Processzorhűtő, aminél a hűtőbordák forognak

A processzorhűtők piacán ritkán láthatunk igazán innovatív megoldásokat, ám ha mégis érkezik egy-egy különlegesség, az idővel általában a süllyesztőben végzi, persze tisztelet a kivételnek. A Sandia National Laboratories mérnökei most egy újfajta CPU hűtővel jelentkeznek, amely az Air Bearing Heat Exchanger nevet viseli, amit levegőcsapágyas hőcserélőként fordíthatnánk le.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2011. júl. 11. 12:01
Processzorhűtő, aminél a hűtőbordák forognak
2611 - iPon Black Friday - All-in

A processzorhűtők piacán ritkán láthatunk igazán innovatív megoldásokat, és sokszor ha mégis érkezik egy-egy különlegesség, akkor az idővel általában a süllyesztőben végzi, persze tisztelet a kivételnek. A Sandia National Laboratories mérnökeinek szerencsére ez nem vette el a kedvét a kísérletezgetéstől, most egy újfajta CPU hűtővel jelentkeznek, amely az Air Bearing Heat Exchanger nevet viseli, amit levegőcsapágyas hőcserélőként fordíthatnánk le.

Galéria megnyitása

Az egész lényege, hogy a hagyományos megoldásokkal ellentétben itt a ventilátor szerepét a hűtőbordák töltik be, amelyek egy rendkívül vékony légréteg felett siklanak, innen a levegőcsapágyas elnevezés. A rendszer előnyei közé tartozik a készítők szerint az, hogy a ventilátor alapú megoldásokhoz képest az Air Bearing Heat Exchanger sokkal-sokkal halkabb és kevesebb energiát is használ fel a működéshez, ami a fejlesztők szerint főleg szervertermekben és adatközpontokban történő felhasználás esetén biztosíthat jelentősebb megtakarítást.

A Sandia hivatalos közleménye szerint a rendszer úgy működik, hogy van egy fixen álló, kör alakú fémlap, amely felveszi az adott processzor által termelt hőt. A fémlap felett a lamellákat tartalmazó forgórész helyezkedik el, kettőjük között pedig egy rendkívül vékony légrés található. A tradicionális processzorhűtők esetében  a teljesítményt leginkább rontó tényező az úgynevezett "halott vagy mozdulatlan levegő", amely szorosan a lamellához tapad és rontja a hőleadás hatásfokát.

A Sandia megoldásánál a fix, az adott hőleadó felülettel érintkező lap, valamint a felette forgó lamellák között a lamellák forgásából származó centrifugális szívóhatásnak köszönhetően a lamellák és a levegő között lévő köztes réteg vastagsága a tizedére csökken, ami rendkívül jó hatással van a hűtőteljesítményre. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az új rendszerben a forgó lamellák mögött nem gyűlik össze a por, nem úgy, mint a hagyományos, ventilátor alapú processzorhűtőknél. A lamellákat tartalmazó rész egyébként a tervezők elmondása szerint néhány ezer fordulatot tesz meg percenként, méghozzá meglepően alacsony zajszint mellett. A forgórész hajtásáról egy szénkefe nélküli, úgynevezett brushless motor gondoskodik.

A Sandia hivatalos sajtóközleményében főleg adatközpontokhoz ajánlja az újfajta hűtési megoldást, de ezzel a módszerrel a noteszgépek és az asztali gépek processzorai is hűthetőek. Nagyteljesítményű konfigurációk esetében szintén jó választás lehet a friss találmány.

Az újdonság gyártásához egyelőre partnereket keres a vállalat, akiknek értékesítheti a licencet. Reméljük, sikerrel járnak a tervezők, és hamarosan olvashatunk még az újításról, például egy kereskedelmi forgalomba kerülő processzorhűtő kapcsán, amely már a fenti technológiát alkalmazza. Az előzetes hírek szerint az újfajta processzorhűtő költséghatékonyan gyártható.

A technológiával kapcsolatban egy részletes leírás is rendelkezésre áll, amely itt található.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

53 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
dilofekete
dilofekete
2011. júl. 13. 22:49
#46

majd ha lesz 200 ezrem akkor küldök képet, mert egy víztisztító berendezés az kéne és az se pár 10 ezer forint :(

dilofekete
dilofekete
2011. júl. 13. 21:06
#45

Azon gondolkozok, hogy célszerű lenne, ha a fúrt kúttal hűteném a gépet. Az még télen se fagy be és tényleg egy ventilátort se fogok hallani, csak erre a célra kell készíteni pár alkatrészt :D

A kérdés az hogy engedik vagy nem?

Fzoltan
Fzoltan
2011. júl. 13. 9:11
#44

fofoka: A csapágyakat szöghibával/játékkal lehet szerelni. Innentől kezdve te is beláthatod, hogy néhány századfokos hiba esetén a tárcsa külső átmérőjén szélsőséges esetben akár tizedeket is mozoghat a tárcsa. Dinamikus kiegyensúlyozást nem csak a tengelyszerű alkatrészeknél használnak, hanem alapvetően a nagy fordulatszámú és aránylag nagy tömegű alkatrészeknél, ahol a tömegerők megnőnek. Lásd autókerék. A HDD olvasófej azért nagyságrenddel kisebb tömegű, mint egy ilyen alkatrész, szóval nem egészen összehasonlítható a két szerkezet. (Egyébként a turbofeltöltőket ha jól emlékszem kb. 2000 / min fordulat mellett egyensúlyozzák ki, levegővel forgatva) Na most ha összeszámolod, hogy mennyi műveletet kell elvégezni egy ilyen gyártás esetén, akkor utána hasonlítsd össze az egyszerű ventillátorral, ami gyakorlatilag csak egy sima összeszerelés. Semmi különleges tűrés, semmi extra művelet, semmi különleges csapágyazás. Elemzés nélkül megállapítható, hogy nagyságrendi különbség van pénzben mérve.

fofoka
fofoka
2011. júl. 14. 22:36

Fzoltan: a HDD-ben nem az olvasofejet kene kiegyensulyozni, hanem a forgo tarcsa(ka)t. Ezek tomege ugye ugyanaz a nagysagrend. De valszeg nincs kiegyensulyozas, egyszeruen szigoru turessel gyartjak, oszt kesz. Megsem karcol bele a fej a lemezbe. Vajon miert? Lehet, hogy tudnak (eleg) pontosan gyartani? A turbot ne hozd ide, 100 ezres fordulaton nem mindegy, hogy van kiegyensulyozva. Ne tevesszen meg, mekkora fordulaton egyensulyozzak ki. Ha 2000-et fordulna max, akkor veloszinu, hogy nem kellene kiegyensulyozni. Az auto kereke pedig megint mas teszta. Mind a felni, mind a gumi uthet (joval tagabb turesmezo kovetkezteben), osszeszerelve meg kiegyensulyozas nelkul biztosan ut is. En legalabbis meg nem lattam olyat, hogy a gumis ne rakott volna fel valahova sulyokat.

Meg valami: ne egy ventillatorral hasonlitsd ossze, hanem egy hutoborda+ventillator assemblyvel. Mert ugye ezek egyutt biztositjak azt a funkciot, amit a cikkben szereplo cucc tud. Van ott megmunkalasi-, anyag stb koltseg szinten. Meg tan tobb is. (Zarojelben jegyzem meg, hogy a ventillatorokat muanyagbol froccsontik valoszinuleg valamilyen uvegszalerositeses hore lagyulo muanyagbol: PP, vagy PA. Azt is meg kell csapagyazni ugy, hogy ne kelljen utana kulon muvelettel kiegyensulyozni [nem a hezagok miatt, hanem csak azert, hogy ne usson]. Mindezt a muanyagiparban elerheto turesekkel. Lasd be: ez egy olcson megoldhato feladat.)

