Asus ASUSPRO BU201LA: Eljött az idő

Az Asus megcsinálta. Megcsinálta azt a gépet, amellyel betámadhatná az üzleti szférát...ha valakinek eszébe jutna, hogy körülnézzen náluk.

Asus ASUSPRO BU201LA: Eljött az idő

1. Bevezető és specifikáció

Nyár elején járt nálunk az Asus megújult üzleti notebookjainak egyik legújabb példánya, amely a belépő kategóriát célozta meg 13,3” és 14”-os változatokban. Az ASUSPRO családba tartozó PU301LA közel sem volt hibátlan, viszont egyértelműen jelezte a piacnak és a felhasználóknak, hogy az Asus-szal lassan számolni kell az üzleti gépek piacán is. Igen, látom, hogy Te, kedves olvasó most legyintesz egy nagyot, de jusson eszedbe, hogy 6-7 évvel ezelőtt a Hyundai-Kia párost is semmibe vették az autóiparban, aztán látjuk, mi lett a vége.

Az időzítés nem is lehetne jobb a tajvani gyártó szempontjából és nem is lehetne rosszabb a konkurencia szemszögéből. Akkor, amikor a három nagy, üzleti notebookokat gyártó cég (Lenovo, Hewlett-Packard, Dell) közül csak a Dell képes igazán elismerésre méltó, a kategóriához leginkább méltó termékeket letenni az asztalra (a többiek inkább “konzumeresednek”), egy új versenyző jól sikerült portékája könnyen átrendezheti az erőviszonyokat vagy legalábbis alakíthat rajtuk annyit, hogy a statisztikákat elemzők már felkapják a fejüket.

Az Asus nem ma kezdte a szárnypróbálgatásait, hogy helyet találjon magának az üzleti világban, ahol az előbb felsorolt gyártók mellett olyan nevek is jelen vannak egyébként, mint a Fujitsu vagy éppen a Toshiba. Többször is bemutattuk már a cég éppen aktuális üzleti szférába szánt notebookjait, ám megkockáztatjuk, hogy rég voltunk annyira izgatottak, mint mostani tesztünk alanyának, az ASUSPRO BU201LA-nak bemutatásakor.

A 12,5”-os noteszgépek piaca egyébként is egyre inkább szűkül, ráadásul jellemzően csak a drágább üzleti szériák tartalmaznak ilyen kis kijelzővel szerelt variánsokat, az olcsóbbak megrekednek a 14”-15,6”-os vonalon. Mielőtt részleteiben bemutatnánk cikkünk főszereplőjét, nézzünk körbe a piacon, kik az első számú kihívói a BU201LA-nak.

Nem meglepő módon azt találjuk, hogy a korábban már említett három nagy gyártó mindegyike kínál 12,5”-os kijelzővel szerelt üzleti gépet, melyek - ahogy azt prognosztizáltuk - rendre a drágább családokba tartoznak. A Lenovo a ThinkPad X240-nel van jelen, amely némileg nehezebb a BU201LA-nál, viszont két akkumulátorának összkapacitása 46 Wh, amellyel lényegesen hosszabb üzemidő érhető el. Hasonló mondható el a Hewlett-Packard EliteBook 820 G1-ről is, amely szintén rendelhető 46 Wh-s teleppel (az olcsóbb verziókban 23 Wh-s van, ami inkább a vicc kategória), tömege hasonló a Lenovo-éhoz. A harmadik és egyben vélhetően a három közül leginkább szerethető gép a Dell Latitude E7240, amely némileg karcsúbb, 31 és 42 Wh-s akkumulátorokkal, illetve kizárólag SSD meghajtókkal rendelhető, emiatt induló árakat tekintve a legdrágább versenyző a három közül.

Ehhez a csapathoz kíván felnőni vagy legalábbis minél közelebb kerülni a BU201LA, amelyre minden esélye meg is van, ugyanis rendelkezik pár igazán vonzó tulajdonsággal. Kezdjük rögtön az egyik - szó szerint - leginkább szembetűnővel, ez pedig a kijelző, amely minden BU201-es gépnél megegyezik. Egy 1920x1080 pixeles matt IPS panelről van szó, amely üdvözlendő az 1366x768-as TN panellel szerelt drága gépek korában. A ZenBookok után várható volt, hogy a gyártó ezen a téren nem fog kompromisszumot kötni és azzal támad, amivel csak tud, márpedig a kijelző sokak számára kulcsfontosságú egy notebook esetében, legyen akármekkora is.

