Az ergonómia tehát egy erősen szubjektív dolog a Zealot esetében. A minőségérzet viszont minden tekintetben megvolt, és jó, hogy a szép küllem mellett a felhasznált anyagokra is odafigyeltek. Az egér gombjai feszesen és gyorsan nyomhatók, ami stratégiai játékoknál különösen nagy előnyt jelent. A készülék optikája állta a sarat, és bár a legapróbb mozdulatoknál, például képszerkesztésnél vagy finomabb célzáskor már kiütköztek a korlátai, még ezzel együtt is szép eredményről számolhatunk be. A gyorsulást szépen lekövette, zavarodott kurzormozgást sem tudtunk előidézni nála. A periféria ráadásul az egérpadokkal sem volt válogatós, teflon tappancsai még durvább asztalfelületen is jól csúsztak. Hiányosságként a cserélhető súlybetéteket, és az esetleges cseretalpat tudjuk megemlíteni. A felsőkategóriában ugyanis elvárt dolog, hogy a készülék súlyát és a csúszás karakterisztikáját is saját ízlésünkre szabjuk. Az egér extraként mindössze egyetlen DPI váltó gombot tud felmutatni, valamint a szoftveres támogatottságot, amivel profilokat és makrókat hozhatunk létre, illetve beállíthatjuk vele az egér hangulatvilágítását.

A Zealot egy minimalista egér, amit RTS-re terveztek, ennek minden előnyével és hátrányával. Ha a vételárat ennek megfelelően szabják meg, akkor jó eséllyel pályázhat a középkategória bajnoka címre, de egyelőre a magas induló ár miatt (ami jelenleg 21500 forint) erre még várnia kell, de tetszeni tetszett nekünk.

Vásárlás: Team Scorpion Zealot

Hivatalos honlap

Team Scorpion X-Luca és G-Reaver alátétek

Egy profi egérpadot nem csak az egér talpainak megóvásáért érdemes beszerezni, ügyes választással ezek a pontos célzásban is sokat segítenek. A tesztelt alátétek egyforma méretben és vastagságban elérhetők, de némileg különböző karakterisztikájuk van, ezért érdemes mindig a gyári ajánlást követni, és a megfelelőt választani egerünkhöz. Ennek hiányában az X-Luca-t mi a kevésbé csúszós egerekhez ajánljuk, a G-Reaver-t a csúszósabb talpakkal ellátott rágcsálókhoz választanánk. A játékot mindkét alátét nagyban megkönnyítette, és minőségükkel sem volt kifogásolnivalónk, mert megépítésre is profik. Az alátétek egész jó ár/érték arányt képviselnek, és nagyjából 2100 és 2900 forint között juthatunk hozzájuk.

Vásárlás: Team Scorpion egérpadok

Hivatalos honlap

A perifériákat a PC Interior USG-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

  

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward