Szinte folyamatosan perben áll a Google a különböző fejlesztései miatt, és ezeknek az ügyeknek általában az szokott a vége lenni, hogy a céget súlyos pénzbüntetéssel sújtják, és változtatnia kell a platformja működésén. Ezúttal viszont úgy fest, hogy nem találták bűnösnek a céget.
Egyebek mellett a Google Kereső állandó vita tárgyát képezi a különféle fejlesztései, funkciói miatt. Az utóbbi időben azt lehetett tapasztalni, hogy szép lassan egyre nagyobb teret nyer benne a mesterséges intelligencia a Gemini képében. Emiatt pedig többen is jogi eljárást indítottak a vállalattal szemben, perbe fogták a Google-t. A cégtől azt követelték a felperesek, hogy szüntesse meg az AI-alapú áttekintéseket.
Korábban a Google-t lényegében az összes olyan funkció miatt beperelték, ami valamilyen formában kész információkat adott a felhasználóknak anélkül, hogy a találati lista elemeire kellett volna kattintaniuk. Jogi huzavona kerekedett a dalszövegek konyhakész formában történő kiemeléséből, és az információs kártyákból is. Volt is olyan ügy, melyben bűnösnek találták a Google-t sok évvel ezelőtt, és emiatt bizonyos lehetőségeket meg kellett változtatni.
Ezúttal viszont másként alakult az ügymenet, ugyanis Amit Mehta, aki korábban már több büntetést is kiszabott a Google-re, most elutasította a felperesek beadványát, és a keresőóriást felmentette.
Az amerikai szövetségi bíró az ügy vizsgálata során arra jutott, hogy az AI-alapú áttekintések nem vonják el a különböző weboldalak forgalmát, legalábbis a Chegg és a Penske Media Corporation követelését elutasította. A PMC neve valószínűleg sokaknak nem mond semmit, de arról a médiavállalatról van szó, amely egyebek mellett a Rolling Stone magazin mögött áll, de a Variety, a Billboard és a The Hollywood Reporter is az ernyője alá tartozik.
A 2025-ben benyújtott keresetben a Chegg és a PMC azzal vádolta a Google-t, hogy visszaél a piaci erőfölényével és a monopol helyzetével, amikor kényszeríti a kiadókat arra, hogy ingyenesen biztosítsanak tartalmat az AI-alapú áttekintési szolgáltatáshoz. Állításuk szerint, ha nem teszik ezt meg, akkor azt kockáztatják, hogy eltűnhetnek a keresési eredmények közül. A kiadók azt is hangoztatták, hogy a Google gyakorlata eltereli a forgalmat a webhelyeikről, ezzel pedig hozzájárul a bevételeik csökkenéséhez, hiszen kisebb látogatottságot tudnak elérni.
Amit Mehta úgy találta, hogy a lapok valójában irreális elvárásokat támasztottak a Google kapcsán. Állítólag a felperesek azt szerették volna, hogy a Google részesítse őket előnyben, és irányítson feléjük nagyobb forgalmat az ingyenesen elérhető tartalmakért cserébe. “A felperesek csupán azzal érveltek, hogy elvárásuk szerint a Google keresési forgalmat fog irányítani hozzájuk, ha tartalmaikat ingyenesen elérhetővé teszik” – olvasható a bíró beszámolójában.
Azt azért hozzátette Mehta, hogy ettől függetlenül a Google tevékenységét továbbra is nagy figyelemmel fogják kísérni. A vállalatnak minden innovatív új technológia esetén gondoskodnia kell arról, hogy megfeleljen a trösztellenes szabályozásoknak. Illetve szerinte a trösztellenes törvények nem helyettesítik a törvényhozók azon jogkörét, hogy foglalkozzanak azzal, hogyan okozhatnak az innovációk gazdasági károkat.
A Google esetében az AI-mód és az AI-alapú áttekintések még egészen biztos, hogy nagyon sokáig vita tárgyát fogják képezni. De látni kell azt is, hogy a cég dolgozik azon, hogy egy mindenki számára elfogadható rendszert alakítson ki. A The Information éppen a napokban számolt be arról, hogy a vállalat elvileg elindított egy kísérleti programot, melynek keretében nagyjából 100 kiadó és tartalomszolgáltató számára fizet olyan tartalmakért, amiket a Keresőben található MI eszközök keretében hasznosít a felhasználói igények kiszolgálása során.
