2611 - iPon Black Friday - All-in

Az Inteltől származó információk alapján a vállalat már idén is képes lesz 14 nm-es csíkszélességen készülő lapkák gyártására, de az új chipek csak a következő esztendőben fognak megjelenni kereskedelmi forgalomban. A gyáróriás állítja, már 2013-ban is meg fog történni néhány lapka leszállítása, ami természetesen elég ahhoz, hogy 2013-as terméknek nevezzük azokat. A cég távolabbi célokat is megfogalmazott. 2015-re vonatkozólag hasonló a recept, a 10 nanométeres gyártás már az év vége felé beindulhat, de a termékek piaci elérhetőségével vélhetően csak 2016 elején kell számolni.

Galéria megnyitása

Nem tudni biztosan, hogy ehhez az Intel az EUVL-t (Extreme Ultraviolet Lithography) kívánja-e használni, de a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint ez az új litográfiai eljárás a fejlesztések jelenlegi állapotában még elég sok nehézséggel küszködik, legalábbis a szakértők ezt állítják. A jövőbe tekintés azonban még ezen is túlmutat, ugyanis a bejelentés értelmében az előzőekkel megegyező mintára még 2017-ben beindul majd a 7 nm-es gyártástechnológiával készülő lapkák szállítása, melyek a tervek szerint 2018-ban már széles körben elterjedté fognak válni.

Galéria megnyitása

Ha ezeket a terveket az Intel képes megvalósítani, akkor a cég továbbra is lenyűgöző gyártástechnológia-fejlesztési képességről tesz tanúbizonyságot. Továbbá az, hogy az Intel élen jár az új gyártási eljárások bevezetésében és a csíkszélesség csökkentésében, helyzeti előnybe hozhatja az okostelefonokba és tabletekbe szánt lapkákat illetően, ami lehetővé tenné a piaci részesedésének növelését.

Mint azt sokan tudják, a szerverek, az adatközpontok, a PC-k és a notebookok ágazatában még mindig nagyon jól megy az Intelnek, azonban az okostelefonok és a tabletek jelentik most a legdinamikusabban fejlődő piacot, ahol a vállalatnak nagy lemaradást kell behoznia.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

16 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Cannapeace
Cannapeace
2013. szept. 19. 0:45
#14

ha csak nem térnek át a foszforra aminek az atom vastagsága 0,1nm ezzel már elképzelhető de erről 2012ben már volt szó.

enisherpa
enisherpa
2013. szept. 18. 18:25
#13

A véges fénysebesség miatt kisebb csíkszélességen nagyobb órajelet lehet elérni. A villanydrótban a jel nagyjából a fénysebesség kétharmadával megy. 1 ns alatt az 20 cm.

5 GHz-en 1 órajel alatt 4 cm. Az összes kanyarral együtt. :)

fofoka
fofoka
2013. szept. 17. 22:15
#12

dobko:

Egy hőerőgépnél a bemeneti és kimeneti hőmérséklet aránya határozza meg a termikus hatásfokot. Na most képzeld el a 40 fokos levegőt legfeljebb szobahőmérsékletre tudod lehűteni. Persze ez is csak egy elméleti korlát, a gyakorlatban néhány fok különbség lenne elérhető. És ez még csak a termikus hatásfok, arra rájön a mechanikai (súrlódások), aztán együtt kijönne vagy 0.01%. Azért meg nem érdemes erőlködni.

dobko
dobko
2013. szept. 17. 14:50
#11

comeon

Ez az alap "mellékhatás", nem erre gondoltam, hanem, hogy konkrétan áramot előállítani a hőből, magába a gép működésébe visszafordítani az energiát. ;)

ByrDer
ByrDer
2013. szept. 17. 14:36
#10

Van fizikai korlát. 1 atom vastagságú anyagnál már nyilván nem lehet vékonyabbat csinálni és már ott sem biztos hogy minden úgy működik ahogy a makrostruktúráknál megszoktuk, szóval még jóval ezelőtt lehet a határ... de ez csak a jelenlegi megközelítés (szilícium alapú chipek) határa. Új anyagok, teljesen új technikai megközelítések, szupravezetés stb stb. A tudományban mindig van új lehetőség.

dobko
dobko
2013. szept. 17. 12:08
#9

Haladnak szépen. Vajon lesz pikométer is ? Vagy esetleg ångströmméter.

