Agychip: elérni, majd felülmúlni az agyat

A számítástechnikát forradalmasító "agychip" kifejlesztésén dolgoznak európai kutatók hét ország 15 intézetéből a FACETS-projekt keretében. Céljuk egy olyan "neurális" számítógép megalkotása, amely ugyanúgy működik, mint az agy, csak sokkal kisebb méretkategóriában.

Agychip: elérni, majd felülmúlni az agyat

A számítástechnikát forradalmasító "agychip" kifejlesztésén dolgoznak európai kutatók hét ország 15 intézetéből a FACETS-projekt keretében. Céljuk egy olyan "neurális" számítógép megalkotása, amely ugyanúgy működik, mint az agy, csak sokkal kisebb méretkategóriában.

Az agyat gyakran hasonlítják egy számítógéphez, ám valójában azoktól három fontos dologban is különbözik: egyrészt nagyon kevés energiát fogyaszt, másrészt akkor is működik, ha egyes "alkatrészei" sérülnek, harmadrészt pedig láthatólag szoftver nélkül működik. Hogy hogy csinálja mindezt, azt még nem tudni, de a FACETS egyik csoportja éppen ennek kiderítésén fáradozik, a neuronszövetek minden eddiginél alaposabb és részletesebb vizsgálata útján.

Eközben egy másik csoport matematikai modelleket fejleszt az előbbi csapat eredményeinek pontos leírására. Végső céljuk egy, az agy emulálására képes "neurális számítógép" megalkotása. Első alkotásuk ebben az irányban egy 300 neuronból és félmillió szinapszisból álló hálózat, egyetlen lapkán. A neuronokat analóg, a köztük folyó kommunikációt pedig digitális elektronikával képviseltették.

Mivel a neuronok ilyen aprók, a rendszer 100.000x gyorsabb a biológiai megfelelőjénél, és tízmilliószor gyorsabb egy szoftveres szimulációnál.

Ez a rendszer azonban még nem használta fel az új neuron-feltérképezési eredményeket. A második változat, amelyen jelenleg is dolgoznak, már ezeket is hasznosítja majd, és 200.000 neuronból, valamint 50 millió szinapszisból fog állni. Ezt a hálózatot egy 20 cm-es szilíciumkorongon ("ostyán") alakítják ki, még kompaktabb készüléket alkotva így. Itt ugyan már képbe jöhetnek majd gyártási hibák is, de ezek legfeljebb egyetlen egy szinapszist, vagy a hálózat egyetlen egy kapcsolatát érintik, ami viszont még bőven belefér, köszönhetően a hibatűrésnek.

Mivel azonban egy neurális számítógép egészen másképp működik, mint egy hagyományos digitális, a FACETS egy harmadik csoportja éppen azon dolgozik, hogy ehhez szükséges, teljesen új számításelméleti hátteret megteremtse. Elmondásuk szerint ha az alapelveket már megértette az ember, úgy a hardver is könnyebben továbbfejleszthető, felülmúlva akár még a biológia által eddig megalkotott megoldásokat (értsd: az agyat) is.

Mindez pedig nem a távoli jövő, hanem egészen közeli: becsléseik szerint már öt éven belül elkészülhetnek a gyakorlatban is használható neurális számítógépek, amelyeknek különösen bonyolult döntéseket igénylő feladatok elvégzésénél vehetnénk nagy hasznát. A már említett öt éven belül ez még csak apróságokat jelent majd, mint mondjuk egy netes keresés rendkívül pontos finomítása és szűrése, a későbbiekben pedig már akár üzleti döntések következményeinek modellezése is lehetségessé válhat. Idővel pedig nem csak elérhetik, hanem felül is múlhatják az emberi agy kapacitását is.

Mit lehet erre mondani? Lássuk!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward