Egy amerikai nonprofit szervezet, a Háborúkutató Intézet (ISW – Institute for the Study of War) a napokban arról számolt be, hogy orosz hírközlési hatóság egy érdekes tesztet hajtott végre a napokban, amelynek keretén belül azt vizsgálták, hogyan lehet blokkolni a különböző külföldi vállalatok népszerű szolgáltatásait, és ezt mennyire hatékonyan tudják megtenni a különböző régiókban. A tesztet főként azokra a régiókra korlátozták, amelyekben nagyrészt különböző etnikai kisebbségek képviselői élnek: a célkeresztben ezúttal Csecsenföld, Dagesztán, illetve Ingusföld szerepelt.

A blokkolás olyan népszerű alkalmazásokra és weboldalakra terjedt ki, mint például a WhatsApp, a Telegram, a YouTube, de a Google szolgáltatásainak elérést is tiltották. Érdekes módon valami hiba is csúszhatott a tesztbe, ugyanis a külföldi vállalatok szolgáltatásai és weboldalai mellett, az orosz internetes óriásvállalat egyes szolgáltatásai is a teszt áldozatául estek, vagyis ezeket sem lehetett elérni. A nagyjából 24 órán át tartó teszt eredménye az internetforgalom alakulásán is meglátszott, ahogy az a NetBlocks posztjából is kiderül lentebb.

A digitális jogokat képviselő orosz Roskomsvoboda beszámolója szerint a teszt keretén belül alkalmazott tiltás olyannyira alapos volt, hogy a VPN (Virtual Private Network) szolgáltatások többségét sem lehetett használni, ám azért néhány átcsúszott a korlátok alatt, ám azt természetesen nem árulták el, pontosan melyek voltak ezek – valószínűleg azért, hogy ne hívják fel rájuk a figyelmet.

Oroszország régóta tervezi, hogy leválasztja magát a globális internetkapcsolatról, méghozzá úgy, hogy az országon belüli szolgáltatások és weboldalak zökkenőmentesen elérhetőek maradnak. A friss teszt egy nagy lépés volt a cél felé vezető úton, és azt vetíti előre, az erőfeszítések lassan meghozzák gyümölcseiket és tényleg sor kerülhet a leválasztódásra.

A siker érdekében természetesen a korlátozások megkerülését segítő VPN szolgáltatásokra is lecsapnak, az elmúlt időszakban összesen legalább 197 ilyen szolgáltatást helyeztek tiltólistára, valamint számos olyan app is eltávolításra került az orosz Apple App Store kínálatából, amelyek segítenek a különböző VPN szolgáltatások használatában. Ezzel egy időben, még idén március folyamán hoztak egy új törvényt is, amelynek értelmében bűncselekménynek minősül az, ha valaki olyan információt terjeszt, amelynek révén sikerülhet megkerülni az állami korlátozásokat, ebbe beletartozik a működő VPN szolgáltatások népszerűsítése is.

A folyamat régóta tart, még azelőtt megkezdődött, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ugyanakkor a Krím-félszigethez kapcsolódó incidens utánra tehető a konkrét elképzelés megszületésének ideje. Az első konkrét, nagyobb volumenben zajló tesztekre még 2019 folyamán került sor, akkoriban azt vizsgálták a hatóságok, hogy az állami és a kereskedelmi internetszolgáltatók képesek-e hatékonyan leválasztani Oroszországot az internetről, méghozzá úgy, hogy közben a helyi szolgáltatások elérhetőek maradnak egy DNS gyorsítótár révén.

Az Ukrajna ellen indított háborút követően, amikor Oroszországgal szemben egyre több és több nyugati szankciót vezettek be, valószínűleg felgyorsulhatott az ország lecsatlakoztatását segítő terv végrehajtása, így az országon belüli RuNet rövidesen egy elszigetelt hálózat lehet, ami nincs kapcsolatban a világhálóval. A háború kitörését követően az orosz Kommunikációs, Információs Technológiai és Tömegkommunikációs Felügyeleti Szövetségi Szolgálat illetékesei még azt állították, nincs érvényben olyan terv, amelynek eredményeként az országot lecsatlakoztatnák a világhálóról – legalábbis ez volt a hivatalos narratíva, de a háttérben már gőzerővel folyt a munka.

Az ügyhöz kapcsolódik néhány érdekes adalék is, amelyek más megvilágításba helyezik az aktuális helyzetet. A beszámolók szerint a Roskomnadzor 2024. december 7-én több külföldi tárhelyszolgáltatót is figyelmeztetett, blokkolhatja internetes forgalmukat az országon belül, mivel nem felelnek meg az orosz cenzúratörvényben foglaltaknak. A figyelmeztetésben részesülő szolgáltatók között egyebek mellett jelen volt a HostGator, az Amazon Web Services, illetve a GoDaddy is.

Közben a Kreml igen komoly befektetéseket eszközölt az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy megfelelő technológiai képességeket fejleszthessenek ki az internetes adatforgalom korlátozására: az ISW szakemberei szerint nagyjából 648 millió dollárnak megfelelő rubelt költhettek el erre a célra. A Kreml arra is szeretné rávenni az oroszokat, hogy a nyugati közösségi média platformok helyett inkább az orosz platformokra használatára térjenek át. Hogy miért? Ezeket sokkal hatékonyabban tudja ellenőrizni és kontrollálni a kormányzat.