A következő érdekesség az ár, amely véleményünk szerint elég vonzó ahhoz, hogy az emberek felfigyeljenek a termékre, viszont elég magas ahhoz, hogy ne ébresszen bennük kétséget, hogy itt esetleg valami, a konkurenseknél silányabb megoldás van a háttérben. A hazai képviselettől azt az információt kaptuk, hogy három kiszerelésben tervezik kezdetben piacra dobni az új BU201LA-t, a paletta bővítését pedig elsősorban nyilván a fogyási adatok befolyásolják majd. Bár a csúcsmodell a maga 490 ezer forintos árával már kissé túlzó (itt jegyeznénk meg gyorsan, hogy hasonló kiszereléssel a konkurens modellek még mindig drágábbak), viszont a másik két modell meglehetősen kecsegtető. A 270 ezer forintos alap modellben is már egy Core i5-4210U processzort találunk 4 GB memória és egy 1 TB-os merevlemez társaságában, a full HD IPS kijelző pedig adott ugye. 340 ezerért megkapjuk a tesztben is szereplő Core i7-4510U-s változatot 8 GB memóriával és mobilnetre alkalmas modemmel (amely támogatja az LTE hálózatokat is!), a csúcsmodell esetében pedig főként a 256 GB-os SSD és a Windows 8.1-es operációs rendszer a jelentős felár okozója, bár az árcédula így is indokatlanul húzós.

A 270 ezres alap modell viszont jelentősen alákínál a konkurenciának, hiszen az X240-es ThinkPad 330 ezer forint körül kezd, igaz, operációs rendszerrel, viszont csak 1366x768-as (de szintén IPS) kijelzővel. A Dell Latitude E7240 csak SSD-vel kapható, ennek ellenére szintén 330 ezer körüli kezdőárral rendelkezik, igaz, ebben az esetben operációs rendszert külön kell hozzá vásárolnunk. A HP 820-as EliteBookja a legdrágább a mezőnyben, ugyanis legalább 350 ezer forintot kell fizetnünk érte, ráadásul ez még csak a merevlemezes változat Windows 8.1-gyel. Ezen ismeretek birtokában a BU201LA belépő és középső modellje kiemelt figyelmet kaphat, már ha lesznek, akik tudják, hogy egyáltalán létezik ilyen készülék. A hivatalos itthoni rajt egyébként november elején várható. Mindhárom kiszerelés 3 év garanciát hordoz magában, amely a szokásos Pick-Up & Return konstrukcióban működik majd. A Windows 8.1-es csúcsverziónál egyébként - akárcsak a gyártók többségénél - megkapjuk a Windows 7-re való ún. downgrade jogot is. A 32 Wh-s akkumulátorral sajnos meg kell barátkoznunk, ugyanis semmilyen módon nem érhető el nagyobb telep a szériához, ez talán a legfájóbb pontja az új sorozatnak.

A termék mellé egy 65W-os tápegységet és némi dokumentációt kapunk, ezen a téren igyekezett a gyártó minden sallangot nélkülözni.

2. Hardver és hangzás

A hűtőrendszerrel az üzleti szériás Asus notebookok esetében sosem volt probléma és a BU201LA is tovább öregbíti a márka hírnevét ezen a területen, ugyanis maximális terhelés mellett is legfeljebb 75 fokig engedte felmelegedni a processzort, miközben a zajszint barátságos maradt, egy kávézóban dolgozva valószínűleg semmit nem hallanánk belőle még akkor sem, ha rajtunk kívül nem lenne más vendég a baristákon kívül. Szerencsére ez nem járt semmiféle mellékhatással, ugyanis mind az alsó burkolat, mind a billentyűzet és környéke langyos maradt, a zsanéroknál található szellőzőnyílásoknál tapasztaltunk csupán némi melegséget, de ezt se neveznénk szó szerint égető problémának. Normál használat mellett a hőmérséklet 50 fok körül alakul, a zajszint pedig elhanyagolható, ezen a téren tehát jól teljesít az új ASUSPRO masina.

Processzor választékról nem nagyon van értelme beszélni, hiszen mind a három induló modellben más központi egységet találunk, viszont érdemes őket összehasonlítani, nehogy félreértések miatt döntsünk esetleg egyik vagy másik mellett. A 270 ezer forintba kerülő belépő modellben egy Core i5-4210U van, amely egy kétmagos, Hyper-Threading technológiával megtámogatott CPU 1.7 GHz-es alap, és 2.7 GHz-es Turbo órajellel, valamint 3 MB cache memóriával. Integrált videokártyája megegyezik az eggyel drágább modellben található processzoréban lévővel, azaz egy mezei Intel HD Graphics 4400. A 340 ezres verzióban, akárcsak tesztünk főszereplőjében egy Core i7-4510U dübörög, amely a valóságban nem sokkal gyorsabb az előbb tárgyalt Core i5-nél, ugyanis alap órajele 2 GHz, Turbo órajele maximum 3.1 GHz, cache memóriája pedig 4 MB, ez a csomag így együtt nagyjából 15-20%-os gyorsulást eredményez általánosságban.

A csúcsmodellben lévő Core i7-4650U-ról azt gondolná az ember - legalábbis a számozásból kiindulva - hogy a legvadabb a három processzor közül, de ez csak részben van így. Bár maximális Turbo órajele 3.3 GHz, amely valóban a legmagasabb, viszont alap órajele csupán 1.7. Cache memóriája szintén 4 MB, az integrált videovezérlő pedig az a HD Graphics 5000. Teljesítménye mellett a tudása is előrébb jár a másik két CPU-hoz képest, ugyanis a listán olyan technológiák mellett találunk pipát, mint az Intel vPro, a VT-d, a TSX-NI vagy a Trusted Execution Technology. Dedikált videokártyát a család jelenlegi és jövőbeli tagjaihoz sem kérhetünk hasonlóan a többi konkurens modellhez. A három processzor részletes összehasonlítása erre található.

A BU401LA hivatalosan 500 és 1000 GB-os merevlemezekkel vásárolható meg, előbbiből választhatunk percenként 7200-at pörgő, illetve hibrid (8 GB-os SSD-vel kiegészített) változatot is, míg az 1 terásból csak 5400 rpm-es verzió érhető el. A tesztkészülékben egy mezei 500 GB-os HDD volt, melynek zajszintjével nem voltunk maradéktalanul elégedettek, igaz, ez főleg a halk hűtőrendszert dicséri. A teljesítménye megegyezik a kategória átlagával, manapság már egyre ritkábbak a látványos kilengések ezen a téren. SSD-ből 128 és 256 GB-os modellek szerepelnek a palettán, az itthon kapható csúcsverzióban természetesen utóbbi szerepel majd. Arra vonatkozóan sajnos nincs információnk, hogy az itt felsorolt adattárolók közül rendelkezik-e bármelyik hardveres titkosítást végző chippel (a tesztpéldányban lévő Toshiba merevlemez biztosan nem), ez elsősorban nagyvállalatoknál lehet fontos szempont.

A hangrendszerről az Asus még hivatalos honlapján se nagyon nyilatkozik, csupán annyit árul el róla, hogy sztereó, ami 2014-ben már talán nem akkora durranás. Mi viszont hozzátennénk, hogy egész jól szól, legalábbis kategóriájában mindenképpen a jobbak közé tartozik, ráadásul gépelésnél sem kell foglalkoznunk azzal, hova tesszük a csuklónkat, ugyanis mindkét hangszóró oldalt található. Konferencia beszélgetésekre abszolút jól használható, ráadásul hangos is, viszont mélyhangot semmilyen körülmények között ne várjunk tőle.

3. Ergonómia és kinézet

Mint minden márkának, úgy az Asus-nak is megvannak a maga ismertetőjelei és a BU201LA-ról már messziről ordít, melyik gyártósoron készült.