Törölt felhasználó
Törölt felhasználó
2011. júl. 12. 20:41
#43

OFF

prohlep: ezzel nincs semmi baj, nekem is megfordult a fejemben egy ilyen kompresszoros, házfalba épített bordás, gazdaságos ventilátorral fúvatott cucc.

Nem éri meg kiépíteni, drága hangos.

OFF

Nem rossz 5let ez a hűtési mód, no venti = tetszik, de normális méretű (800-1200g, vékonyabb bordák) borda kéne rézből, mivel hőcsöveket nem lehet használni. :D

Remélem lesz belőle vmi: CM, EKL, Scythe csinálhatna vmi ilyesmit.

prohlep
prohlep
2011. júl. 12. 12:28
#42

"a valóságban ennél sokkal több körülménnyel kell számolni, mint pl. rezonációk, pontatlan szerelés, mikrosérülések hatásai, gyártási költségek stb."

Ez totalisan jogos kifogas.

prohlep
prohlep
2011. júl. 12. 12:27
#41

Na, ilyen a letisztult design, csak a lenyeg, semmi sallang:

http://noob.hu/2011/07/11/extremecomputer.jpg

prohlep
prohlep
2011. júl. 12. 12:24
#40

"A szerver-termek klimatizált helyiségek max a takarításban lehet előnye."

Ez tevedes.

Szerver szobak zartsaga eppen azt eredmenyezi, hogy 3-4 eve ott ejjel-nappal futo szerverekben is gyakorlatilag ELHANYAGOLHATO A POR!

Tobbszor tapasztaltuk "elkeseredve", hogy FOLOSLEGESEN szedtunk szet szervereket es igyekeztuk kompresszorral kifuvatni, ... mert gyakorlatilag nem jott beloluk semmi por.

Pedig nekunk nincs semmi por-szuronk, csupan zarva a szerver szoba ajtaja es kesz.

_DiEGO_
_DiEGO_
2011. júl. 12. 11:51
#39

Készült gyorsan painttal - lényeget akarom csak. Körkörösen , de hézagosan és enyhe szögben fordulva az aljzatból felnyúló hasábok is plusz felületet adnának . a képek csak illusztrációnak :D

http://noob.hu/2011/07/12/coolersss.jpg

http://noob.hu/2011/07/12/coolersss2.jpg

or!on
or!on
2011. júl. 12. 9:42
#38

Nagyon érdekes megoldásnak találom ezt a "hűtőt", de bennem is kétségek merültek fel. Nagyjából azok amiket leírtatok. Plusz még egy pár. Mivel a bordázat fizikailag nem rögzül sehova ezért csak is kizárólag tökéletesen vízszintes helyzetben lehet elhelyezni, ez már önmagában sem egyszerű dolog. Bár mágneses mezővel mindent a "helyén" lehet tartani, csak azt meg a többi elektronikai alkatrész nem komálná. Továbbá azt nem értem, hogy miből gondolja ez a cég, hogy ha ez a cucc az ISS-en működik, akkor itt a földön is fog? Ja igen... a cég a Nasa egyik partnercége és sok közös fejlesztésük van. Ez a "kütyü" csak az egyik a számtalan szoftver és hardver közül.

Fzoltan
Fzoltan
2011. júl. 12. 9:19
#37

fofoka: ~0.02mm hézag előállítása valóban egyáltalán nem megoldhatatlan (sőt), de: 1. Dinamikusan ki kell egyensúlyozni (mint a turbófeltöltőket) 2. Akármilyen csapágyat is teszel bele, az játékkal fog illeszkedni (ráadásul valószínűleg kis átmérőn), innentől kezdve elfelejtheted az elméleti 0.0254 mm-es hézagot. Már maga a kiegyensúlyozás is egy viszonylag drága folyamat (egy ventillátorhoz képest), hát még olyan csapágyazás beszerelése, ami megfelelő távolságot tud tartani. A működési elvtől most teljesen eltekintettem, mert az egy másik történet.

fofoka
fofoka
2011. júl. 12. 18:59

Fzoltan: az a 0.0254 mm axialis iranyban van, ebbol a szempontbol mindegy, hogy jatekkel illeszkedik a csapagy kulso, vagy belso gyuruje. Axialis iranyban ugysem lesz hezag. A nagy pontossagu csapagyakat IT2-IT4-es pontossaggal gyartja az SKF, az nem olyan rossz. Szoval ne temessuk ilyen gyorsan azt a hezagot. Valaki emlitette a hdd olvasofejet, mint peldat. Latod, azt is elfogadhato aron aruljak. Legalabbis a Noctua hutom kb annyiba kerult, mint az egyik 2 teras WD winyom (60 EUR kornyeke mindketto).

A dinamikus kiegyensulyozasra akkor van szukseg, ha a forgo alkatresz mar nem tarcsa, hanem inkabb tengely alaku (L/D viszony, ugye). Ha ranezel a rajzra, akkor lathatod, hogy ez nem az az eset. Eleg vekony a forgoresz, sima statikus kiegyensulyozas eleg (ha az egyaltalan kell, tekintve a turbo forgoresztol igen tavol allo fordulatszamot).

Megegyszer: a gyartast nem tartom veszesnek, egyszeruen a mukodesi elvebol kifolyolag bukas az egesz. Szerintem.

Georg17
Georg17
2011. júl. 12. 6:58
#36

szabtam

A coollaboratory liquid metal-ra gondolsz? Az még mindig van. Én is vettem ilyet de még nem próbáltam ki. Majd megírom, valóban tudja-e azt az 5-7°C-os előnyt nyújtani a legjobb hővezető pasztával szemben. Csak azt nem tudom, mikor, mert elég zsúfolt napjaim vannak. Ha így haladok őszig nem tudok hozzányúlni a géphez, annyira nincs időm.

carraroxt
carraroxt
2011. júl. 12. 2:28
#35

Igaz, a tizedest benéztem, de még így is az értelmetlenül drága kategóriába esik az egész, pláne összehasonlítva azzal, hogy a hagyományos hűtők bagóért gyárthatóak. Ja és még valami, egy szervernél nem igazán számít a zaj, mert általában úgyis klimatizált tiszta szobában tölti a napjait elkülönítve mindentől.

dilofekete
dilofekete
2011. júl. 12. 2:24
#34

lol passzív vízhűtés :D

dilofekete
dilofekete
2011. júl. 12. 2:21
#33

végre egy jó ötlet, de még mindig a kicsi apró méreteknél tartunk, ez max praktikus, és nem célszerű, ha tuningról van szó, de én hozzátennék egy víztartályt amiben ez a motor szerkezet keringettetné a vizet és minden x. borda között meg fújná a levegőt stb.. valahogyan a két-három hűtés technikát egybehozni, úgy esetleg jobb lehetne xD

carraroxt
carraroxt
2011. júl. 11. 22:52
#32

Előre bocs, de még nem olvastam végig minden hozzászólást!

Gépész hallgatóként nehezen hiszem, hogy ez élhető megoldást jelentene a valóságban. Szép dolog az elmélet, meg a hő, és áramlási szimuláció, csak az a baj, hogy a valóságban ennél sokkal több körülménnyel kell számolni, mint pl. rezonációk, pontatlan szerelés, mikrosérülések hatásai, gyártási költségek stb.

Ne értsetek félre biztos működőképes a megoldás, sőt arra is mérget veszek, hogy ha csak a korlátozott helykínálat (legyen kicsi) a szempont akkor nyerő a cucc.

A valódi gond ezzel, hogy kb aranyárban lehetne gyártani, és a sérülésekre is kritikusan érzékeny lenne a dolog. Miért is? Leginkább amiatt, hogy hogyan lehet ezt legyártani. Vagy tömbi anyagból vagy öntvényekből indulunk ki, melyket forgácsoló eljárásokkal munkálunk a kívánt formára. A képen jól látszik, hogy relatíve nagy tömegű forgórésszel kell számolni saccra 200-450g amit először is tökéletesen ki kell egyensúlyozni, és a felületének is finoman elmunkáltnak kell lenni (precíziós forgácsoló megmunkálás az egész felületen mindenütt (iszonyatosan drága, gépigényes, és viszonylag lassú gyártási folyamat)). És még nem említettük az alaplemez problémáját. 2,5 mikronnal egymás fölött mozgó felületeknél hihetetlenül pontos tűréseket kell tartani, és a felületi érdességnek is rendkívül alacsonynak kell lennie (precíziós marás, köszörülés+polír) ami megint nem olcsón kivitelezhető dolog. És a motornak is spéci csapágyazással, és nagy nyomatékkal (ez esetben ez szimplán nagyobb teljesítményt jelent) kell rendelkeznie. Éppen emiatt nagyon meglepne, ha valaha, valahol is lenne alkalmunk viszont látni a dolgot.

Azonban, ha mindenképp ebben az irányban akarunk gondolkozni, akkor szabályozott vastagságú magasan viszkózus olajfilmet alkalmazva lényegesen egyszerűbb lenne jó eredményeket elérni (szerintem legalábbis).

fofoka
fofoka
2011. júl. 12. 0:50

Naszoval, sokaknak nem jott at az egesz mukodesi elve pedig nem ordongosseg. Tisztazzuk: a hot az alul lathato allo lemez veszi fel (a procitol konvekcioval a csatlakozo feluleten, majd kondukcioval vastagsag iranyban), majd egy ujabb konvekcioval atadja azt a felette lathato levegonek. Azon keresztul megy (ismet kondukcioval), majd atadodik a ventillatornak (megintcsak konvekcioval). Azon is keresztul megy (ujabb kondukcio), majd atadodik a friss levegonek (ismet egy konvekcio), amit a ventillator oldalra kifuj es uj adag, hideg levego tud a regi helyere aramlani kozepen. (A legreteg nem 2 mikron, hanem 0.0254 mm, valaki rosszul hallgatott, amikor a collt tanitottak merestechnika oran.) A vekony legreteg ket oldalan levo targyak sebessegkulonbsege nagy, igy nagy hoatadasi tenyezovel lehet szamolni. A dolog szepseghibaja annyi, hogy a huto felulet akkora, amekkora az alaplemez nagysaga. Ez egy klasszikus hutobordaval osszevetve eleg szanalmasan nez ki. Cserebe vekonyabb a cikkben emlitett "halott, vagy allo levego", amit az egyszeruseg kedveert nevezzunk hatarretegnek, mert ez a neve :) Viszont lesz hatarreteg meg a lapatok feluleten is (itt mar valszeg vastagabb), raadasul az a teny, hogy a honek ennyi mindenen kell magat atverekednie, elegge kerdesesse teszi az egesz szerkezet letjogosultsagat.

0.02-es hezag femiparban manapsag nem szamit megoldhatatlan feladatnak. Muanyagiparban mar annal inkabb, szoval ez fem lesz. Marcsak hotani szempontok miatt is. Ami a lapatokat illeti, ilyesmi megoldas van minden harmadik videokartyan. Azaz a lapatokat akar finomlemezbol is lehetne gyartani, az aljat pedig -mivel marni es/vagy koszorulni kellene- egy kicsit vastagabbol. Ennyi. Termeszetesen a forgacsolas egy ujabb megmunkalasi muvelet, ami dragitja, de lehet, hogy nem veszesen.

Szoval ez a megoldas elso blikkre kacsa.

szabtam
szabtam
2011. júl. 11. 21:59
#31

DiEGO - 2011-07-11 21:04:1637

tetszik!

sajnos ezek az új hűtési megoldások rendre elsikkadnak. nemrég volt valami folyékony fémes hűtő, abból is csináltak egy típust, és ennyi....

_DiEGO_
_DiEGO_
2011. júl. 11. 21:04
#30

No akkor emez tuti mindent kiszív a házból :D eléggé extrém nagy :

http://noob.hu/2011/07/11/extremecomputer.jpg

EHyde
EHyde
2011. júl. 11. 20:24
#29

akinek a levegő kivezetés a problémája. ez a konstrukció olyan mint egy centrifugál szivattyú:

http://www.barkacsonline.hu/images/upload/blog/szivattyu-szivocsonk.jpg

csak a külső burkolat nincs rajta.

ráteszik a burkolatot, akkor simán meglehet oldani már két kivezetéssel a ház oldalán meg hátulján.

oldalról beszívja a szoba levegőjét, és kifújni meg a hőcserélt levegőt fújja. ráadásul a CPU hűtés miatt nem is kell plusz ventilátor ezen megoldással a házba.

Ami a technológiai megoldást illeti. Ugyebár fém bordák kellenek, mert a műanyag az rossz hővezető, szóval erős csapágyak és viszonylag erős motor kell hozzá.

szóval az innováció része valószínűsíthetően ott lesz, hogy ezt meg tudták oldani ebben a méretben valamint a motornak a felfogatásában.

mivel az alapelv az egyáltalán nem új(szivattyútechnikában már évtizedek óta használják)

irdatlannoby
irdatlannoby
2011. júl. 11. 19:13
#28

Videó valahol róla?

sunraw
sunraw
2011. júl. 11. 19:06
#27

Én csak azt nem értem, hogyha már teljesen mindegy, hogy mennyit fogyaszt, akkor miért nem jó a peltier elem.

Fzoltan
Fzoltan
2011. júl. 11. 18:51
#26

Ettől függetlenül én nem itt látom a sarkalatos pontot, hanem ott, hogy egy mostani venti legyen mondjuk 60%-os hatásfokú. Ez meg legyen mondjuk 95% (ami írtó sok). Amíg a hagyományos ventit előállítod 500 (nagyon sokat mondtam!) forintból, ezt mennyiből? 2-3e (ide meg keveset!)? Na innentől kezdve nem hiszem, hogy megérné akárkinek is ilyet gyártania/vennie.

Fzoltan
Fzoltan
2011. júl. 11. 18:47
#25

Supra, Balucsek: Azt hiszem ezt foglaltam én is össze csak nagyon röviden...

szili1105
szili1105
2011. júl. 11. 18:34
#24

A két forgó rész megfelelő tömítése (szimering szerű)után olaj vagy egyéb hővezető közeg (zsír) alkalmazásával jobb eredményeket érnének el. A megmunkálás szerintem precíziós öntéssel lenne a legmegfelelőbb. Nem rossz az ötlet, de nem lesz nagy áttörés vele. A zaj talán, de az üzemköltségek nem hiszem, hogy alacsonyabbak lesznek.

A szerver-termek klimatizált helyiségek max a takarításban lehet előnye.

Georg17
Georg17
2011. júl. 11. 18:01
#23

Nem nekünk kell elhinni, hogy jó a cucc, hanem azokkal kell elhitetni, akikkel gyártatni akarják!

Majd ha lesz, akkor teszt is lesz. S ott minden ki fog derülni. S akkor majd el lehet dönteni, hogy kell-e vagy sem.

Ez ilyen egyszerű.

Supra
Supra
2011. júl. 11. 17:56
#22

Anélkül hogy fikáznám:

Egy fél vagy negyed kilónyi fémet lényegesen nehezebb csapágyazni mint egy 5 dekás műanyagot - vagyis drágább lesz a cucc, és még többet is fog fogyasztani - ráadásul kevés ember tudja felfogni, mit jelent fémmegmunkálási oldalról, illetve csapágyazásban a két százados tűrés...

Másik dolog, hogy az összevissza, pontosabban sugár irányban kifújt meleg levegőt sokkal bonyolultabb kitessékelni a házból, mint az egy irányba fújó hagyományos ventilátor által keltett áramlást.

Amúgy meg egyetértek az előttem szólókkal, ki van zárva, hogy a hőcsövet ez megverné, pláne azonos áron nem...

/ 2
Vissza az oldal tetejére