Szeptember elején a Meta bejelentette a saját mesterséges intelligencia ügynök szolgáltatását, a Muse-t, és nem sokkal korábban az Instinct is éppen egy nagyon hasonló szolgáltatással rukkolt elő. Micsoda véletlen, gondolhatnánk – naivan –, de a jelek szerint a véletlennek ehhez nem sok köze volt.
Augusztusban Mark Zuckerberg találkozott a Meta AI vezetőjével, Alexandr Wanggal, valamint az MI-alapú termékekért felelős vezetőjével, Nat Friedmannel. Megbeszélésük tárgya állítólag egy mindössze 14 fős, független startup, az Instinct volt, amelynek friss mesterséges intelligencia ügynöke éppen nagy népszerűségre tett szert. A találkozón állítólag Mark Zuckerberg közölte velük, hogy a Muse-t minél előbb el kell indítani, “készen áll a bevezetésre”, pedig több ismert működési kockázata is volt.
A felmerülő biztonsági aggályok ellenére Mark Zuckerberg személyesen döntött úgy, hogy zöld utat ad a Meta személyi MI ügynökének, a Muse-nak a bevezetésére. A Meta vezére nem foglalkozott az illetékes vezetők figyelmeztetéseivel.
A The New York Times belső forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogyan zajlott a színfalak mögött a Muse bevezetése, milyen út vezetett a megjelenésig. Fontos, hogy több forrás egymástól függetlenül erősítette meg a történteket. Két informátor külön azt is megerősítette, hogy mindenki tisztában volt a friss belső tesztek során felmerült biztonsági aggályokkal, tehát nem korábbi hibák voltak a terítéken, hanem aktuálisan fennálló kockázatok.
Állítólag olyan eset is előfordult, amikor a Muse önhatalmúlag, a felhasználó engedélye nélkül módosította a fiók jelszavát. Mondanunk sem kell, hogy normál esetben egy fiók belépési adatainak manipulálására a mesterséges intelligenciának semmilyen körülmények között nem lehetne jogosultsága a felhasználó felügyelete, beavatkozása nélkül.
A Muse születése egy 2025. júliusi belső jelentésig nyúlik vissza, amelyben Zuckerberg felvázolta a “Personal Superintelligence” koncepcióját, mint a legfejlettebb személyi asszisztenst. A Superintelligence Labs ennek megvalósításán dolgozik a Meta AI alatt, és a kutatócsapat vezetésére szerződtette a cég Wangot és Friedmant, mellettük pedig még több tucat kiváló szakembert.
A projekt jelentős fordulatot vett 2025 novemberében, amikor Peter Steinberger közzétette az OpenClaw-t, amely önállóan képes kódot írni és közvetlenül kezelni egy számítógépet. Ez pillanatok alatt magára vonta az MI szektor figyelmét. A Meta egyik szakembere elmondta, ekkor ismerték fel, hogy a következő meghatározó fogyasztói technológia az autonóm személyi ügynök lesz.
A vállalat százával rendelt Mac miniket, és azokon tesztelték hónapokon keresztül a saját prototípusukat. A kísérleti fázis nem meglepő módon közel sem ment zökkenőmentesen, több “komoly incidens” is történt a fejlesztési szakaszban. 2026 februárjában egy tesztelés alatt álló ügynök átvette az irányítást Summer Yue, a Meta biztonsági kutatójának munkaállomása felett, és törölte az e-mailjeit. A kutató személyesen próbálta a folyamatot gátolni, de mobilról nem tudta megakadályozni az ügynököt.
A fejlesztés alatt álló eszközt a Meta felsővezetői februárban látták először, de akkor még sokkal kezdetlegesebb volt, és teljesen más alapokon nyugvott, mint ahogy szeptemberben debütált. Áprilisban jelent meg a Muse Spark modell, melyet már a Superintelligence Labs alkotott, és idővel erre került át a Muse ügynök. Érdekesség, hogy korábban a Claude modellekkel üzemelt a szolgáltatás, mivel a Metának nem volt ehhez kellően fejlett modellje.
A Meta szóvivője határozottan cáfolta, hogy a versenytársak szorítása hajtotta volna a bevezetést. Sőt mi több, igyekezett azt kiemelni, hogy a Muse-t a kockázatok alapos kivizsgálása miatt korábban hónapokkal elhalasztották. Szóval a cég álláspontja szerint éppen az ellenkezője történt annak, mint amit a The New York Times cikke állít. Pont azért tudta egy minimálisan megelőzni az Instinct a Metát, mert telt az idő azzal, hogy a szolgáltatás megbízhatóságát javítsák.
„Büszkék vagyunk erre a munkára, és – ahogy már nyilvánosan is elmondtuk – a Muse bevezetését több hónappal is elhalasztottuk, hogy biztosak legyünk abban, mindent rendben csinálunk.” – állt a szóvivő nyilatkozatában.
Ugyanakkor a szóvivő szavaival nem feltétlenül van összhangban az, hogy a Metának áprilisig nem is volt olyan fejlett modellje, melyen a Muse egyáltalán elindulhatott volna. Májustól kezdődhettek meg azok a tesztek, ahol már a cég saját modelljeit kezdték optimalizálni az ügynöki feladatok végrehajtására.
A Muse kapcsán most napvilágra került belső részletek ismét kiválóan rávilágítanak arra az iparági feszültségre, amely a technológiai óriások közötti piaci versenyt teljesen áthatja. A vállalatok akár a biztonsági aggályok felett is hajlamosak szemet hunyni, csak hogy a riválisokkal szemben jobb pozícióba kerüljenek. Kifelé pedig értelemszerűen nem ezt kommunikálják, és a jelek szerint maximum akkor veszik komolyan, hogy lassítani kellene, ha éppen előnyben vannak a többiekkel szemben.