Mind az alsó, mind a felső burkolat kellően ellenálló, de ez nem csoda, hiszen előbbit karbonszállal erősítették meg. Az ujjlenyomatokat nagyon visszafogottan gyűjtik, érintésre érződik az a fajta hűvös elegancia, amit egy üzleti szériás terméktől elvár az ember. A zsanér fémből készült és bár nem tekinthető bivaly erősnek, érződik rajta a tartósság szele. Külön kiemelendő, hogy kialakításának köszönhetően a kijelző teljesen ledönthető egészen 180 fokos szögig (akárcsak a konkurens modelleknél), illetve, hogy szellőzőnyílásokat kizárólag a zsanér és a billentyűzet között találunk a szem elől elrejtve, így mind a bal, mint a jobb kezesek gondtalanul használhatják kedvenc egerüket anélkül, hogy közvetlenül rájuk vagy az eszközre jönne a felmelegedett levegő.

Megfordítva a gépet jól látható, hogy szétszedni nem annyira egyszerű, illetve, hogy az akkumulátor könnyedén eltávolítható, amely az élettartam szempontjából komoly fegyvertény lehet, ha a készüléket sűrűn használjuk áramról. Dokkoló csatlakozót ne is keressünk a képen, no, nem azért, mert a gép nem rendelkezik ilyennel, hanem azért, mert oldalra került és speciális kialakítást kapott, amely a valóságban egy-egy mélyedéssel kiegészített USB aljzatot jelent. A BU201LA eleget tesz a MIL-STD 810G katonai szabványnak, azaz a különböző strapabírási teszteken sikerrel vizsgázott.

A cseppálló klaviatúra minden szempontból szuper, de ha lehetünk picit szigorúak, a PU301LA után nem is vártunk mást. Alátámasztása kitűnő, a gombok útja kellően hosszú, stabilitásuk is első osztályú, talán a felületük kialakításán lehetne még csiszolni, ugyanis az ember ujja még nem annyira passzol bele, de ez minden, amit fel tudunk róni neki. A fehér háttérvilágítás fényereje három szinten állítható, de a többségnek már az első is bőven elegendő lesz. Egy szóval, ez a rész gyakorlatilag tökéletes.

“Végre!” - kiálltottunk fel és borultunk térdre, amikor először használatba vettük az Asus máshol eddig nem látott új touchpadját. Évek óta nem értjük, hogy az Apple-ön kívül, akik bátran kijelenthetjük, elsőként dobtak piacra dedikált gombok nélküli tapipaddal ellátott notebookot miért nem képes más hasonlóan jó hatásfokkal használható touchpadet gyártani. A legtöbben ott csúsznak el, hogy nem csinálnak elég erős alátámasztást a hatalmas gombnak, így keletkezik egy fajta holtjáték, amely erősen negatívan befolyásolja a használati értéket. Emiatt fordulnak elő a pozícionálási problémák, illetve az, hogy kattintás közben elcsúszik az ujjunk. Azért szoktunk annyira örülni a régi megoldásoknak (bal és jobb egérgomb külön), mert már elkönyveltük, hogy egyszerűen képtelen a gyártók előrukkolni egy normális, dedikált gombok nélküli verzióval. Az Asus viszont mutatott egy hatalmas fityiszt és megcsinálta a tutit. Régóta nem volt ennyire élvezetesen használható touchpad a piacon, de, hogy ne legyen felhőtlen az örömünk, egy homokszemet sikerült ott felejteniük a gépezetben, ez pedig az érzékenységhez kapcsolódik. Először azt hittük, hogy simán csak az IPS kijelzőnek van brutálisan nagy input lagja, de egy USB-s egeret a gépre kötve ezt az ötletet elvetettük. A helyzet az, hogy a kurzor jó 2-3 tizedmásodperces lemaradással követi a mozdulatunkat, ami ugyan nem a világvége, de már bőven észrevehető jelenség és őszinték leszünk, minket zavart. Maga a jelenség is, de még inkább a tény, hogy megint van valami butaság, egy felesleges banánhéj, amin elcsúszott egy gyártó és emiatt egy mellesleg szuper eszközt megfosztott a szívből jövő szerethetőség lehetőségétől.

Az összképet tekintve némi gyógyírt jelent, hogy van végre pöcökegerünk, amelyet az Asus házon belül csak SensePointnak hív és amely, ha nem is tekinthető kezes báránynak, de viszonylag jól használható a mindennapokban. A legnagyobb hibája, ha lehet íg fogalmazni az, hogy nem emelkedik ki a klaviatúra síkjából, sőt, az embernek olyan érzése van használat közben, hogy lehet, hogy el sem éri azt. A hozzá tartozó dedikált gombok jól kezelhetők, a pöcökegértől mért távolságuk, a méretük, a viselkedésük és az anyaghasználatuk is rendben van.

Csatlakozókat tekintve bizonyos értelemben elkényeztet minket az Asus, hiszen van a kisméretű kaszni ellenére is kapunk három darab USB 3.0 aljzatot, melyek közül a bal oldali a dokkoló csatlakozó is egyben, így értelemszerűen a rá dugott USB-s eszközök tápellátása a gép alvó, illetve kikapcsolt állapotában is megoldott. A nemes egyszerűséggel csak Ultra Docking Station névre keresztül dokkoló állomás egyébként kialakítását tekintve eltér a megszokottól, ugyanis nem vízszintesen kell rátenni a notebookot, hanem merőlegesen, így helyzete válogatja, hogy ezt előnynek vagy hátránynak értékeljük. A dokkolón egyébként sok USB, HDMI és DisplayPort is megtalálható, legalábbis, ha lehet hinni a hivatalos oldalon lévő fotónak. Magán a notebookon egyébként egy analóg D-Sub és egy digitális Mini DisplayPort kimenet található, a fejhallgató kimenet pedig egyúttal mikrofon bemenetként is funkcionál. A touchpad mellett találunk egy ujjlenyomat-olvasót, az előlapon pedig egy SmartCard olvasót.

A 12,5”-os kijelzőt nyugodtan hívhatjuk “retina display”-nek, hiszen IPS panelje miatt nagyon szép színekkel operál, látószöge ha nem is végtelen, de bőven elég széles normális használatot feltételezve, mentes az erősebb bevilágításoktól és brutális fényerő tartalékokat tud felmutatni, ha szükség lenne rá. Az 1920x1080 pixel mindazon által még a Windows 8.1 skálázási képességeivel is csak megközelíti azt az élményt, amit a MacBook Pro tulajok OS X alatt tapasztalnak. A matt bevonatnak és az előbb említett magas fényerőnek köszönhetően a BU201LA napsütésben is kifogástalanul használható marad. A felső kávában az átlagos optikával rendelkező webkamerán kívül találunk egy környezeti fényérzékelőt is, melynek segítségével a kijelző fényereje automatikusan szabályozható annak függvényében, mennyire világos vagy sötét helyen vagyunk.

4. Teszteredmények

A legkevésbé a készülék sebességére voltunk kíváncsiak, hiszen bármelyik processzorral is kaptuk volna meg, előre tudtuk volna, mire számíthatunk. Figyelembe véve, hogy a kategóriatársak is pontosan ugyanezekkel a központi egységekkel kerülnek forgalomba (van, amelyiknél még Core i3-as modellt is választhatunk), irreleváns összemérni erejüket, hiszen a különbség teljesen más területeken keresendő.

Ettől függetlenül - és becsületből - lefuttattuk a szokásos teszteket, amelyek nem hoztak meglepetést, átlagos használathoz bőven elegendő akármelyik processzor a három közül, az összekuporgatott forintjainkat inkább SSD-be érdemes ölnünk.

Az Intel HD Graphics 4400-at harminckettedik alkalommal nem teszteltük le, aki kíváncsi, hogyan muzsikál játékok alatt a processzorokban található videovezérlő, az erre fáradjon tovább.

