Az Nvidia első embere szerint az amerikai kormányzat exportkorlátozásokkal kapcsolatos törekvései nagyrészt visszaütöttek az elmúlt időszakban, ugyanis az AI gyorsítók exportjának tiltását követően Kínában mostanra 0%-ra csökkent az Nvidia AI gyorsítóinak piaci részesedése, ami azért sokkoló, mert alig két esztendővel korábban még az amerikai vállalat uralta ezt a piaci szegmenset Kínában is.
Szerinte a döntés akkoriban, amikor meghozták, még relevánsnak tűnhetett, de mára már nincs igazán értelme, hiszen ezzel a kínai piacot lényegében átengedték a helyi gyártóknak és fejlesztőknek, vagyis nagyrészt visszafelé sült el a lépés. Jensen Huang úgy véli, a politikának valójában dinamikusnak kéne lennie és lépést kéne tartania a korral, vagyis reagálnia kéne a megváltozott helyzetre. Úgy véli, nagyon is sok értelme lenne amerikai és más cégeket Kínában tartani. Jelenleg az amerikai exportkorlátozások már kontraproduktívak, vagyis felgyorsítják Kína önállóvá válását és azt, hogy a helyi fejlesztők egyre ütőképesebb AI szoftverekkel és hardverekkel rukkoljanak elő. Ehhez képest, ha az amerikai vállalatok is szabadon részt vehetnének a térségben, az mindenképpen növelné az amerikai AI technológiai felhozatal globális elérését és így a piaci részesedését is.
Korábban a Bernstein elemzői arról számoltak be, hogy az Nvidia piaci részesedése a 2024-es 66%-ról nagyjából 8%-ra eshet vissza az elkövetkező időszakban, ami egyrészt az amerikai exportkorlátozásoknak köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a helyi vállalatok igyekeznek majd betölteni a keletkező réseket és így a helyi igényeknek akár 80%-át is fedezni tudják saját fejlesztéseikkel. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy az Nvidia vezetője a közvetlen kínai értékesítésekről beszél, kerülőutakon viszont még mindig eljuthatnak a vállalat AI gyorsítói Kínába, valamint a feketepiac is virágzik arrafelé.
Jensen Huang kiemelte azt is, hogy Kína több tekintetben is előnyben van, az egyik legjelentősebb terület az energia kérdése, ugyanis olcsóbban biztosítják az AI adatközpontok működtetéséhez szükséges áramot. Az is mellettük szól, hogy bámulatos tehetségekkel büszkélkednek, számos jól képzett kutatójuk és matematikához kifejezetten jól értő szakemberük van, ennek köszönhetően az AI kutatások is kiválóan pörögnek, gyakorlatilag ez az egyik nemzeti kincsük.
A kínai vállalatok igazából tényleg mindent megtesznek azért, hogy az AI szegmensben tátongó űrt minél hatékonyabban és minél gyorsabban betöltsék, ebben egyebek mellett a MetaX, a Moore Threads, a Cambricon, illetve a Huawei is gőzerővel segít, legyen szó szoftveres vagy éppen hardveres fejlesztésekről.
Jensen Huang úgy látja, a félelem-vezérelt narratívák és az exportkorlátozások együttesen lassíthatják a mesterséges intelligencia szélesebb körű elterjedését, ugyanis Kína és más régiók egyre agresszívebben alkalmazzák azt gazdasági eszközként. Huang szerint éppen ezért a hosszútávú piaci dominancia kevésbé múlik majd a globális riválisok korlátozásán, sokkal inkább az határozza majd meg, biztosítják-e az amerikai AI ökoszisztéma globális elérhetőségét.
Arról egyelőre nincs hír, hogy az amerikai kormányzat újragondolja-e az exportkorlátozásokat, esetleg fokozatosan kivezeti-e őket, de azt látva, a második Trump kormányzat mennyire hisz a döntésekben és a kínai vezetés is mennyire próbálja felgyorsítani a helyi AI gyorsítók és AI szoftverek fejlesztését, aligha lesz változás ezen a téren a jelenlegi állapothoz képest.