Kíváncsi vagyok vajon lesz e olyan, hogy elég ez nekünk, vagy valami fizikai korlát amivel már tényleg nem bírnak el.

Off

PC-k esetében a gépházban termelt hőből is kivonhatnák az energiát, erre is kitalálhatnának már valamit. :)

Ja bocs, azt a Forma 1-ben csinálják jövőre. :)

comeon
comeon
2013. szept. 17. 12:45

Kombinált folyadék hűtés (alaplap, VGA, CPU) rákötése a fűtési puffer tároló hőcserélőjére és télen felhasználhatod a gép által termelt hőt házfűtésre. Nyáron a medence hőcserélője a cél, akkor ott fűtöd a vizet. ˇˇ

thedeveloper
thedeveloper
2013. szept. 17. 12:07
#8

szentvik: A fenti ábra szerint vizionált optikai összeköttetés, nanocső, vagy a szilícium helyett alkalmazott szintetikus anyag nem elég radikális? :)

Cooley
Cooley
2013. szept. 17. 12:04
#7

Ez röviden akkor annyit jelent, hogy további legalább 4 évig még egy a cél, minél több tranzisztort belezsúfolni egy rég elavult architektúrába jelentéktelen változtatásokkal. Hajrá Intel!

Remélem valaki előrukkol rövidesen egy olyan technológiával, ami ellen még az Intel tetemes tőkéje sem képes felvenni a harcot, vagy az amerikai jogrendszer olyan szintre fejlődik, ahol már nem lehet pusztán pénzzel irányítani egy egész piacot! Tudom, hogy hiú remények, de hát a remény hal meg utoljára...

Egy ideje eljutottam arra a szintre, hogy elvből nem vennék meg semmit, ami Intel. Ez a szint egyre csak fokozódik.

szentvik
szentvik
2013. szept. 17. 12:01
#6

Kiváncsi leszek mikor indul el valaki radikálisan új irányba ezen a téren. Mert azt már évtizedek óta tudni, hogy nem lehet a végtelenségig csökkentgetni a méreteket. Mondjuk nekünk anno azt volt egyetemen, hogy a 1x nm se valószinű, hogy meglesz, erre most 7 nanoval dobálóznak a szakik :D

croix
croix
2013. szept. 17. 11:41
#5

csak kisebb csíkszélességen megnő a szivárgási áram...

bosshunterman
bosshunterman
2013. szept. 17. 11:33
#4

....És persze fogyasztás és melegedés szempontjából sem túl hátrányos....

shteer
shteer
2013. szept. 17. 11:33
#3

Intelt nem nagyon érdeklik a fizikai határok - megfogják, odébbtolják :)

szentvik
szentvik
2013. szept. 17. 11:30
#2

Kisebb csikszélesség -> kisebb méretek az egyes elemeknek -> ugyanakkora helyre több tranzisztort lehet letenni

Akos93
Akos93
2013. szept. 17. 11:11
#1

Lehet hogy most egy elég primitív kérdést fogok feltenni, de miért jó az hogy minél kisebb csíkszélességben gyártsanak? Valaki eltudná nekem magyarázni? :$

Terror
Terror
2013. szept. 17. 11:33

Kisebb csíkszélesség mellett kisebb az ellenállás, így kisebb a fogyasztás és hőtermelés. Habár ez manapság már annyira nem számottevő, mert a tranzisztorok kapcsolása teszi ki a fogyasztás jó részét. Másrészt olcsóbban előállítható, hiszen a chip mérete is kisebb, így egy szilíciumostyára több chip fér, illetve a teljesítmény is növelhető azáltal, hogy ugyanakkora, de kisebb csíkszélességű chipbe több tranzisztor fér. Majd mindjárt mons még valaki egy-két szempontot, ezek a legjellemzőbbek.

Vissza az oldal tetejére