Sokkal érdekesebb szerintünk az üzemidő, amellyel kapcsolatban szkeptikusak voltunk, hiszen a 32 Wh-s telep holtversenyben a második legkisebb kapacitású akkumulátor a mezőnyben - a HP EliteBook 820 G1-nek van 23 Wh-s verziója, de szerintünk azt a vásárlók elől még jobban rejtegeti a gyártó, mint az újságírók elől, nem véletlenül. Annak ismeretében, hogy a Dell Latitude E7240 (opcionálisan) 35, a ThinkPad X240 és a már említett EliteBook (szintén opcionálisan) pedig közel 50%-kal erősebb akkumulátorral rendelkezik, a BU201LA szereplése és a listában elfoglalt helye egy pillanatig sem volt kérdéses. Ha a grafikonokra pillantunk, rögtön érthetővé válik, miért írtuk azt a bevezetőben, hogy az új sorozat legfájóbb pontja ez. A 14”-os Dell Latitude E7440 ugyanazzal a 46 Wh-s akkumulátorral rendelkezik, mint kistestvére (E7240) és látjuk, mekkora szakadék tátong az Asus új üdvöskéje és közötte. Az X240 még nem járt nálunk, de figyelembe véve, hogy azonos kapacitású akkumulátorral és hardverekkel rendelkezik, az ő eredményeit is valahol az E7440 környékén kellene keresnünk, akárcsak a HP EliteBook 820 G1-ét. Egy szó, mint száz, a BU201LA üzemideje csupán átlagos és ezen nem tudunk változtatni, hiszen nem vásárolható hozzá erősebb akkumulátor.

5. Értékelés

Mindent egybevetve az Asus legújabb üzleti szériás notebookja egyértelműen kivívta magának az ajánlott plecsnit. Ezt természetesen nem a csúcs verziónak adományoztuk, hanem elsősorban a belépőnek és másodsorban a középső kiszerelésnek. Mindkettőnek helye van a piacon és úgy gondoljuk, ha valóban marad az előzetesen beígért árazás, akkor sikereket érhetnek el az amúgy abszolút a hagyományokra épülő piacon.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a Dell, a Lenovo vagy a Hewlett-Packard modelljei ne érnék meg a pénzüket, hiszen mindegyiknek vannak erényei, illetve a magasabb árcédula tartalmaz náluk egyfajta tradíció-adónak felfogható felárat. Tudják, ez annak a fajta bizalomnak a forintosított értéke, amely a múltból jön és amelyet sokan gondolkodás nélkül kifizetnek egy-egy márkánál még akkor is, ha a jelenleg futó generációnak ránézésre nem sok köze van mondjuk bármelyik korábbihoz. Az Asus ezt a felárat, ezt az “adót” egyelőre nem engedheti meg magának, hiszen nem képezi szerves részét az üzleti világnak, viszont nagyon komoly erőket mozgat meg annak érdekében, hogy felkerüljön arra a bizonyos térképre. Erre a PU301LA-val is van esélyük, de a BU201LA talán egy fokkal erősebb versenyzőnek tekinthető ezen a fronton. A remek IPS kijelző, a szuper billentyűzet, az érzékenységgel kapcsolatos anomáliát leszámítva első osztályú touchpad és pöcökegér, a megkérdőjelezhetetlenül jó minőségérzet, a halk hűtőrendszer és a 3 év garancia mind-mind olyan dolgok, amelyek együtt kiadnak egy remek noteszgépet. A konkurenciánál átlagosan 50-60 ezer forinttal olcsóbb azonos felszereltség mellett, a kérdés innentől kezdve csak annyi, hogy van-e annyival rosszabb náluk, mint amennyivel olcsóbb? A helyzet az, hogy legtöbb konkurensénél - az üzemidőt leszámítva - jobbnak tekinthető az új BU201LA, innentől kezdve a kérdésre csak egyetlen válasz adható.

[bold]

Asus ASUSPRO BU201LA

A cikkben szereplő Asus ASUSPRO BU201LA típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, melyet ezúton is köszönünk![/bold]

Pro:

+ remek Full HD IPS matt kijelző

+ szuper (háttérvilágítással rendelkező és folyadékálló) billentyűzet

+ jól használható touchpad és pöcökegér

+ elsőosztályú minőségérzet

+ halk hűtőrendszer

+ dokkolható

+ LTE-képes modem a két drágább változatban

+ versenyképes ár

+ 3 év garancia

Kontra:

- a touchpad érzékenysége nem az igazi (túl nagy a késés a mozdulat és a kurzor mozgása között)

- az üzemidő csupán átlagos és ezen semmilyen körülmények között nem tudunk változtatni, hiába cserélhető könnyedén az akkumulátor

- a csúcsmodell már aránytalanul drága a középsőhöz képest

- a sorsa továbbra is az ismertségen fog múlni, nem pedig a termék minőségén

Hivatalos oldal: Asus

Vásárlás: Irány a webáruház!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward